Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-19 / 115. szám

iwelma'g y a eoisszag •Szeged, 191S. május 19. nek 'keretében Szeged érdekelt ipara tönkre ne menjen, igen jelentős anyagkiutalásokkai kell számolnia és Szegeden a rendszert, te­kintettel arra, 'hogv mintegy 600 kisipari mű­hely exiszíenciájáról van szó, legkevesebb 10.000 pár lábbelihez szükséges anyag kiuta­lásával kell kezdenie, mert enélkül a műhe­lyek foglalkoztatásának arányossága és foly­tonossága még részben sem lenne elérhető. A bőrkiutalások rendje tekintetében az értekezlet amellett foglalt állást, hogv ez egy központi adminisztratív szerv irányítása mellett, a borkereskedők bevonásával -bonyo­lít tassék le. Az értekezlet oly értelmű lépések téte­lére kérte fel a kamarát, hogy a Szegedre vonatkozóan megállapított cipőárak ne az 50.000 lakosú városokéhoz hasonlóan, (hanem a Budapestre nézve megállapított árakhoz idomít tassék. Az érdekeltség 'az ármegállapí­tások közül a cipőjavítási munkák alacsony­ságát kifogásolja csak s ennek arányos eme­lése érdekében kér lépéseket tenni, valamint aziránt is, hogy amennyiben az uj rendelet­ben megállapított redukált cipőárakat a kor­máná minden vonalon [érvényesíteni kíván­ná. gondoskodjék ne csak a felsőbőrök és a talpanyagok kiutalásáról, hanem arról is, hogv az iparosok az egyéb kellékeket is mak­szimális áron kapják. Megtárgyalta még az értekezlet a cipő­jegy kiutalások intézéséhez az érdekelt ipa­rosok részéről fűződő kívánalmakat és ezek során kifejezésre jutott az az általános óhaj­tás. hogv az utalványok olykép állíttassanak ki, hogy azokkal az érdekelt közönség bár­mely iparos munkáját igénybe veheti. A Ja­vítások közül csupán a fejelés és talpalás készítésére szorítkozzék az utalványrend­szer. Egyébként pedig hulladékanyag minden iparosnak arányosan lesz juttatandó, hogy az apró javításokat ezekből végezhesse. Az értekezlet végül felkérte Szabó Gyula kamarai titkárt, hogy a 'kívánságok érvénye­sülése érdekében laz illetékes fórumoknál el­járjon. nnmnnnumnnuihuniihi lunaaagaaBBuara Sváfc szénegyszménye Német­országgá! Bern, május 18. A német delegáció pén­tek reggel hazautazott, miután két tagja elő­zőleg a szövetségi hivatalban bucsulátoga­tást tett. Az elutazásnak nem az az értelme, mintha Németország az egyezményt meg­hiusitottnak tekintené, sőt a szerződés tisz­tázása szerda estig annyira jutott, hogy áz ügv formális befejezéséhez nem volt többé szükség a német tárgyalók jelenlétére. A né­met delegáció ugyan május 14-e után formá­lisan nem tartja többé magára nézve kötele­zőnek az egyezményt, de készséggel hajlan­dónak mutatkozott május 22-ig várni, sőt azt a kijelentést tette, hogv a szerződésné!­íküli állapot ellenére Németország a szóban­íevő nyolc nap alatt -nem korlátozza a szén­szállítmányokat. ÓM. T. I.) A legújabb hajéeisüiyeszfések Berlin, május 18. A Wolff-ügynökség jelenti; Tengeralattjáróink a 'La Manche­csatornában és Anglia keleti partjainál ismét 13.000 bruttótonna ellenséges hajóteret isii­lyesztettek el. Két gőzöst erősen biztosított kisérőmenetből lőttünk ki. A tesaserésKeti vezértesr főnöke. » JCépek, rajzok, kafonaarcok. * A szegedi festőkről ueín sokat iruak a la­pok. A színészek szinte mindennap a nevük­kel, sőt a testükkel állanak ki a drága jó -kö­zönségük elé, a festők munkája csöndesebb, nem olyan közkeletű, mint akár a muzsika soké is. Zongorázni már vigan zongoráznak a legtöbb polgári otthonban, de még eredeti kép nincsen a falon, ami reprodukció van, az is többnyire művészietlen. [Legalább sátoros ünnepeken hadd hív­juk föl a nyájas olvasó figyelmét a mi szor­galmas és komoly tehetségű piktorainkra, hiszen annyi kellemetlen dologról kell nap­l ról-napra beszámolnunk, beszéljünk néha a lélek ünnepéről a politika l^tköznapjai kö­zött. ' Legutóbb két szegedi "festőt kerestünk föl a műtermében, ezekről a látogatásokról szólunk most, futó impressziókat megrögzít­ve. Először Heller Ödönnél jártunk. Ez a sze­rény, igénytelennek látszó piktor (mert ön­magával szemben mindig a legmagasabb igé­nyeket támasztja in rebus artis) olyatj lelkes és kitartó munkása művészetének, akár a Zola Clauchja, csak jóval kalöri dolgokat produkál, mint ez a regénybeli kollégája. Helierben semmi sincsen meg abból a tx>­hémségből, amely az örökös tervezgetést ugy gruppirozza, hogy lázas tevékenységnek lás­sák. Ö csakugyan ugy dolgozik, mint egy munkás vagy egy „rendes" hivatalnok, de a művész erős meggyőződésével és valami csöndes, egyenletes lánggal égő fanatizmusá­val. Képek, rajzok, katonaarcok sorakoznak katonás rendben (és nem miivészi rendetlen­ségben) az ő atelierjében, amely virágos és derűs, mint a művész örökké fiatalos lelke, t'j nagy festménye az árnyékban üldögélő parasztok, figurális elrendezésével és egysé­ges tónusával talán legsikerültebb dolga. Bár­mely tárlat ékessége volna ez a nagy vászon, Heller állandóan fejlődik, halad ós mindig komolyabb, feladatok minél becsületesebt) megoldására törekszik. Pompás katonapor­tréi, a képek és a rajzok nagy változatosság- j Lan sorakoznak egy készülő szegedi liadial­bnm számára. És közben igazán művészi pla­kátokkal disziti a várost, tanit és tanul.egyre Heller, aki képek hosszú sora után még egy­re tartogat meglepetéseket a jövőre. Ő azok közül a kevesek közül való, akik folyton elő­re mennek. * Papp Gábort éppen képei rendezgetése •közben találtuk, egy egész műcsarnok van k lakásán, egyenletesebb nívójú, mint a háborús budapesti 'Műcsarnoké. Katonaarcok helyett itt érdekes és előkelő női fejek tekintenek reánk, az é!"t melegévei és az örök asszonyi Mellettük zsánerképek, tájak. Papp n; ia­bor a régi mesterek áhítatos és komoly becs­vágyával dolgozik, nem keresi minden áron a különben is problematikus merészségeket, nem akar a saját vagy éppen a máábk egyé­niségének rabszolgája lenni, mindig becsüle­tes és mégis mindig érdekes tud lenni. Ahány képe, annyi uj megoldás, egy külön stilus, a témának és a művész hangulatának harmoni­kus összehangolása. iHogy a zenéhez folya modjunk, amelyet Papp iGábor ugy szeret, egyik portréja adagio, egy másik allegro, egy harmadik scherzo, egy másik andante re­ligioso. Van egy aranylomlms őszi tája, mé­lyen harmonikus, egy Kártyapartija, pom­pás szinstudium és még sok más képe, amely megállítja az embert. Nekünk a legjobba* egy-arisztokratikusam elfinomult női arcmá* tetszett, igen erős dolog, amely a mai lászlo­fülöpös és háborús portréfestők dolgai mel­lett üditő látvány. Egyelőre ennyit. A többi szegedi mű­vészről majd egy másik ünnepi alkalommal. Szabadságolják az öreg népfőikelőket. -r- A honvédelmi miniszter rendelete. — (Budapesti tudósilónk jelentése.) A kép­viselőház egyik legutóbbi ülésén- dr. Kószó István szegedi képviselő, mint ismeretes, in­terpellációt terjesztett elő a 49—5] éves nép­fölkelők szabadságolása ügyében. Az intetr­pellációt kiadták a honvédelmi miniszternek, aki most rendeletet bocsátott ki. A honvédel­mi miniszter figyelembe vette dr. Kószó ké­relmét és elrendelte az önálló 49—50 éves mezőgazdák, iparosok és kereskedők azonnali szabadságolását. A nem önálló öreg népföl­kelőket őr legénységnek alkalmazzák. A rendelet főbb intézkedései a követke­zők: A gazdák közül csak azok kérhetik a szabadságolást, akiknek legalább 10 kataszt­rális hold birtokuk van, a kereskedők és ipa­rosok közül azok, akik "saját üzletüket vagv műhelyüket akarják vezetni. Azok a mezőgazdák, akiknek 10 katasz­trális holdnál -kisebb birtokuk van. továbbá mezőgazdasági munkások és iparosok, lehe­tőleg békebeli lakó- és munkahelyükön, vagy atinak környékén nyernek majd mint „dolgo­zó őrlegénység" beosztást. Ez a dolgozó őrlegénység amellett, hogy a beosztásának megfelelő munkákat fizetés mellett végezni köteles, a hadifoglyokra is felügyel. A napibér lehetőleg akkora legyen, mint amekkorát a munkahelyen általában fizetni szokás, de nem lehet napi 3 koroná­nál kevesebb. A dolgozó őrlegénység elsősorban hadi­foglyok pótlására van hivatva, de beosztható a munkában álló hadifoglyok mellett is. A 49—50 éves ipari és kereskedelmi szakmunkásokat az illetékes hatósági munka­közvetítő hivatal utján (helyezik majd el. A szabadságolt legénység megtarthatja katonai egyenruháját, amit azonban az év végéig bekövetkező leszerelésekor okvetlenül vissza kell adni a katonai kincstárnak. Az önálló mezőgazdák, kereskedők és iparosok a szabadságolási' naptól kezdődőleg semmiféle illetéket nem kapnak többé, mig a dolgozó őrlegénység továbbra is megkapja a zsoldját. Étkezést ott kapnak, ahol dolgoz­nak. Ezek továbbra is katonai fegyelem alatt maradnak. A fegyelmi fenyítő jogot a leg­közelebbi csendőrőrsparancsnckság gyako­rolja. j ButorszáUifási és be­I raktározási vállalat UNGAR BENŐI száiiitó. Telefon : 43 | Horváth Hágí nagy kerthelyisége megnyílt II Leves Belváros legkellemesebb hűvös kerthelyisége. — Hires konyha, finom csopaki és saját szüretelésü mérgesi borok. Zona reggelik és vacsorák nagy választéka, hozzá kitűnő Haggenmacher Sálon sör és barna Bajor sör állandóan csapon. Havi és napi abonama. Minden pénteken nagy Hal vacsora. Vegyes halászlé turóslepénnyel 5 korona. Harcsás halászlé túrós lepénnyel 7 korona. Fejniunkások különterme terítve. Havi és tiz napi Ebéd és Ebéd-vacsora abonama jegyek a közélelmezési hivatalban válthatók. 5 koronás Ebéd teríték: , 5 koronás Vacsora teriték: - Omlette - Bélszin szelet - Saláta - Tészta. K^ünő Ebed es Vacsora teriték. Rán{eft ha, _ Borju gze,et _ Sa|áfa _ Torfa

Next

/
Thumbnails
Contents