Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-17 / 113. szám

MLMAÖYAKOKSSZA.O Szeged, 1918. május 17. fipponyi interpellációja az uj német szerződés ügyében, — A Wekerle-kormány álláspontja. — Megszavazta a Ház az adőjavaslafokat. — (Budapesti tudósiéónk telefojnjekrrtése.) A képviselőház csütörtöki ülését háromnegyed tizenegykor nyitotta meg Szász Károlv einök. Bejelenti, hogy Ugrón Zoltán hat hónapi szabadságot kér, mert Budapesten nem kap lakást. A Ház megadja a szabadságot. Az igazoló választmány Sebess Dénes és Lakatos Gyula mandátumát feltételesen igazolja. Jelenti az elnök, hogy gróf Apponyi Albert sürgős interpelláció elmondására kér engedélyt, a német szerződéses viszony meghosszabbításának tárgyában. A Ház az engedélyt megadja és az interpelláció elmondásának idejét félkettőre állapítják aneg. Ezután a 'Ház a választójogi bizottság két megüresedett tagsági helyét töltötte be. Az egyik tagsági helyre Vázsanyi Vilmost választották meg. A szavazás után az adójavaslatok tárgyalására tért át a Ház. fíemáth Béla elfogadja a javaslatot. Popovics Sándor pénzügyminiszter: A vita folyamán szóvátették, hogy az OsztrákMagyar Banktól Ausztria a kvóta arányát meghaladó kölcsönöket vesz fel. Az egyik szónok felhozta a német birodalmi bank bankjegyforgalmát. Nos hát. ez 11 milliárd 800 millió volt, ehihoz hozzá kell adni a hadikölcsön pénztárjegyeit, amelyek 7 milliárdra vugtak, vagyis a német birodalom bankjegyforgalma meghaladja a 19 milliárdot. A hadviselő államok között e tekintetben Franciaország vezet, ott a 'Banque de Francé utolsó kimutatása szerint a jegyforgalom 27 milliárd volt. Ha a dolgok mélyére tekintünk, a drágaság alapoka az. hogy az államok fogyasztási célokra nagyarányban vesznek hitelt igénybe, de ha az állam a háború első pillanatától fogva hadikölcsönkötvényekben fizetett volna is. a drágaság, ha talán nem olyan nagy mértékben, de akkor is bekövetkezett volna. A drágaság megakadályozásának talán egv módja lett volna, ha az állam mindiárt a háború 'kitörésekor minden produkciójára rátette volna a kezét. Méltánytalan volna szemet hunyni az' előtt, hogy Ausztria területének nagy része a háború alatt ellenséges invázió alatt állt és ennek következményeit Ausztria erősen sínyli. Hozzájárult ehhez az osztrák parlament pénzügyi politikája is. A szükségletek kielégitéMre egyelőre imás eszköz nem áll rendelkezésre, mint a jegybankhoz fordulni. Felhozta beszédében Teleszky János, hogv az állami tisztviselőknek természetben való segítséget kellene adni. Igaz, hogy ez helyes gondolat, igaz, hogv a kormánv a magángazdaság fölött most nagyobb hatalmat gyakorol, de számolni kell azzal a körülménnyel, hogv a készletek csökkennek. A kormánv a lehetőséghez képest pénzbeli segítséget fog nyújtani tisztviselőinek és alkalmazottainak. (Elfogadják a javaslat ót.) Kifogásolták, hogy a javaslat a jövedelemadót nem veszi ki a hadiadóból. Megfelelő módosításokat fog előterjeszteni, amelyeknek lényege az, hogy mindenki, aki a jövedelmét bevallja, vagy az adatokat beszolgáltatja, jövedelme a vagyonadó alól kivétetik. Fölmerült az a kérdés, hogy a földadónál a hadiadót ki viselje. Az igazságügyminiszteriummal folytatott tárgyalások alapján azt ajánlja, hogy a hadiadót a föld tulajdonosai viseljék, de kiköthessék a bérlőtől. vagy a haszonbérlőtől annak átvállalását, Barta Ödön előadó zárószava után a javaslatéi álAakindsságUan megsMvzták. — Mjd áttértek ezután a részletes tárgyalásra, Popovics miniszter a 9-ik szakasznál módosítást, maid ujabb 28., 29. és 30-ik szakaszt nyújt be. Ezt Platty György kifogásolja. — Hódy Gyula kérésére az uj szakaszokat felolvassák. A Ház ezután a pénzügyminiszter módosítását és az uj szakaszokat elfogadta, valamint a többi szakaszt is. Az elnök ezután 5 perc szünetet rendelt e! és megállapították a legközelebbi ülés napi rendjét, amely 23-án délelőtt 10 órakor lesz. • (Apponyi interpellációja,) Szünet után gróf Apponyi Albert terjesztette be interpellációját. A legnagyobb örömmel üdvözli a Németországgal folyamatban levő szövetségi szerződések megújítására vonatkozó tárgyalásokat. A szövetség szorosabbra fűzésének agresszív szándékokat nem lehet tulajdonítani. Ennek defenzív jellege volt és lesz. Mikor átlátható, hogy az antant velünk szemben milyen programot vall, akkor lehetetlen érzékenységükre tekintettel lenni. Felemlíti, hogy Anglia egyik vezető államférfia a napokban jelentette ki, hogy a Romániával megkötött békét az általános béketárgyalások alkalmával revízió alá kell venni Románia javára. Szövetségünk megkötése ilyen kijelentések után nem bírhat agresszív jelleggel, hanem az önvédelemnek szükségszerű ténye. — Amikor örömmel veszem a megindult tárgyalásokat, — mondotta Apponyi — ez egyúttal nem jelenti azt, hogy látatlanban és minden ezután létesítendő megállapodás tárgyában ejőre kifejezzem helyeslésemet. Elvárom, hogy a részletek elbírálása megfelelő alakban a magyar országgyűlés elé kerüljön. Lengyelországról szólva kijelenti, leghatározottabban tiltakozna az ellen, hogy a lengyel kérdést ugy oldják meg, hogy Lengyelország perszonál unióba lépne a monarchiával, de Ausztria és Magyarország között minden a régiben maradna. Ha valóban királyunk kerülne Lengyelország trónjára, Magyarország semmi esetre sem részesülhet az állami önállóság teljes kiépítésének csekélyebb mértékében, mint Lengyelország. Előterjeszti ezután interpellácicföát, amely igy szól: Amidőn azt a tényt, hogv Németországgal való szövetségünk meghosszabbítása és megszilárdítása iránt az uralkodók találkozása alkalmával elvi megegyezés jött létre, — a megállapodások részleteinek elbírálását fentartva — örömmel veszem' tudomásul, a következő kérdéseket intézem a miniszterelnök úrhoz: Ragaszkodik-e a magyar kormány az előző Wekerle-kormány által vallott amaz elvhez, amelv szerint a 'Németországgal kötött közgazdasági megállapodások se jogilag, se tényleg — kényszerhelyzet teremtése által —• nem prejudikálihatnak a jövő országgyűlés szabad elhatározásának az Ausztriával kötendő közgazdasági kiegyezés dolgában? El van-e tökélve a magyar kormány arra, hogv 'Németországgal szemben csak olyan megállapodásokhoz járul hozzá, melyek ezeknek a követelményeknek megfelelnek? (Válasz a miniszterelnök nevében.) Wekérle másirányu elfoglaltsága miatt a miniszterelnök nevében és megbízásából Popovics pénzügyminiszter válaszol. Kijelenti, hogy a mai kormány változatlanul ragaszkodik azokhoz a* kijelentésekhez, amelyeket közvetlen elődje folyó évi január 31-én bemutatkozása alkalmával tett, amikor ezeket mondotta: — Törekvésünknek, hogy a német birodalomhoz való benső gazdasági vonatkozásaink előfeltételeit megteremtsük, nincsen más államok ellen irányuló éle és célja, egyedül a szorosabb csatlakozás azon a téren, amelyen ez a csatlakozás saját termelésünk feltételeinek megóvása mellett mindkét félnek kölcsönös előnyöket nyújt anélkül, hogy olyan más államok érdekeit károsítaná, amelyekkel a jövőben; is, épugy, mint a múltban, barátságos kereskedelmi viszonyt akarunk fentartani. Ha ezen az alapon meginduló tárgyalások eredményre is vezetnek, az Ausztriával kötött kiegyezés tekintetében azt a biztosítékot feltétlenül megóvjuk, hogy lekötöttségünk egy harmadik állammal szemben nem vonhasson reánk lekötöttséget Ausztriával szemben és ne érinthesse se jogilag, sem tényleges kényszerhelyzet teremtésével a jövő országgyűlésének fentartandó azt a jogot, hogy az Ausztriával kötendő megegyezés iránt teljes szabadsággal határozzon, mert meg nem engedhetjük, hogy a harmadikkal szemben vállalt lekötöttség Ausztria irányában való lekötöttséget vonhasson maga után. Apponyi ás a Ház tudomásul vették a miniszter válaszátés az ülés ezután 2 órakor véget ért. 1 A németek szerdai harcai. Berlin, május 18. A Wolff-ügynökség jelenti: Gyalogságunk május 15-én reggel fényes támadást intézett a Vyver-patak mentén elhúzódó francia állások elten. A franciák egyik hadosztályukat, melyet csak pár na* előtt vetettek oda, kénytelenek voltak a súlyos veszteségek miatt vissza,oő.nni és uj csapatokkal pótolni. (Ezeknek azonban még idejük sem volt a magaslati láncolat nyugati lejtőjén levő tölcsérekben elhelyezkedni, amikor öt órakor hajnalban tüzérségünk hatalmas tüze zúdult reájuk. Röviddel ezután húrom oldalról német rohamcsapatok törtek előre, gyors irammal elárasztották a terepet. A meglepett ellenség csak csekély ellentállást tanúsított, minthogy tüzrobamunk teljesen összelövöldözte és megingatta. A máskor oly szívósan védelmezett gépfegyverekért sem kellett erősen harcolni, mert a franciák legnagyobb része halva vagy sebesülten feküdt a földön. Sebesületlen foglyokban százhúsz ember került kezünkre, akik teljesen megzavarodott emberek benyomását tették. Az egyiknél egy cédulát találtak, amelyen egy magasabb rangú tiszt ceruzával irott parancsa olvasható arról, hogy feltétlenül tartsák az elvesztett terepet. A parancs igy hangzik: „Les •boebes ne passeront pas." (A bocbeok itt nem. jutnak keresztül.) Most az egész terep elesett franciákkal van tele és német kézen van. Maurtce tát>©,ro©k Lloyd George elten fenfartja vádjai}. Rotterdam, május 16. Maurice tábornok, aki —• miután a minisztertanács határozata értelmében kénytelen volt kilépni a hadsereg kötelékéből — a Daily Chronicle katonai munkatársa lett, megírta első cikkét a lap számára s igazolja eljárását, anélkül, hogy panaszkodnék a katonai büntetés miatt. iCsak éppen emliti, hogy az Ítélet, amelyet csütörtökön fölötte kimondták, az ő meghallgatása nélkül hangzott el, már pedig ö azt utolsó betűig fentartja azt a vádat, amelyet1 a brit kormány és főleg Lloyd George ellen emelt. Cikkében helyreigazítja Lloyd George miniszterelnök egynémely tévedését vagy ferdítését.