Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-16 / 112. szám

mmré&A'&YAmmsEm Szeged, 1918 május 16. várják a hazajövetelt. - Ezzel szemben azt látjuk, hogy egyes 'üdülőhelyeken számos oly katona van, aki egészen alkalmas volna mezőgazdasági munkára, sőt aki a maga kis gazdaságában bizonyára jobban üdülne, mint ott, ahol két embernek van egy ágya, ahol élelmet is keveset kapnak. Annyira, hogy az üdülő katonának magának kell elmenni a városba és> ott kéregetni. Az üdülés feltétele kényelmes szállás és kellő élelmezés. íMár. pedig e- tekintetben az egész országban a lehető legrosszabb állapotban vannak az üdülőkórházafc. Semmi figyelem sincs arra, hogy ott betegek vannak, akiknek össze kellene erejüket szedni. Igy Budapesten a Jázmin-utcában is ezerszámra! vannak ilyen emberek, akik csak unatkoznak és a lelküket csavarja azon vágy, hogy visszajuthassanak rendes munkájukhoz. Azután behívtak egy csomó szolgálatra alkalmatlan embert is. Ezek is ott lopják a napot, holott odahaza becsületes foglalkozásukkal nagy hasznot hajtanának az államnak. Szegeden is nagyszámú' ilyen alkalmatlan van összegyűjtve, gelengsübungokat csináltatnak velük mindennap azt mqdva, hogy igy jobban izük majd nekik az élelem, amit nem adnak meg. Nagyon sok munkaerőt látok igy tételenségre kárhoztatva, melyeket feltétlenül fel kellene használni a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem terén, nem pedig indokolatlanul elvonni onnan. És látok egy végtelenül szomorú jelenséget: beosztanak irodába alkalmatlanokat, ákik csak nevüket tudják leírni. Ezek ott ülnek egész nap és semmit sem csinálnak. Ilyen eljárás 'hangosan hívja ki a kritikát. Sajnálom, hogy a honvédelmi miniszter ur nincs itt, mert biztosra veszem, hogy ha megvizsgálja mindezt, ugy fogja találni, ahogy előadtam és lehetetlenség, hogy elzárkózzék az orvoslás elől. — Tudjuk, milyen nagy szükség van mezőgazdasági munkásokra. Őfelsége elrendelte, hogy az '1867—69 évbeli születésüek leszereljenek, azonban a leszerelés nagyon lassan megy. Az 1867-esek nagyobbrészben leszereltek, .azonban felerésze még mindig ott van dacára a királyi parancsnak és az 1868-asok közül még senki sincs szabadságolva; még kevésbé az 1869-esek. Ily körülmények között ez nem segit a mezőgazdasági munkáások megfogyatkozott számán. Annak sincs semmi akadálya, hogy a 42 éven felüli segédszolgálatos, őrszolgálatos népfelkelők, továbbá az üdülő kórházakban elhelyezett mezőgazdasági munkások szabadságoltassanak, legalább a legnagyobb munkaiul őre. — Végtelenül sajnálom, hogy ezt az interpellációmat, melyet március 12-én jegyeztem be, csak most hozhatom a t. képviselőház elé. Azonban. ennek oka azok a viszonyok voltak, melyek a legközelebbi kormányválsággal voltak kapcsolatosak. De én hiszem. azt, hogy ha a megszivlelés tárgyává méltóztatnak ezt tenni, javulni fog a helyzet. Minél előbb el kell tehát bocsátani azokat az alkalmatlanokat, akiknek foglalkozást nem tudnak adni; szintúgy z üdülő kórháziban levő és élelmezés nélkül ott szenvedő egyéneket. Ilyképen a kincstárnak is nagy megtakarítása. lesz, másrészt ez nagy hasznot jelent a gazdaságoknak. (Helyeslés báliétól.) (A földmivelési miiészter,.vdldsto.) Gróf Serényi Béla: A képviselő ur a 67es, 68-as és 69-es évfolyambeliek szabadságolását kér.i Ebben az ügyben tegnap tárgyaltam Bécsben az utánpótlás vezetőjével. A rendelkezések szerint most csak a 67-es évfolyambelieket szabadságolják; a 68-asokra és 69-esekre részben szeptemberben, részben decemberben kerülne a sor. Mindamellett már megtörtént az intézkedés, hogy a 68-as és 69-es évfolyambelieket is most szabadságolják. (Helyeslés.) Azonkívül szabadságolni fogják az . önálló gazdákat, valamint a cséplőgépek személyzetét is (Helyeslés) és gondoskodás történik az orosz foglyok pótlásáról. A kormány minden erővel azon van, hogy az aratási munkákat biztosítsa. Kószó István interpellációjának arra a részére, hogy az üdülő kórházaidban levő katonákkal mi fog történni és hogy a behívott alkalmatlanokkal, akiket nem tudnak foglalkoztatni, csak éppen elvonták hivatásuktól, mi lesz, nem kapott választ. Kéri tehát, hogy interpellációjának ezt a részét adjak ki a honyédelmi miniszternek, egyebekben a földmivelési miniszter válaszát tudomásul veszi. (Ruhasegélyt u tisztviselőknek.) Kun Béla a rekvirálási visszaélések miatt interpellál. Követeli, hogy a cseh katonákat azonnal vigyék vissza a hazájukba. Válas&t nem kapott. Ráth Endre a köztisztviselők szomorú helyzetét teszi szóvá. Követeli, hogy. a tisztviselőknek sürgősen ruhasegélyt adjanak és gondoskodjanak arról, hogy a tisztviselők természetbeni járandóságot élvezzenek. Wekerle miniszterelnök: A kormány foglalkozik a kérdéssel. Inétzkedés történt, hogy az állami tisztviselők helyzetével és ellátásával törődjenek. Ruhasegélyt fognak adni a tisztviselőknek, nagyobb mértékben, mint eddig. A választ a Ház tudomásul vette. Matta Árpád ugyancsak a rekvirálások ügyében interpellált. Gróf Serényi Béla miniszter megállapítja, hogy sehol sincsenek olvan abszurd árak, mint nálunk. Hallatlan lánckereskedelem fejlődött ki. melynek megszüntetésére mindent 'megtesz. Budapesten őrült állapotok vannak, ezt egyszerre megjavítani nem lehet. (Károlyi ifiterpellációja.) Gróf Károlyi Mihály a Németországgal kötendő uj szövetségről interpellál. Szerinte felesleges volt -uj megállapodásokat kötni. Valószinü azonban, hogy nem a régi szövetség meghosszabbitásáról van szó, hanem lényegében teljesen más szövetségről. Magyarországnak a háborúból csak ugy szár, rnazhat haszna, ha a béke tartós lesz. Mitteleurópát a béke nagy akadáiyánk látják. A katonai konvenció nyugtalanító érzéseket vált ki az ellentáborból. Nem a lefegyverzésre, hanem egyenesen a fegyverekre akarunk támaszkodni. Teljesen önálló, független Magyarországért harcolunk. Most azonban gazdaságilag, pénzügyileg, majd politikailag is le akarnak bennünket gázolni. Kérdi, mi van a lengyet kérdéssel. Áttért ezután gróf Czernin ügyére. Ugy van informálva, hogy Czernin nemcsak tudott a Sixtus pármai herceghez intézett levélről, hanem egyenest felhívta az uralkodó figyefmát arra, hogy a Családi nekszust használja fel a béke helyreállítására. Ezután előterjeszti interpellációját: 1. Hajlandó--e a minisztafrelnök ur ny1íaftkazjni arról, m|Me| irányult'íik azok a inegbí/tzéhifsdk, sfmeílyűk Berlinben asz uj iszovéítség/ szerződés megköltásévdl kjapcslcfeitban folytak? 2. Hajlandó-e a miriiszterélnök ur íugW ny-tfgjtatő kíjdlejnté-seíeet ténttif, hogy a? megállalpadaSsokiat bemutatják a Házallak is? Végül hajlandóié a mhi^szitatreífíök ur? hivatalos válajsajt adni a/iról, hogy felelősnek tar íja-e Czernin volt külügy inirwsztíjM a király öíeJségéjreík Sixtus pártnál! herceghez intézett ismeretes tévéiéért? Wekerle miniszterelnök válaszában a következőket mondotta; — Tény, hogy a királyi látogatás alkalmával a nagyföhadiszálláson megbeszélések folytak, amelyek arra birták a két uralkodót, hogy a szövetségi viszonyt meghoszszabbitsák. Utasították kormányaikat, hogy a • tárgyalásokat vegyék fel konkrét alakban és készítsenek megállapodásokat. Semmi szerződés eddig nem jött létre. A tárgyalásikat legközelebb folytatják. A megállapodás ki fog terjedni olyan kérdésekre, amelyek a szövetségi viszonnyal közvetlen ösziszeköittetésjben vannak. Katonai megállapodások is lesznek, ezek a hadsereg szervezetével 'semminemű összeköttetésben nem állanak. Önrendelkezési jogunkat minden irányban fen tar tjük. A gazdasági viszony szorosabb összetűzése Néemtországgal kívánatos. Gazdasági kérdésekben nem fogjuk a Házat befejezett tények elé állítani. Védelmi szövetség megalakításáról van szó. Németországban királyunk elferdített levelének tartalma miatti nyugtalanság már megszűnt. Czernin sohasem tagadta, hogy megbeszélések folytak Sixtusz herceggel. Czernin vállalja ezért a levélért a felelősséget. Más szerepről ő nem tud. Károlyi replikája után a' miniszterelnök válaszát a Károlyi-párton kivül az egész Ház tudomásul vette. Az ülés cjéktán 5 órakor véget ért. tanácskozás a hadsereg élelmezéséről. Bécs, má|ju,s 15. 'Ma délelőtt tíz órakor a hadügyminisztériumban a hadsereg élelmezése kérdésében tanácskozás volt,* amelyen a hadügyminiszteren kivül részt vett a magyar kormány részéről Szterényi József [kereskedelmi miniszter és herceg Whr tílschgraietz Lajos közélelmezési miniszter, továbbá a hadsereg főparancsnokság képviselője és Landwehr, tábornok a közélelmezési bizottság elnöke. E tanácskozásból ki*f oly óláig Szterényi és Windisohgraetz ma este 7 órakor együttes kihallgatáson jelentek meg a királynál. HeSoS tisureok az Olasz froofon BUDAPEST, május 15. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Morttí COMIO területén ujóíaíg kisebb helyi harcok! keíétkezték, atrcely aíkjailommpl afc ojSaíszak egyik tábori ensünk hóiyén jnegvejtieitlfék lábiíKatl ^ A VEZÉRKAR FÖNÖKÉ.