Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-13 / 85. szám

, ÁJ •fii kwiii Í ttmrnM® áw*. spfiiy í4, I A közélelmezési hivatal üzleteredménye a pénzügyi bizottságban. (Saját ludósitónktól.) Á pénzügyi bizottság és közélelmezési tanács együttes ülést tartott, pénteken délután dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével. Tárgya a közélelmezési hivatal üzleteredmé n vének, évi .jelentésének és a forgalmáról szóló jelentésnek bemutatása volt. Balogh Károly előterjesztette ezeket a jelentéseket. —- A munka — mondja —• napról-napra nehezebbé vált az utóbbi időben. Különösen két nehézség akadályozott bennünket. Egyik, hogy a legitim kereskedelem elől semmit se vonjunk el. a másik, hogy ne drágítsa a város az árukat. Ezután ismerteti a hivatal működését az egyes, különálló üzemek működésével. A 300.000 koronás jövedelmet pusztán a nagy forgalom teszi, az áruk enélkül sem lettek volna olcsóbbak, legalább észrevehetőleg nem. Végül kéri. fogadják el és ajánlják a közgyűlésnek is elfogadásra előterjesztését és javasolják a fölmentvény megadását. Obláth Lipót elfogadja az előterjesztésetet. De — mondja — jutalmazni kell a közélelmezés vezetőjét is, akit tavaly 40.000 koronás eredmény után 6000 koronával jutalmaztak. Az idén az eredmény és végzett (munka is horribilisán nagyobb. A jutalomnak 6000 koronáról 7000 koronára való fölemelését javasolja a végzett hatalmas munka iránt való elismerés kifejezésével. Wimmer Fülöp szerint ennek a bizottságnak fölösleges a jutalom kérdése fölött vitáziji. A közgyűlésen erre ugvis megteszik majd az indítványt. 'Ami azt illeti, hogy — a lapok szerint sok a 300.000 koronás jövedelem s a közélelmezési hivatalnak sem enne szabad ennyit keresnie, csak annyit jegyez meg, (hogy ennyit 52 milliós forgalom után kell keresni, mert ez fél százalékia sincs a forgalomnak s enélkül könnyen nagy veszteségek érhették volna a várost. Egy közélelmezési üzemet, amely ilyen hatalmas Szervvel rendezkedett be,- igv kell vezetni. Dr. Dobay Gyula csak egy megjegyzést kiváii tenni. Rájött arra. hogv egyes hadifogoly tartó gazdák foglyaikat a népkon vitáiról kosztoltatják. Balogh Károlynak azt a váiasztá, hogy máius elsejével ui rend lép életbe a népkonyhák körül, tudomásul veszi. Szász Ernő azt indítványozza, a nyereségből ne irányozzon elő a város 150.000 koronát az előre nent-látható veszteségekre, de segélyezze ennyivel a nagyon sanyarú helyzetben levő középosztályt olcsó étkezés lehetővé tételével. A veszteségek elleni ilyen védekezésre nincs szükség, elvégre is az sem lenne sulvos szerencsétlenség, ha a város ráfizetne erre az üzemére. Balogh Károly azt kéri, nyugodjék a bizottság tele a nyereség fölosztásának terveibe. Ne neveljük — mondja — mesterségesen a szegénységet. Nemcsak az a szegény, aki vendéglőben étkezik, de az is. aki odahaza főz. Ezenkívül szükség van a tartalékra. Az áruk nagy hiányokkal érkeznek. Az egy év alatt például 68 vagon fát loptak a várostól a faszálíitmánvokbói, Wimmer Fülöp elfogadja az eredeti javaslatot. Szükség van a 150.000 koronás tartalékra. Hátha vége lesz a háborúnak és a városnak nyakán marad a drág áru a horribilis veszteségek veszélyével. Egy hang: Bár már ugv lenne! Dr. fíecsey Károly hozzájárul a tanácsnok előterjesztéséhez. — De — mondja — sok a panasz, hogv ok nélkül nagyon drága a tűzifa 310 koronás ára. Egy vagon fa 1400 koronába kerül. Attól tart. hogv abnormális hasznot húznak á fakeréskedők. A hatóság talán tehetne valamit az árak leszorítása érdekében. Balogh Károly: A faárak alapjául csak 1100 koronát vettek vagononkint. Ehhez 200 koroűa a vasúti szállítás, költsége, 120 korona a befuvarozás, 45 korona a hiány. 20 korona az ölezés, 6 korona a kövézetvám, 3 százalék nagykereskedő ék ujabb 8 százalék a kiskereskedő haszna. Így 1700 koronába kerül egv vagon fái Szusz Ernő szerint erdőt kellene a városnak vásárolni. Balogh Károly íöívilágositásai után a bizottság elfogadta az előterjesztést. Husztria pártjai Czernin politikájáról, A német pártokat kivéve valamennyi párt a külügyminiszter ellen fordul. — — A Délmagyarország bécsi munkatársától. — Bécs, április 11. Az osztrák politika, amely gróf Síiirgkh tragikus végzetének beteljesedése óta minden határozott irány nélkül imbolyog, soha sem volt falán olyan határozott és céltudatos irány nélkül való. mint éppen a legutóbbi időben. Nagy koncepciót már rég nem vár az osztrák politika irányításában senki sem, de valami céltudatos gondolat fellobbanását joggal leshettek, várhatták nálunk mindazon, akik egészséges egoizmusból szivükön viselik a testvér Ausztria sorsát. A tehetetlenség, a kapkodás, jogfeladás, engedékenység, indokolhatatlan birkatürelem, erélytelenség: mindez összevéve és együttesen osztrák politikát jelent. A gyönge kormánnyal szemben kitűzött céljaikra elismerésreméltó eréllyel törekvő ellenfelek sokasága áll igv az osztrák politika misztériumait nem ismerő egyén is elképzelheti, hogy micsoda emberfeletti küzdelembe, mennyi ígéretbe, koncesszióba, az abszolutizmussal, illetve a parlament szétkrgetésével való fenyegetésbe kerül egyegy négyhónapos költségvetési provizórium megszavazása. Mindez természetesen megfelelő hatást gyakorol a külföldre és ha az ellenség a várható nagv offenzíva dacára sem volt hajlandó ez év februárjában békét kötni, akkor ez az osztrák parlamenti helyzetre, a parlamenti pártok, mindenekelőtt a csehek magettartásám vezethető vissza, mert ez a magatartás az, ami a saját erejében kétkedő antantot fölvillanyozta: a monarchia szétzüilésének gondolata töltötte el öt reménységgel. Amidőn mindezt látta a monarchia külügyminisztere, egv hatalmas beszédben szokatlanul kíméletlen hangon a monarchia belső ellenségei ellen fordul s egyben teljes őszinteséggel muíaj: rá a monarchia testét pusztító rákfenére. A hatalmas beszédnek hatalmas volt a visszhangja is s most már az a kérdés, hogv mi lesz, ml lehet ennek a következménye Ausztriában. Tájékozódás szerzése végett a különböző ausztriai pártok vezető embereihez fordultam s az alább következő sorokban az egyes pártók fölfogása tükröződik vissza. A német pártokat kivéve úgyszólván valamennyi párt a külügyminiszter ellen fordul s sorsát megpecsételnek tekinti. A német nemzeti pártok föllélegzenek — mint aki rettenetes lidércnyomás alól szabadult fél s boldogok, hogv végre akadt egv vezető állást betöltő államférfi, aki igaz néven merte nevezni a csehek üzelmeit. Valószínűnek tartják, hogv az osztrák politikában ui kurzus fog bekövetkezni s az erélytelen Seidler helyébe egy erőskezű politikus jön. aki érvényt szerez annak a belső politikának, amely Czernin beszédéből önként adódik s amelv megfékezi a monarchia belső ellenségeit s lehetetlenné teszi a külső ellenséggel való együttműködést avagy kacérkodást. Igv a németek. A nemzetisági pártok és a szocialisták Czernint immár bukott embernek tartják s bizonyosra veszik, hogv a nagy békét már az utóda köti meg. A csehek természetszerűleg a legjobban vannak ellene fölháborodva, az ultraradikálisok azonban titokban örülnek beszédének, mer.t most már közeledést, a kibékülést a csehek és németek között lehetetlennek tartják. Az utóbbi _ időben ugyanis a cseh politikusok egv. részében, bizonyos hajlandóság mutatkozott a májusi és a januári deklarációban lefektetett utópisztikus alap föladására. Különösen a katolikus körök törekedtek a reális politikához való visszatérésre s már-már jelei is mutatkoztak a megegyezés lehetőségének. A radikálisok kárörvendve állapítják most meg, hogy Czernin föllépése ezt a megegyezést lehetetlenné teszi. A lengyelek klubjában vezető politikusok ugv informáltak, hogy a pártnak semmi oka sincs a Czerninnel szemben kifejezésre juttatott bizalmatlanság megváltoztatására. A lengyelek a dhoLmi kérdés miatt fölmerült viszályt mindaddig nem tartják eliminálhatónak, amíg a monarchiának az ukrán békeszerző Czernm a külügyminisztere. Ok már az ukrán béke megkötése után Czernin fejét követelték s ma is kitartanak eme követelésük mellett, jóllehet az ukrán kormánnyal kötött pótmegállapodások a cholmi kérdés igazságos és méltányos megoldását, rendezését lehetővé teszik. A szocialisták is Czernin ellen fordulnak immár, mert az általa kötött két, illetve három békét anneksziós bekének tartják, igy őt támogatni nem hajlandók. A helyzet tehát az. hogv az osztrák delegációban alig kapna többséget, igv ennek kénytelen volna levonni konzekvenciáit. Azok, akik Czernin bukását szeretnék, szívesen hireszteiik, hogv a külügyminiszter: fölfelé is megbukott. Mértékadó helyen továbbá is az általános békére törekszenek ugyan, de a politika szempontjából nem ragaszkodnak Czernin személyéhez, akinek népszerűsége — ha objektív okok személyének elejtését tennék szükségessé — kellemetlenné válhatna. Akik Czernint buktatják, már utódjáról is tudnak. Az illető MensdorfPoiiilly-Ditrichstein Albert volt londoni nagykövetünk. aki Angliában nagv rokonszenvnek örved, igv az általános béke ügvében — ugy mondják — nagyobb szolgálatokat tehetne, mint Czernin és utalnak Mensdorf grófnak Smuts angol tábornokkal legutóbb történt diplomáciai találkozására. így látják és itélik meg Bécsben a belső és külső politikai helyzetet ebben a pillanatban. Illetékes diplomáciai helyen azonban, ahol alkalmam nyitott ezt a témát szóbahozni, csak mosolyognak a Czernin bukásáról itt-ott felbukkanó híreken. Czernin alatt talán sohasem volt a tálai olv „szilárd, mint éppen most, — mondják, A legközelebbi jövfll el fogja dönteni, hogy mik. váltódtak valóra azokból a reménységekből, amelyek a külügyminiszter legutóbbi beszédével kapcsolatosan egyik és a másik részen felmerültek. .Irinyi Jenő. Öfft CEflIEPI S állandóan raktáron kitűnő minoségbenés versenyen kiviül áron. • • • VÉRTES MIKSA cég, Szeged, Paflavieini-üfca 5. sz. Raktár: Tiszapályaudvar.