Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-13 / 85. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA; egész évre 36.— K. negyedévre 9.­félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.­Egyes B2ám ára 14 flllir. k. k. Szeped, Í0I8. VII. évfolyam, 85. szám. Közélelmezési haszon. Nagy haladás. Szegeden nem arról vitat­koznak az emberek, hogy jó-e a közéle!tne­zés vagy rossz, hanem arról, hogv szabad-e a közélelmezésen keresni vasrv se. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy közéletenezésiin­két mindenki tökéletesnek tartia. Ami viszont nem jelenti, hogv nem az. Pedig, bizony nem tökéletes. Dehát Szegeden, a magvar vidéki városban, a közélelmezés Hindenburgja sem bírna tökéleteset alkotni. Ehhez legelső sor­ban az kellene, hogv az országos közélelme­zés legyen teljesen .ió. Azon kívül köziiido-. másu, mit jelent Magyarországon, ha egv'4 város vidéki. Pedig egyetlen egv kivételével valamennyi vidéki. Amit azonban az adott helyzetben itthon megteremteni lehet, azt — kevés kivétellel — mind megteremtette Balogh Károly. A hivatal hibái csak nagy­ritkán az ő hibái, arról meg Llovd üeorge sem tehet, aki pedig ki akar éheztetni ben­nünket. hogv nem mindenki angyal, aki a közélelmezési hivatalban teljesít szolgálatot. Dehát hogy is állunk azzal a haszonnal? A közélelmezési hivatal több mint 50 millió koronát forgalmazott az elmúlt évben. Ke­resett — mondják — 300.000 koronát. Hát jó, legyen 300.000 korona. Százalékokban nem fejezzük ki, mert akkor nyomban kide­rülne, hogy ez nem is — haszon. Azt, ha va­laki 50 millió koronán 300.000 koronát keres, nem nevezzük haszonnak. Még boldog em­lékű tisztviselő-őseink sem- nevezték annak, akik pedig nem görnyedeztek, koplaltak és rongyosodtak le a mai fogalmak szerint való hasznok már-már egészen elbírhatatlan sú­lya alatt. A 300.000 korona nem haszon még akkor sem, ha a város keresi. Azon kivül azt hisszük, nem kell fájlalni, ha néha a város is keres. Ha a város erősödik és gyarapszik, okos politika mellett kihat ez a polgárság ló­létére és gyarapodására. Reméljük legalább, hogy a jövőben igv lesz. Kérdés azonban, nem lett volna-e^ jobb a közélelmezés, nem lettek volna-e olcsóbbak egyes cikkek, ha a város nem keresi meg ezt a 300.000 koronát sem? Ha az ember jól átgondolja, amihez nem kell soká és mélyen gondolkodni, cs ha ugyanaz az ember türe­lemmel számol kicsit, ami már — milliókról lévén szó — nehezebb dolog, kénytelen be­látni, hogv sem jobb. sem olcsóbb nem lett volna a közélelmezés. Fenmarad még, amit joggal sürgetnek, hogv miért nem végez a város a hábpru keserves éveiben mélv nyo­mokat szántó szociális munkát. Az a pénz, amelyet a közélelmezés hatalmas forgalma fiiíérenkint hoz össze, ilven intézményekben és alkotásokban lenne a legméltóbb helyén. Mi ezt nem Balogh Károlytól várjuk. Sok volna egy embertői. Sajnos, nincs a város­házán tisztyiselő. aki a szociális munkát .ugy megszervezné, mint ahogv Balogh a közélel­mezést megszervezte. Ezért őt hibáztatni nem lehet. De gondoskodni kell majd, hogv ne maradion soká árván ez a nagyfontosságú, a város életét és fejlődését megszépitő, kul­furát. türelmet, emberséget, jólétet és erőt árasztó munkakör. KI a 8 éh Iv a t a I: SZEMD, KARAse-UTCA 8. SZAffl. A tt«d»i»lvjia« falafanja: 81. Szombat, április 13. jflrmaitferes eleseti - A védőcsapat: 50 tiszt és 3000 ember letette a fegyvert. - 45 ágyú, számtalan géppuska és lőszer­tömeg került a győztesek kezére. - Mérvűiét Is el­foglalták a németek. ­BERLIN, április 12. A nagy főhadiszál­lás jelenti: Armentíeres elesett. Eberhard és Stetteii csapatai által északról és délről át­karolva visszavonulási útját elvágva az an­gol védőcsapat: ötven tiszt és több mint háromezer ember vitéz elientállás után le­tette a fegyvert. Kivüle negyvenöt ágyú,. számtalan géppuska, nagy löszertömeg, egy ruharaktár és gazdag egyéb zsákmány ju­tott ínég keaankre. Armentiérestöl észak­nyugatra tért nyertünk. Stetten és Karlo­vicz tábornok csapatai, hirtelenében össze­szedett csapatok Stelnwerck ellen irányított erős ellentámadásainak elhárítása és a ne­gyedik angol állásért vívott elkeseredett harc után az ellenséget visszavetették Bail­leul és Merville irányában. Mervillet elfog­laltuk. A Lys déli partján Bernhardi tábor­nok csapatai kiküzdötték az átkelést a Lav­en és Merville közeliig nyomultak előre. Az armentiéresi csata összes zsákmá­nya eddigi megállapitás szerint húszezer fogoly, köztük egy angol, egy portugál tá­bornok, és több, mint kettőszáz ágyu. A ki­induló állásainkban és az azok előtt elterülő elmocsarosodott tölcsérterep leküzdése áp­rilis 9-ig legnagyobb követelményeket tá­masztotta az első vonalak valamennyi fegy­verneméhez tartozó csapataival szemben. A támdás sikerében az utászoknak, a fel­szerelési katonáknak és a hátulsó hadosztá­lyoknak kiváló részük van. A Somme két oldalán elterülő harctéren heves ellentámadások fejlődtek ki. A francia ezeredek, amelyek az Avre nyugati partján Moreuiltöl nyugatra támadtak, igen súlyos veszteségek után összeomlottak és három­száz foglyot hagytak kezünkön, akiket ké­sőbb francia ágyuk tüze megsemmisített. A Ö&hi faaMéé&m nines újság. LUDKNDOWT. első fősztlíásmestep. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Ijogyan került Clemcnceaahoz Károly király állítólagos levele. - Czernin állása nem rendült meg. - Vilmos császár válasza Károly király táviratára. ­Berlin, április 12. Dr. Lederer, a Ber­liner Tageblatt bécsi tudósítója jelenti: őfelsége ^állítólagos leveléről, tulaj­donképen arról van szó, hogy a pármai hercegnő levelet küldött Parisban élö fiának. A levél politikai megjegyzéseket is tartalmaz. E levélhez Károly király a következő sort fűzte: „Szívélyes üdvöz­let Károlyodtól." A levelet a hercegnek futár vitte. A herceg, aki a párisi szalonokban meg­fordul, egyik szalonban találkozott Ma­dame Palnlevével és madame Clémen­eeauval. Egy beszélgetés alkalmával, amely EIzász-LotharingiáróI folyt, a pármai herceg kijelentette, hogy az el­zásZ-lotharingtai kérdés német-francia kérdés és kijelentésének igazolásául Ká­roly király üdvözletét tartalmazó leve­lére hivatkozott. Clemenceau asszony erre elkérte a levelet a hercegtől. A dolgok ilyetén való alakulása Czer­nin állását csak megerősítette. Károly királynak Vilmos császárhoz Intézett, a szövetségi hűséget erősen hangsúlyozó távirata válaszul szolgál azoknak, akik azt beszélik, hogy a Czernin-Cleinen­ceau-iigy miatt Czernin állása megren­dült és le fog mondani. BERLIN, április 12. A Wolff-ügynökség jelenti: Vilmos császár a következő távira­tot küldte Károly királynak: Fogadd legszívélyesebb köszönetemet táviratodért, amelyben a francia minisz­terelnök Elzász-Loíharingiára vonatkozó francia Igények tekintetében való állásfog­lalásodról szóló megjegyzését, mint telje­sen tarthatatlant visszautasítod és újból

Next

/
Thumbnails
Contents