Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-12 / 84. szám

fa&t 1918. április r hagy a katonaságnál használt lüzeltéfelszsr*­lósüket, amelyekre a hadseregnek a békeidőben nem lesz szüksége, engedje át « községi és ön­kéntes tűzoltók részére. — Ékszereit javíttassa és alakittassa a „Royal"-kávéházzal szemben levő „Temesvári" aranyművesnél. — Karbidlámpa, kerékpárgumml, Suom szeíepgumml, Nationál ragasztó1, szerelékek és alkatrészek nagy tömegben kaphatók Szántó Sándor gépraktárában, Kiss D. pa­lota, Klss-ntca. — Halászlé, turős lepény! Horváth Hági éttermében minden péntek este; ára 5 kordia. SZÍNHÁZ 0000 mtksöe: Pénteken : Boszorkány vár. Operett páros egyharmados. Szombaton d. u.: Sierető. Szinmü. — Este : Boszor­kányvár. Operett páratlan kétharmados. Vasárnap d. u.: Csárdáskirályné, ©pereti. — Este bár* Istszflaetben Boszorkányvár, Mttvés^estély a SfinMzbaii, Nagy műsorral, ami jobbára gazdag volt művészi tartalomban1, rendezte ma a színház­ban niüvészestélyét az 5. honvéd pótzászlóalj tisztikara. A kiadós programban éppen ugy helyet talált a zene, az ének, mint az előadó színpadi művészet és a közönség- mindent bő­kezűen honorált. A nézőtér lképe uj volt, vagyis hogy a ré­gi, amelyet a háború előtt szoktunk meg. Az a közönség jelent meg a müvészestélyen, amely nem manapság ismerkedett meg a művészettel és amely nem mostanában kezdte kultiválni a színházat és mindazt, amit benne előadni szok­tak. Hely nem maradt üresen, ami érthető,"hi­szen jótékonyeélról volt szó, a honvéd özve­gyek és árvák javát szolgálta a miivészestély, amelyet a honvédzeneikar jétáka vezetett he. Fiakkner Sándor vezényletével a Hunyadi László nyitányát adta elő készülten és azzal a precizitással, ami annyira jellemzi a derék zenekar játékát A prológot, amelyet Móra Ferenc Irt, Ba­ráti József, a színtársulat volt tagja, aki a. kö­zel napokban érkezett haza két esztendő után az orosz fogságból, mondta el nemes egyszerű­séggel, a költői mii szellemének megfelelően. Ahogy verset mondani szoktak, ugy mondta Baráti a prológot, minden gesztus és színészi posa nélkül1. Érdeme szerinti tapsolták. Taps­ban bőséges része volt Thomán Istvánnak, aki gazdag műsorát bravúrosan adta elő. Thomán mester művésze a zongorának, akinek játéká­ban nemesük a technikai készség feltűnő, ha­nem és főleg az értelmezési képesség kiválósá­ga. Nagy sikere volt Mosshammer Románnak, az Operaház kiváló hárfamiivészének, aki Zá­bel „Lege.nda"-ját, SchnÜkker ,jMiazurka"-ját', majd Trucéek „Schubert; áhránd"-ját adta elő bevégzett művészettel. A műsorban .változás is történt. Kálmán Oszkár helyett Mihályi Ferenc énekekelt. A1 Tánnhauser-bő] egy áriát, majd egy knrucdalf! adott elő. G. Kunczy Teréz is énekelt, opera­áriákat és miidalokat adott elő, feltűnő trémá­val és feltűnő hanggal és művészettel. Az ének­számokat Fleischár Antal, az Operaház kar­mestere ideálisan kisérte zongorán. A: műsor színházi részét a Góth-pár szol­gáltatta. Két egyfelvonásos.!.: A hárómszög-tt Analol házasodik cimü Sehmtzter-íéle aprósá­got adta elő azzal a ragyogó művészettel, ami mindig utat talál a közönség tetszéséhez. Nagy sikere volt a müvészpárnak és a közönség tün­tető szerbtettel ünnepelte kedvenceit, 'akik a magyar színészet kiválóságai. Mindkét egyfel­vonáeosban ügyes partnerük volt Kardos Gé­za, a Vigszinház tagja, akinek közreműködé­sét szintén tapssal honorálta a közönség-. Baróti József vendégszereplése. A szín­házi iroda jelenti: A jövő hét két estéjén, ked­den és szerdán rég látott, népszerű művész lép f-el, a szegedi színpadon. Baráti Józsefet, a sze­gedi közönség mindenkor kitüntető rokonszenv­vel fogadta, voltaképpen szegedi levegőben iz­mosodott. meg ,a nagyrahivatott, mindig jeles fiatal művész, talentuma. A háború sodorta el tőlünk « most hogy hosszú orosz fogságából1 visszatért, megint az ő régi hiisée-.pg közönsége előtt szerepel első. alkalommal. Bernstéin iz­galmas drámájában, a Titokban lép föl ked­den és szerdán. Évek előtt idbfcen a darabban aratta legnagyobb sikerét, a dalrabot, hosszú ideig tartotta műsoron éppen Baróti kiváló alakítása. A főbb szerepeket kivűle K. Gömöry Vilma, Lendvay Lola. Uti Gizella és Körmen­dy Kálmán játszák. A nagy érdeklődéssel várt előadások jegyeit már árusítja a nappali pénz­tár. Az előadások kezdete este 8 ár». A színházi iroda jelenti: A szini előadások hétfő­től, április 15-től kezdve este 8 órakor (kezdőd­M O 7S J. ocoo 'bi, ttiráínta mmmkr. mgsara* . Pénfektől-vasárnapig: „Legven világosság" dráma 5 felvonásban. A főszerepekben Bernd Aldor és Leontine Kühnberg. A VASS MÜXnnA­Vasárnap 14-én: „A töresvári birtok" delektivdráma 4 részben. ÁZ AiBPGLÓ MfimRAr Vasárnap 14-én: „Álarcz alatt." Biinügyi dráma 4 részben. * Az óriás Skle ciatü, hatalraas mérető hét felvonásos dráma Stratz Rudolf hires regé­nyéből készült. A főszererét Bfen-ny Portén alakit ja, akinek ez a szerepe a leki valóbb drá­mai kreációja. „Az óriás ökle" feltárása egy boldogtalan asszonyi sorsnak, melynek' fájdal­mait, a férj zsarnoksága alatt, való szenvedését és gyötrelmeit és az anyai szeretetből való tű­rését a költői tudás és a rendezés legtökélete­sebb eszközeivel tükrözteti vissza. A darab két részből áll és az első részét a Korzó-mozi pén­teken. szombaton és vasárnap mutatja hé, * v?!á»oes*si! Az Uráríi pénteki bemutatója iránt olyan nagy mértékben nyi­latkozott meg az érdeklődés, hogy a jegyek na­gyobb részét már előre kiváltották, a meglevő kevés jegyet minden nap d. u. 3 órától fogva árusítja a pénztár. Az igazgatóság ez alkalom­mal arra kéri a szülőiket, hogy kisebb gyerme­keiket ne hozzák eh de a serd ültőbbek bátran megnézhetik ezt a filmet. Péntektől vasárnapig április 12-tői 14-ig. Az idény leghatalmasabb szenzációja. Erkölcsdráma 5 felvonásban. gAz első résztől teljesen független önálló filmdráma. Rendezte: RICHÁRD OSV/ALD. A főszerepekben Bernd Aldor és Leontine Hühnberg. A legmegrázóbb filmdráma. Előadások d. u. 5„ 7. és 9 órakor, vasárnap d. v. 2 órától kezdve. Számozott jegyek előreválthatok 3 órától kezdve, vasárnap d. u. fél 2-től kezdve T{égi világból * - Szegedi iöriénetek. ­Irta: Cserzit Jfíiháíy. VIHAR A PC8ZTABAN. 20 Még messze enyelgett, a hajnal a sötét éjszakával, mikor Kisteleikről, ahol megháltak, útnak indultak. De nem a rendes országúton, hanem más kevésbbé járt oldal utat választot­tak, amerre nem kellett attól tartaniok, hogy a kátyúk vagy a vásárosok kocsijai miatt fel­akadnak. Komor volt a puszta. A késő, gyenge hajnal hasadást, mint va­lami óriás suba, beborította a havas vihar­felhő. Fehér nagy pelyhekben hulldogál a hó... Fényes, érintetlen, tiszta lepelt terít a csendes tájra . . . Az ut buckák és fényes reketyék között kanyarog. De ez sem soká, mert félóra járás­nyira elvesz, elsikkasztja a zizzenő hó. Péter gazda?, a lovak előtt bondukol, nehogy letéved­jenek az útról a vad pusztaságba. Egyik kezé­ben vasvilla, a másikban Öreg, rámás lámpa. Á gyeplöt a menyecske tartja. A suba nyilason b'e-becsapóditb a hó és rárakodik a, prémes pruszlikra, amelyen beiül hevesen dobog a pusztában első ízben járó busz esztendős me­nyecske felhevült szive. Nem fél, csak képzelő­dik ... A reketyék mögött a buckában mint­ha titokzatos árnyaik táncolnának. A lovak oly­kor félhortyannak . . . Zörög a reketye-bo­kor . . . -Hull a hó . . . Süvítve szaladgál a szél. . . áSehogysem akar világosodni ., ; . Cso­dálatos hangok hallatszanak az elhagyott, sö­tét pusztában. A viharos téli reggel lassan bontakozott, mire beértük Kecskemét, városába. A me­nyecske már a közvégen leugrott, fázott a (lá­ba . . . Ekkor a községből három lovas, három uhlánus katona lovagolt feléjük. Kardkivonva lovagoltak, Ruzsiika — akkor még igy hívták Rúzsa nénit — ugy megijedt tőlük, menten felugrott a kocsira és az orra hegyéig belebujt a tulipán virágos subába. Az uhlánusókat trombitaszó mellett követ­te a postakocsi. Ezen is ült katona. A „konduk­tor" hangosan nevetett, hogy a menyecske igy megijedt tőlük. A postakocsi elől is ki kel­lett térni.. A téli szürkeség betakarta őket is. Még tizenkét vasaskocsi húzódott el mellettük. Mindegyik mellett két katona gyalogolt. Ezek is Kecskemétről jöttek. (Mivelhogy ,a város (ka­pujánál fizetni kellett, itt még megállottak Szö­gi Péterét A kapu melléit ikupecforma, gya­nús ember áTMogált. Néhány darab borjut haj­tott a vásárra. Ez megszólította őket. — Honnét? —• Szegedről. — Maguk jól jártak -— mondta kurtán, fél­egyházias tájszólással, aztán tovább ballagott a város felé. Ruzsikáék nem tudták mire magyarázni ezt a különös megjegyzést. Azért nem igen soká töprengtek rajta. Sürgősebb volt a kvártély-keresés. Mikor ez is el volt intézve, egyszerre csak jönnek a vásáros-kocsik. De ho­gyan! . . . Minő sírás-rivással . . . Az asszo­nyok jajveszékelnek. Egyik kocsiból is, a má­sikból is hiányzott a jobbik ló. Az asszonyok füléből az aranyfüggő. Az ezüst pruszlikgomb. És a bugyellárisból a bankók. Az uhlánus (kaszárnyából pedig fújták -a trombitások az „aIlarm"-ot. Vágtattak a fél­egyházi utón az uhlánusok, a zsandárok, a •pandúrok ... És Böresök Ilus, az öreg szap­panos-kofa összecsapta a hidegtől meggémbe­redett kezét. —- Hát tik! . . . Talán madárszárnyakon jártatok, hogy elkerültétek azt a szörnyű ve­szedelmet!? . . . Szerelme.- Jézusom! ... Mi volt itt ... /Mii történt velünk . . . Jaj, lel­kim , , . (Kifosztottak, kijabolíak benaiui-

Next

/
Thumbnails
Contents