Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-09 / 81. szám

1ÜI5. Iprfflí dult. Rácalmásról vizsgálóbíró szállt ki, aki megkezdte a kihallgatásokat. A dunai hajókatasztrófa ügyében a következő félhivatalos jelentést adták ki: A Magyar Tudósító jelenti: A Dunagőzhajózási Társaság hajóinak összeütközése alkalmából az Abbáziában tartózkodó Szterényi József miniszter, akinek a minisztérium a szerencsétlenségről telefon utján tett jelentést, a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el a Dunagőzhajózási Társaság ellen, mivel aránylag rövid időn bélül ez már a második ilyen végzetes összeütközés, ami minden esetre feltűnő körülmény. Egyúttal vizsgálatot rendelt el - a miniszter azért is, hogy a hajnali órában történt .összeütközés színhelyére, dacára a mindössze 63 kilométeres távolságnak, csak másnap délben mentek el az illetékes közegek. A tényállásról még vasárnap este sem kaphatott részletes jelentést, jóllehet a miniszter aznap háromszor is kérte ezt telefonon. A vizsgálat vezetésével a miniszter Keleti Dénes miniszteri tanácsost bizta meg. Egyben utasítást adott a miniszter, hogy a szerencsétlenség által sújtottakkal szemben a legmesszebbmenő intézkedés történjék és neki az ügy állásáról jelentés tétessék. Sieged közegészségügyéről. írta: Dr. Máchanszky László. (IV.) Mindenki, aki a város fejlődését szivén viseli, oda törekszik, hogv ebbói a városból ipari és kereskedelmi gócpontot teremtsen, de e kérdések megoldásánál nem szabad figyelmen kiviil hagyni a közegészségügyet. A gyárak elhelyezésére, fejlődésére olyan területeket kell kijelölni, amelyek a város egészségügyi viszonyait nem kockáztatják. Nagyfontosságú kérdés, hogy amennyfire, csak lehetséges, óvjuk meg a várost a korommal való beszennveződéstől, hiszen Németországnak nagyobb városai közelében nem szabad olyan gyárat alapítani, amelv a várost korommal szennyezi. Ha ott meg voltak reá a módok, amennyire az ipar fejlődést szempontjából csak lehetséges, törekedjünk arra, hogv a gyári berendezéséknél és a közúti vasútnál a levegő korommal való beszennyeződését mi is a minimumra csökkentsük, mert nem csekélység, ami te tekintetben fenyeget. Hiszen kiszámították, (hogy Budapesten 24 óra alatt a levegőbe jutó korom mennyisége körülbelül 2 vagonnyit tesz ki. Hogy Szegedén mennyi, arra nezve még vizsgálatok nem történtek. Minden intézkedésnél, ami már a meglevő bajok ellen küzd. soknál több hasznot jelent a közegészségügyre a lakáskérdésnek célszerű megoldása. Az utóbbi években a fenyegetően jelentkező lakásínség ezt a kérdést az érdeklődéi középpontjába állította. Jóformán alig van nap, mikor az újságok ne számolnánaik be egy-egy tanácskozásról, egy-egv akcióról, amelv ennek a kérdésnek megoldását tűzi ki célul. En e kérdést csupán a közegészségügy szempontjából kívánom érinteni. A helyes városépítési politika szempontjából a legfontosabb a lakáskérdés megoldásánál, hogv a város belterjesen fejlődhessék, .mert igv lehet a legkisebb költség befektetésével valóban ellátni a várost a higiénék •minden követelménvével: az utcák feltöltése, a csatornázás, vízvezetékkel való ellátás, kövezés, közvilágítás, közlekedési eszközök, vásárcsarnok, boltok, posta, távírda, a telefon vezetékei igv rónak a közre legkisebb kiadásokat és ezért nem helyeselhetem azt a sokszor emiitett kívánságot, hogv építsen a város egy-két lakásos házakat, mert ezá'tai a már most is nagv kiterjedésű városban az elébb említett szükségleteknek megoldása a város teherbíró képességét erős próbára teszi. Munkáslakásokat építhetünk objektumokban is, — csak tul nagyok ne legyenek. — anélkül, hogy kaszárnyarendszert honosítanának meg, hiszen többemeletes, nagyobb épületben, amelynek kiképzésénél gondot forditunk arra. hogy a lakások levegősek, világosak legyenek, ha ínég arról is gondoskodtunk, hogy minden lakásnak meg legyen a maga virágos terrasza, eltüntettük n kaszárnyarendszer hátrányait és nagv költségeket takarítottunk meg a higiénikus berendezések centralizálásával. Hogv kicsi helyen nagv intézetet, kórházat is lehet elhelyezni, arra példák az angol, amerikai és német intézetek, melyeknek célszerű és higiénikus berendezését senki sem vonhatja kétségbe. Az 1908-ban Washingtonbán tartott tuberkulózis-kongresszuson dr. Sarason, berlini orvos ,,'Da-s Freiiuíthaus" eirnli munkája foglalkozik főképen ezzel áz elvvel. Ajnálom figyelmébe azoknak, akik a lakáskérdés ügye iránt érdeklődnek. Egy-egy ilyen nagyobbszabásu munkásotthon, népszálló keretén belől s ilyenre gyönyörű. példát láthatunk már Budapesten, — nagyszerűen meg lehet oldani a munkások, a nép szórakoztatására, felvilágosítására, tanítására szolgáló intézményeket is; központilag elhelyezett fürdő, konyha és étterem. szórakozó helyek, könyvtárak, .előadási termek ilven módon valósithatók meg. mig j lehetetlen azokat megteremteni, ha széjjelrakjuk' apró, kicsiny házakba a lakásokat. Nem azt akarom ezzel mondani, hogv ne építsünk Szegeden egy-két lakásu házakat is (Einzelwohnhaus), de ezt csak olyanok számára, akik tényleg fel tudják használni a rendelkezésre álló udvart és kertet és nem •fogják azt parlagon hevertetni, A lakáskérdés megoldásánál meg kell valósítani kérlelhetetlen! szigorúsággal, hogy a mai naptól kezdve egyetlen uj pincelakás és pincemiiheív se keletkezhessék. Mert bár szabályrendeletileg tiltva van. mégis azt látjuk, hogy a pincelakások száma évről-évre szaporodott, amig építkezés volt. Szaporodott pedig két okból. Először azért, mert megkerülni igyekeztek a szabályrendelet rendelkezését és becsempészték a pincehelyiségeket a hatóság őrködése dacára is; másodszor szaporodtak a pincelakások azért, mert a már megépített házaknak eltöltése alkalmával mesterségesen készítettük azokat. Sokan követelték, hogv .a hatóságnak ki kell lakoltatni ezeket a helyiségeket és meg kell tiltani, hogv műhely, vagv lakás céljaira fel- használtassanak. Ez helyes és radikális eljárás volna, de hogv kívánhatjuk a hatóságtól azt, hogv ebben az óriási horderejű kétdésben magát ennyire exponálja, amikor a lakásínség reá kényszeríti a lakosságot, hogy még ezeket a helyiségeket is lakja s menynyire sértené a háztulajdonosok érdekeit s csaknem csőd elé állítaná őket, ha az egészségügyi követelménveknek meg nem felelő összes lakásokat egyszerre ui 'akohaíoák. Itt más utón kell eljárni, hogv önmagától váljék lakatlanná minden egészségtelen lakás. Erre is lesz egv szerény prouoz clóni Hogy keresztül vigyük, hogv a mai naptól fogva pincelakás ne létesüljön* konnyiteniink kell a ház- és t-Mekui'.aUbnosok helyzetén és ezt két módon érhetjük el. Először a már többször említett nivókérdés rendezésével, mert a céltalan feltöltés miatt nem lesznek kényszerítve egv emeletnek megfelelő épületrészt a föld a a dugni akkor senkinek sem fog eszébe ju*ni pinceiakásokat építeni. Másodszor meg ke.! változtatni a városi építési szabályrendeletet ugv, hogv engedje meg a mansard 'akások építését és gondoskodjék arról, hogv a mai épitésteehnika vívmányainak megfele.ően. de a lehető legolcsóbban lehessen építkezni. A mansard lakások ellen minden városban. amikor annak engedélyezése szóba került, igen sok ellenérve- hoztak fel. Felhozták azt. hogv tűzveszélyesek, magas fekvésüknél fogva nehezen megközelíthetők, nyáron reaékiviil melegek, télen pedig hidegek. Mindezek a hibák azonban, amint a modern nagy városok példái nap: ii-napra igazolják, nem megoldhatatlanek & amellett a pincelakások felett a mansard lakások óriási közegészségügyi előnyökkel rendelkeznek. Ha tehát feltesszük azt,- hogv' mától kezdve pincelakás nem létesül S a régieket természetes utón is és naiősági kényszerrel is igyekezünk kilakoltain!, akkor rövidesen gyökeres változást fogunk közegészségügyünk torén előidézni. A régi pincehelyiségek raktárul való felhasználása már nem jelent veszedelmet, mert a szellőzött, nyitott raktárban az épületek falai jobban kiszaladnak s a nedvesség nem terjed magasra és nem veszélyezteti a felső emeleteket. A pincelakások egv része dyeu célra volna felhasználható, más részét fel kellene használni gombatenyésztésre. Minden nagv város közelében. igv a Budapest körüli falvakban is igen szép kereseti forrás a gomba tenyésztés, ami kifizetenedő befektetés, amint erről tudományos leírásokból, vagv a kérdés gyakorlati tainulmán^ozásávai meggyőződhetik bárki is. A tenyésztés számára felhasznált (helyiség körülbelül kétszer akkora jövedelmet hoz, mintha ugyanazon helyiséget más célra, esetleg lakás céljaira használnánk fel. Ha meggondoljuk, hogv a gombatenyésztés* sel a Tiépéíelmezést tesszük olcsóbbá Szegeden. akkor ismét csak közegészségügyi célt szolgálunk. Szeged népe a paprikatermeléssel világhírre tett szert s bebizonyította, hogy alkalmas termőföld mellett rendelkezik azzal a képességgel, hogv ezt a sok tapasztalatot, szorgalmat s gyakorlati tudást igénylő munkát eredménnyel, végezheti. S ha ezt megállapítottuk. akkor a pincelakások kényszerkiíakoltatása helyett reá Kell vezetni népünket a szarvasgombatenvésztés anyagi előwyefne s ezzel fokozatosan, erőszak nélkül, anyagi haszonnal fognak önmaguktól kiürülni a pincelakások és olyan élelmi és kiviteli cikkel fog gazdagodni Szeged, mely mindig piacot találva a paprikával méltán veszi fel a versenyt. Ennek a kérdésnek a tanulmányozását az elébb felhozott indokoknál fogva ajánlom a hatóság s az egyesületek figyelmébe. / T-T- ' . Alulírottak mély fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy a legjobb anya, önfeláldozó gyermek és testvér Neményi Seherr Klára fogásznő április hó 6-án e3te rövid betegség után, életének 31-ik évében jobblétre szenderült. Földi maradványait folyó hó 9-én délelőtt 10 órakor az izraelita temető cinterméből fogjuk eltemetni. Szeged, 1918. április hó 8-án. Béke lengjen persi föifttf! Neményi Lilike leánya. Schőrr Márton atyja. Dr. Maehter Sigfriedné szül. Schorr Nusí, Schorr Ottó testvérei. Schorr Ottóné sutil. Szendrői Mariska sógornője. Dr. Mahler Sigfriect sógora. A villamos kocsik reggel 9 órakor a Dugonics-íéren a közönség rendelkezésére állanak.