Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-09 / 81. szám

BÉLMA (ÍY AliOKBM 0 Szeged, 1918. április 9. egy hadtestet élelmezünk. Royebeti egy nagy borraktárt zsákmányoltunk. Monídidierben jelentékeny bor, len és kender-raktárat és óriási borkészletet zsákmányoltunk. A hámi angol készletek, amelyek borból, datulyábó! és 50 tonna burgonyából állottak, a német kórházak élelmezését szolgálják. Beláthatatlan mennyiségű köpeny, takaró, gíimmiköpeny került még a kezünkbe. A zsákmány összeszámlálása sok időt vesz még Igénybe és tovább folyik. BERN, április 8. A Temps jelentése szerint sikerült a német messzehordó ágyú helyére rátalálni. Az ágyú a st. gobaini erdő Háfaláltak a csodaágyura szélén egy alagútban áll, ahonnan a tüzelés alkalmával kitolják. Az alagutat 1917 augusztusában kezdték építeni. Calais és Páris között megszakadt a vasúti összeköttetés. BERLIN, április 8. A Wolff-ügynökség jelenti: A vasúti összeköttetés Páris és Calais között megszakadt. Ugyané jelentés szerint egyéb Calais felé vezető vasútvonalakat is kénytelenek keton?! okokból elzárni. Czernin többé nem áli széba a Clemenceaukormánnyal — Nyilatkozatát fentartfa. —• BÉCS, április 8. Illetékes helyről közlik: Gróf_ Qzernin fentartja minden egyes szavát, artilt Clemenceau békekezdeményezéséröl ismeretes beszédében állított' és miutáu a francia miniszterelnöknek szerencsétlen próbálgatásával nem sikerült a tényeket elferdítenie és most is hü maradt eddigi dipiomáciti fogásaihoz, Czerninnek e kontraszt után nem marad más választása, mint az, hogy a Clemenceau-kormánnyal soha többé nem tárgyal és Clemenceaunak el kell mondania arról, hogy valaha a mi tárgyalásainkban közreműködjék. Czernin külügyminiszter válasza Clemenceau tagadására. Bécs, április 8. Hivatalosan közlik: Clemenceau ur első rövid nyilatkozatával szemben, melyben Czernin grófot meghazudtolta, megelégedéssel fogadják a francia miniszterelnökség április 6-iki kommünikéjében foglalt azon beismerést, hogv AusztriaMagyarország és Franciaország kormányainak bizalmi emberei megbeszélést folytattak a békéről. E tárgyalások bevezetésének és lefolyásának Clemenceau ur által történt ismertetése és Painlevé urnák a Mumanitében ugyané tárgyban megjelent nyilatkozata azonban igen sok lényeges pontban anynyira eltér a való tényállástól, hogv a francia kommüniké helyreigazítása szükségesnek látszik. Revertera grófot 1917 júliusában a francia kormány nevében egy semleges közvetitő személyiség felszólította, közölje, nem volna-e abban a helyzetben, hogy a francia kormány üzenetét AusztriaMagyarország számára átvegye. Amidőn gfóf Revertera erre a kérdésre előzetesen kapott beleegyezés alapján még n17 juliusában igennel válaszolt, 1917 a:. 'tus 7-én Painlevé akkori francia hadöf . miniszter megbízásából és Ribot akkor is/terelnökjóváhagyásával Freiburgba érkezett A* .uand gróf és felkereste a vele egyidöben kiküldött Reveriera grófot. Armand gróf kérdést intézett Revertera grófhoz, flögy Franciaország és AusztriaMagyarország között lehetségesek volnának-e megbeszélések. A kezdeményezés tehát francia részről történt. A francia kormány megbízásából tett eme kérdésről gróf Revertera jelentést tett a közös külügyminiszternek, aki erre felkérte Revertera grófot, kézdje meg az eszmecserét a francia bizalmi emberrel és ennek sorári állapítsa meg, vájjon megteremthetők volnának-e az általános béke alapjai. Gróf Revertera ezután augusztus 22-én és 23-án Armand gróffal megbeszéléseket folytatott, amelyeknek — mint Clemenceau ur egész helyesen mondotta — semmi eredujénye nem volt. Ezzel c tárgyalások megszakadtak. Ha Clemenceau ur azt állítja, hogy az ő hivatalba lépésekor Revertera és Armand grófok között már megbeszélések voltak folyamatban, akkor téved. Mert Armand gróf csak 1918 januárjában — de ezúttal már Clemenceau ur megbízásából — lépett ismét érintkezésbe Revertera gróffal. Az 1917 augusztusában megszakadt fonalat tehát maga Clemenceau ur vette fel 1918-ban. Ezen ujabb érintkezésnek lett azután az eredménye a hivatalos kommünikében emiitett megbeszélés. Ilyenformán megfelel a tényeknek az, amit gróf Czernin április 2-iki beszédében mondott: „Clemenceau ur a nyugati offenzíva előtt kérdést intéztetett hozzám, vaiioii hallandó volnék-e tárgyalásokra és müven alapon." Clemenceau urnák az a szemrehányása tehát, hogv gróf Czernin hazudott, helyt rtem álló.- Olyan ..hiábavaló különbéke-kérdésekről", melyekkel Ausztria-Magyarország a római, washingtoni és londoni kormányokat fárasztotta, a külügyi kormány semmit sem tud. Ezzel szemben, ténv az. hogy Svájcban gróf Mensdorf nagykövet és Simíts tábornok megbeszéléseket folytatott egymással, amelyek azonban nem néhány percig, hanem-több összejövetel alkalmával órákon át tartottak. Ha tehát Clemenceau ur azt kérdi Czernintől, emlékszik-e, hogv „két hónappal a Revertera-féle akció előtt" — tehát körülbelül egy évvel ezelőtt — „hasonló kísérlet történt egv rangban messze fölötte álló személyiség részéről", akkor gróf Czernin szó nélkül azt feleli, hogv igen, amihez azonban a teljesség és a telies korrektség kedvéért még azt kell hozzáfűzni, hogv ez a kísérlet sem járt semrni eredménnyel. A francia karmány nyilatkozata Czernin beszédérc. Páris, április 8. A Havas-ügynökség jelenti: A miniszterelnökség a következő kommünikét tette közzé: Amikor Clemenceau átvette a kormányt, Svájcban Ausztria j Magyarország kezdemépyeízésére ütegbe-. 1 szélések voltak folyamatban gróf Reveriera a császár személyes barátja és a vezérkar második ügyosztályához beosztott Armand őrnagy között, kit az akkori miniszter jelöli ki e megbeszélések vitelére. Clemenceau ur ugy gondolta, hogy nem szabad magára vennie a felelősséget e megbeszélések meg" szakításáért, melyeknek eredménye nem volt ugyan, de hasznos információs forrásul szolgálhattak. Armand tehát Revertera kérésére újból elutazhatott Svájcba. Az ufasitás, melyet felebbvalója jelenlétében neki Clemenceau ur adott, így hangzott: „Meghallgatni és semmit sem mondani." Mikor gróf Revertera meggyíjződött róla, hogy a német csalétekkel való kísérletezése eredménnyel nem Járt, február 25-én átadott Armand őrnagynak egy sajátkezüleg irt jegyzéket, melynek első mondata igy szól: „1917. augusztusában azzal a céllal indultak meg a tárgyalások, hogy a francia kormánytól a békére vonatkozó javaslatokat kapjanak, melyek Ausztria-Magyarországhoz címezve ugy legyenek megfogalmazva, hogy azokat aztán AusztriaMagyarország a berlini kormánynál támogathatná." A kérő — és nem felkér: — Revertera tehát elismeri ezekkel a szavakkal, hogy arról volt szó, hogv. a francia kormánytól békejavaslatokat kapjon, amelyek a monarchiához lennének címezve, de azért Berlinnek volnának szánva. Ez a való tényállás. amelyet Czernin gróf ezekkel a szavakkal ismertetett: „Clemenceau ur a nyugati offenzíva előtt kérdést intéztetett hozzám. vajion hajlandó volnék-e tárgyalásokra és milyen alapon." Amikor feliát gróf Czernin igy beszélt, nemcsak igazat nem mondott, hanem annak ellenkezőjét, amit mi Franciaországban hazudásttak nevezünk. Nagyon könnyű volna emlékeztetni rá, hogy milyen mértékben fárasztotta hiábavaló különhéke-kérésekkel Ausztria-Magyarország a római, washingtoni és londoni kormányokat, amely kéréseknek nem volt más céljuk, mint minket tőrbe csalni, Ki ne ismerné a történetét annak a találkozásnak, mely a monarchia egv volt nagykövete és az antant egvik magas személyisége között jött létre csak nemrégiben Svájcban? Ez a tanácskozás nem tartott tovább néhány percnél. Ezúttal sem szövetségesünk, hanem az osztrák-magva- kormánv volt az, amely ezt a találkozási kérte. Nem tud gróf Czernin visszaemlékezni egy másik hason'ó kísérletre, melyet a Revertera akciója elölt két hónappal egv másik, rangban messze fölötte álló személyiség tett Parisban és Londonban? Erről is van. mint a szöbanlevö esetről, hiteles, de még ieilemzőbb bizonyítékunk. (M. T. I.) Az olasz fronton nincs esemény. BUDAPEST, április 8. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Lényeges események nem voltak. A VEZÉRKAR FŐNÖKE. Esti német Jelentés. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 8ikáii este: Támadásunk folytatásaként az Oise déli partján az ellenséget kivertük a Coucy !e Chapeautói keletre levő magaslatokon elfoglalt erös állásából. Hertting 16-án nyilatkozni fog. Berlin, április 8. A Germania értesülése szerint április 16-án ü'1 össze a német birodalmi gyűlés, amelynek megnyitása után nyomban Szólásra emelkedik Hertling kancellár és hosszabb beszédben foglalkozik az általános lyülpolitikai helyzettel és ki fog