Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-07 / 80. szám

4keg«l3, 1918. áprÜí* 7. DELMAQYAR0KSZ1H Önként kínálkozik, hogv e ponton szóba hozzam a magvar mezőgazdasági gépgyártás kérdését. Németországban s Ausztriában a mezőgazdasági gépgyárakat rég felmentették a municiógvártás alól s illetékes tényezők minden erővel elősegítik a mezőgazdasági gépek gyártását. Teszik ezt egyfelől azért, ho.gv minél nagyobb készleteket biztosítsanak belföldi szükségletük számára, másfelől pedig,, mert ugv a Balkánon, mint Ukrajnában és Oroszországban óriási a hiány s ennek folytán egészen . rendkívüli 'arányokat ölt a kereslet mezőgazdasági gépekben. E részben példa nélkül álló kiviteli lehetőségek kínálkoznak a középeurópai hatalmak mezőgazdasági gépgyárai számára. A németek s az osztrákok mindent cl is követnek e lehetőségek kiaknázására. Nálunk azonban a gépgyárak még mindig muníciót gyártanak s bár gróf Serényi Béla már a legutóbbi indemnitási vita során tartott beszédeben is rámutatott a hazai mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésének sürgős szükségére, .a mezőgazdaságnak hazai gépekkel való ellátásához s a nagy kiviteti lehetőségek kihasználásához fűződő vitális érdekeinkre, e részben mindmáig semmi sem történt. Vétkes könnyelműséggel nézzük, mint készül; megfelelő állam: segítséggel :az osztrák s német gépipar a keleti piacok szükségleteinek ellátására és közönyösen napirendre térünk afölött is, ihcev a hazai mezőgazdaság is ki lesz szolgáltatva a külföldi gyárak kapzsiságának. A könnyelműség s a közönv ez átkos politikájával ma már szakítani kellene. Szociális előadás-sorozat Szegeden. — A Feministák Egyesületének akciója. — A háborúnak minden fázisában felszinre jutott jelenségek halomra döntötték az előre Kigondolt szociális elméleteket. Teóriák helyett fontos tapasztalatok alakultak ki, melyek már megkezdették a jövő szociálpolitikájának irányítását. Ehhez az irányításhoz első sorban jól megszervezett, képzett és intelligens egyének vezetése alatt álló népjóléti intézményekre van szükség, amelyek a leszerelést követő átmeneigazdasági állapotokat minden megrázkódtatás nélkül elviselhetővé fogják tenni. Tudjuk, hogy a háború meghosszabbítása azt jelenti, hogy ujabb százezrek szorulnak majd az állam és a társadalom anyagi és erkölcsi védelmére. Ezeket kárpótolni kell veszteségeikért, lelki gyötrelmeikért,- mert ők is, mint a vérző harcosok, megmentették a jajveszékeléstől fuldokló országunkat: csendben, megértéssel áldozták fel mindenüket és megadással viselték a csarébe kapott nyomort. Védelmet, munkát kell teremteni majd a számukra és ennél a fontos akciónál ott kell lenni az államnak és a társadalomnak egyaránt. Itt vár nagy feladat a társadalmi alakulatokra, mert csak az államra, vagy csak a jótékonyságra bizní ezt a feladatot, annyi, mint foszlányos ruhára foltot tenni: mellette a ruha újból kiszakad. Nem jótékonyságra, hanem olyan egyénekre van szükség, akik lelkesedéssel, idealizmussal és hivatottsággal állanak a népjóléti intézmények szolgálatában és akik meg fogják tudni őrizni a szociális hivatalokat attól, hogy a bürokrácia enyészete iissön bennük tanyát és érző és megértő emberek helyett, órára és napra dolgozó robotgépek működjenek ottan. A Feministák Szegedi Egyesülete ép ezért határozta el, hogy tanfolyamot helyettesítő szociális előadássorozatot rendez, amelyen az ország leg első szakemberei fogják ismertetni a népjóléti ágak minden szaktárgyát, specializáltán foglalkozván mindegyikkel. Ennek gyakorlati célja az, hogy a szociális gondozásra szorult rokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, csökkent munkaképességűek és más szociális nyomorúságban sínylődök életstandardjának megjavításában közreműködő önkéntes egyének (közgyámok, pártfogók, stb.) ezekből a szakelőadásokból kellő tájékoztatást szerezhessenek. Az előadásokon ki fog domborodni az a tapasztalati tény, hogy ma már eredményes munkát csak hívatásos és szakképzett egyénekkel lehet végeztetni. Az a körülmény, hogy a gazdasági viszonyok és a nőkben egyre ébredő önérzetes munkavágy, életpályákra sodorja a tehetősebb és intelligensebb nők nagy részét is, akik majd itt nyerhetnek nagy terrénumot ambícióik kielégítésére, előnyös perspektíva a népjóléti hivatalok működésének szempontjából és eloszlathatja kétségeinket aziránt, hogy nemcsak tollal, hanem szívvel és ésszel intézik majd a háború áldozatainak sorsát. Ugyancsak ezt a célt szolgálják évenkinti szokásos pályaválasztási szakértekezleteink is, amelyeken az összes életpályákat, a szükséges szakképzettségeket, az elérhető gazdasági és egyéb lehetőségeket, a szülők bevonásával szakelőadók ismertetik. A pályaválasztási értekezletek különös szolgálatot tesznek az iskolából kikerült leányifjuságnak, amely ezideig tömegesen és meggondolatlanul a nőtisztviselő-pályára özönlött. "Ezek számára uj munkaköröket és tevékenységi forrásokat kell megnyitni, hogy ezáltal is elejét vegyük egyes problémáknak, amelyek az átmenetgazdasági időkre fognak hárulni és amelyek már is sok gondot okoznak a szakköröknek." Szociális előadásaink sorozatát vasárnap nyitja meg Szegeden dr. Madzsar József, a budapesti Stefánia Szövetség neves igazgatója, aki ez alkalommal népesedéspolitikai szempontból különösen nagyjelentőségű előadást fog tartani „A háború hatása a fajra" cimmel. Háborús veszteségeinket tekintve, ennél nagyobb jelentőségű és bennünket közelebbről érintő tárgykörrel foglalkozni ma alig lehetséges. Végül kiegészítő képet adja szociálpedagógiai munkásságunknak a tudományos értékű szemináriumok rendezése, mely felöleli a modern természet és társadalomtudomány fontosabb ágazatait. Remélhető, hogy jószándéku törekvésünk a legszélesebb körben is megértésre fog találni. Dr. Erdélyi Jenöné. HÍREK v v "^pri Vasárnap április 7-én. Az operettek gyöngye. Hervé operettje után irta: FARAGÓ JENŐ SZEREPLŐK: Barta Irén, Lili Piinchard Antoinin René Saint Hypothese Peterdy Klára, Olt Arisztid, Loth 11a, Túrán Gusztáv, Kornay Richárd. Előadások d. u. 5., 7. és 9 órakor, vasárnap d. u. 2 órától kezdve. Jegyek előreválthatók d. u. 3 órától kezdve, vasárnap d. u. fél 2-től kezdve Szeged Csongrádi és egyéb helyi vállalatok részvényeit vásárol, elad és megelőlegez MAV R. miKSA bank- és váltóüzlete! S® Sns s Széchenyl-tér, a városházával szemben. A Délmagyarorsiság telefonja? sttadőhUatai 81 Saerkesstőség 302. ocoo Kilakoltatták lakásából, mert a házigazdáját szerette. (Saját tiidó.sUónJítól.) A szegedi lakbér bizottság a /napokban regény beillő családi dráma izgalmasan érdekes mozzanatait tárgyalta le egy 'kilakoltatási kérelemmel kapcsolatban. Két asszony állott egymással szemben mint ellenfél; az egyik egy ötgyermekes családanya s a másik egy szép barna asszony, akit még nem tört meg a gyermek és nem bántottak túlságos mértékben a gondok.- A .szenzációs érdekességii ügy előzményei a következők: N. Sándornó Gém-utcai lakos, háztulajdonos, gyönge testű, törékeny, szőke asszony. 15 évvel ezelőtt ment férjbez; az ura már három éve harctéri szolgálatot teljesít, öt gyermeke van, a legnagyobb leány, 14 éves, Teca, a legkisebb négy éves í'iu, Pista. Ez az asszony néhány hét előtt kilakoltatási kérelmet adott be lakója: iS. Gábor né ellen Somlyódy István táb• labiróhoz, a szegedi lak-bérbizottság elnökéhez, A kilakoltatási kérelem ügyében a napokbantartották meg a tárgyalást a lakbérbizottság előtt, amely Somlyódy István táblabíró elnöklésével ülésezett. — Nos, bát miért akarja lakóját ikilak tatui? — kérdi szigorúan Somlyódy táblabir A törékeny, szőke asszony sóhajt egy na gyot. — Hej, nagyságos bíró ur, nagy sora van annak! , , i^i lf — No, hát csak mondja el lelkem, cg nyugodtan. Az asszony belekezd félénken mondóiké, já ba. Előbb osak arról beszól, hogy mennyi iri« je asszony, hány gyermeke van, mióta kat- -m az ura, mióta nem látta, de aztán, hogy látja: nem zavarják, belemelegedik a beszédbe. — Hát ugy volt az, nagyságos bíróság, kérőm, hogy az uram februárban hazajött szabadságra. Éppen akkor volt -szabadságon a lakóm ura is, de az munkába mönt, -aztán az n»zszony, aki anélkül sem nagyon szereti -az urát, egyedül maradt. Aztán kivetőtte a hálóját az én uramra. Láttam én azt, de nem szóltam, amig biztosat nem tudtam. Hát, hogy köllött volna neki az én uram, de odahaza nem tudta magának megkeríteni, mert azt én biztosan, megakadályoztam volna. Kicsinálta hát, hogy József-napra möghivják az uramat névestére valami rokonához. Én nem möhettem az öt gyerek miatt, mög nem is hivta-k, de szögény uramat uem -akartam anögrabolni egy kis -szórakozástól, olyan keserves három év után. Eleugödtem hát a Tecával, a legnagyobb gyerökömmel. , Kii — Ugy este tiz óra felé sirva jön ám haza a Teca: —- Édösanyám — mondja keserves köny* nyak között — nem jóra készül a szomszédasszony. El akarja csábítani a mi édösapéukatr. , . —- Aztán elmondja a szögény, hogy mit látott. Ült ám az uram az asszonnyal -a rokonnál, akik egyször csak egyedül hagyták kettőjüket. Még a Tecát is kiküldték a szobából, hogy senki ne zavarja őket. De a Teca -belesött az ablakon és látta, hogy a szomszédasz. szony -nagyban -simogatja -az én uramnak a karját. Egyezör meg odafektötte a fejét az uram kezébe. Ekkor -a Teca nem bírta tovább, bemönt a szobába, -ahol csak ők ketten ültek. De hazaküldték hozzám, azt mondták, mönjön csak haza, mert ők még elmönnek -a vendéglőbe. Mondta is a lányom, hogy baj lesz ebből, édösanyám l -—I Hát hiszen el is csábította -a leiköm jó uramat őkelme, de én mégis visszahódítottam. Igaz, hogy mögvereködtem érte és belepusztult ez a két ujjam, mert hogy ez az asszony erősebb volt és összeverte a vaalapáttal, de az uram sirva ígérte mög, hogy sose, még rá «c