Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-07 / 80. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9, SZÁ.tt. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA : egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra a— K. Egyea Bzám ára. U fillér. kiadóhivatal : SZEGED. KARASZ-UTCA 9. SZAlA. A kiadóhivatal telefonja: 81. Sieoed 1818. VH, évfolyam. 80 szám. — sas. Vasárnap április 7 Hajnalodik. A világháború sok meglepetéssel és ta­nulsággal szolgált már az emberiségnek. Azok után. amik eddig történtek, be kell vallanunk emberi gvl'Aigeségunket. Hazugság, íhogv a népek csinálják a történelmet: a né­pek jobbára öntudatlan eszközei az esemé- ' nyéknek. A nagv idők tollát, amelyet rend­szerint vérbe mártanak, nem a népek tartiák kezükben: a népek csap a vérüket ad iák. Nem |gaz az sem. hogv nagv idők szülik a nagv embereket. Most az lenne a legnagyobb ember, aki vissza tudná adni az emberiség­nek a békét: egv lángielkii szóvaL egv cso­dás iu<é«»el. amelvet követnének millió né­pek, mint második kinyilatkoztatást. Az lenne most a legnagvobb ember, a nagv ember, aki a hajnal feltámadását varázsolhatná a véres elbórulásra, hogy a rettenetes tollat, amellyel népek borzalmas fragikurnát 'riák. ne táplálják többé vérrel. De van-e ilvén nagy ember jnost? AVí_ ket n;pA;nknsk tartanak a nének csGódásos vaVságuVhnn. nem wegváf+n fctóV Hir'te+őí. Bcc,sztt> ühevők. veszedotembp sort-ók. árvák­és özvegvek Fvászos táborát rinv-Hnk T George * nagv ember? f tem- n <e in a nagv ember? Angolok és franciák bűnös b'te még annak vallia őket. De már ha'uaío'ük Ugv Mtszrk, boo-v Czernin letentezése Ctemencean békeaiánlatáról nem tévesztette el hatását a francia nénnéi. A nének nem ma­radnak örökös' kábultságban. Mégis csak gondolkozni kezdenek a franciák, m'éft kellett nekik ujabb borzalmas veszteségeket szen­vedtünk és még elifesztőbb véráldozafrn elfi­k'észülniök. amidőn tisztességes al-m kínál­kozott a békére? Eízász-Lotharingiáérk a mel'vnek meghódításától- távolabb állatiak, mint valaha? A német mil'tárizmus letöré­séért amelvnek uiabb csapásait kei! érez­uiötk? Gondolkozni kezdenék a franciák, haj­nalodik. De hajnalodik az. angol kontinensen is, amelvet most a szellemi rabság sötétségé ben tart Llovd-George, akinek a legnagyobb a bün'e a világháború 'meghosszabbításában Az angoloknál is fölvetődik mar az a kérdés mit akar ez az eniber? Meddig akarja ez még folytatni? És miért? A franciák konok­ságánál ínég meg van az a mentség,, hogy az ellenség hazájuk földjén áll. De az ango­lok? Be akarják vágni, vájjon elér-e a csoda­ágy u Londonig is? Ha az a nagy ember, akit az időről vár­nak a népek, megszületett volna, az cseleke­dett volna a népek helyett és egv káprázatos lendülettel véget vetett volna már a borza­lomnak. Ezt a nagv embert azonban a. népek •hiába várják " már negyedik éve. Végre is •kénytelenek lesznek — bár nagv,későre — önmaguk határozni sorsukon és kezükbe ven­ni a történelem sorsát. Most a franciákon és angolokon a sori hajnalodik. Wilson beszéde az Unió háborúba való beavatkozásinak évfordulóján. - Németország számára @gy válasza van; Erőszak a végtelenségig i ­WASHINGTON, április 6. (Reuter-je­entés.) Wilson az Egyesült Államoknak a háborúba való beavatkozása évfordulóján és a 3-ik szabadságkölcsön aláírásának meg­nyitása napján Baíífxnoreban beszédet mon­dott, amelyben ezt fejtette ki: — Ma volt az évfordulója annak, hogy elfogadtuk Németország kihívását a harcra, amely azért a jogunkért folyik, hogy sza­badon élhessünk és megvédelmezhessük a világ népeinek szerzett jogait. É legnagyobb háború okai, azok, amelyekért küzdenünk kell, világosabbak most előttünk, mint az­előtt. Én Amerika ideáljait és szándékait fentartás nélkül tártam fel és ellenségeinket felszólítottam, moncliák meg ugyan'íven nvü­tan: mit akarnak. Ok félre nem érthető ki­fejezésekkel válaszoltak és kijelentették, how nem az igazságot keresik, hanem az uralmat és akaratuk akadálytalan keresztül­vitelét. — Ámít a- németek Oroszországban, Finnországban, Ukrajnában és Romániában tettek, a nvugatl fronton ugyanazt tennék, ha nem állanának szemben olyan seregek­kel, amelyeket még számtalan hadosztá­lyaikkal sem tudnak legyőzni. Ami engem illet, kész vagyok még most is egy Igazsá­gos és tisztességes békéről beszélni és min­denkor, amikor azt őzintén óhajtják; olyan békéről tárgyalni, amivel az erősek és gyen­gék egyenlően jól járnának. Be mikor én Ilyen békét javasoltam, megjött a béke az Oroszországban parancsnokló németektől és én nem érthettem féíre e felelet jelentőségét, —• Elfogadom ezt a kihívást és tudom, hogy ti is elfogadjátok. Németország ismé­telten megmondotta, hogy a hatalomnak kell kizáróan arról döntenie, hogy igazságos béke uralkodjék-e az emberek között és hogy vailon a jog, amint azt Amerika fel­fogja, döntsön-e az emberiség sorsa felett, vagy oedig az az erönraíom. ahogy azt Né­metország felfogja. Mi ezért csak egy vá­laszt adhatunk. És ez: — Erőszak, erőszak a végtelenségig! Erőszak mérték és határok nélkül: az igaz­ért diadalmaskodó erőszak, amely a világ törvényeit ismét jogaiba helyezi és minden közös erőuralmat elsodor, Küszöbön az ananl és francia kormányok újjáalakítása. — Clemenceau és Lloyd Gerge helyzete megingott. — ZÜRICH, április 6. Beavatott diplo­máciai körök biztosra veszik, hogy most már elkerülhetetlen az angol és francia kormányok újjáalakítása. Czernin leleplezés és a nyugati fron­ton szenvedett kudarcok Clemenceau és Lloyd „George helyzetét annyira meg­ingatták, hogy ma már mindkettő bu­kott embernek tekinthető. $ franciák széles arcvonalon támadtak. — Támadásuk a legsúlyosabb veszteség mellett összeomlott. — Az angolok előpeiőrése is meghlusult. — A németek bővítették az aiberli hídfőállás!. — x BERLIN, április 6. A nagy főhadiszál­lás jelenti: Bucquoynál és Hebuternetől dél­re helyi vállalkozások foglyokat és számos géppuskából álló zsákmányt eredményezett. Az angoloknak Puisieux elle nintézetí előre­törése meghiusult. Az Ancre nyugati partján támadással kibővítettük Alberttől két oldalt levő hídfő­állásunkat. A Somaiétól délre élénk tűzharc és sikeres kisebb gyalogsági harcok voltak. Artiiens vasúti berendezéseit bombáztuk. — | Moreuil és Monídidier közt a franciák szé­| les arcvonalon támadva megkísérelték, hogy i elragadják tőlünk április 4-lki területnyere­ségünket, A támadások az ellenség legsúlyo­sabb veszteségei mellett meghiúsultak, — Montdídier a franciák tüze alatt állott. Verdun előtt a tüzérség harci tevékeny­ségének ereje fokozódott. A többi harctéren nincs újság. LUDENDÖRFE, első töszállásmester (Közli a mffliszter&lnőki sajtóosztály.)

Next

/
Thumbnails
Contents