Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-05 / 78. szám

Í>ÉLMAGYA,RÖRSZÁG Szeged, 1918. április 5. íöböl álló román különítmény maradhat Besszaráblában a vasútvonalak védelmére. A második pont szerint a békeszerződés aláírása után Besszarábiában a rend fenntartásának joga és kötelessége a helyi hatóságokra megy át. A harmadik pont szerint az Oroszországban letartóztatott román alattvalókat és a Romániában letartóztatott orosz alattvalókat azonnal kicserélik. A negyedik pontban Románia kötelezi magát, hogy nem követ el semmiféle cselekményt a szovjet köztársaságok szövetsége eüen és ttéin nyújt segitö kezei más katonai akciónak sem, amelyet esetleg egyéb államok- intézőének Oroszország ellen. Az S-ik pontban Oroszország kötelezi magát, hogy átengedi Romániának a besszarábiai gabonaíelesíegekeí. Románia azonkívül a román nép részére szükséges élelmi szereket Oroszország bármely részében beszerezheti. " Á 6-ik pont szerint Oroszország átadja Romániának azokat az- élelmiszer-raktárakat, amelyeket az antant a román nép élelmezésének biztosítása végeit berendezett. A 7-ik pont szerint a román területről visszavonuló orosz haderők teljes .védelme és ellátása biztosítandó. A 8-ik pont szerint Oroszország és Románia között a jövőben netalán előforduló ellentétek elsimítására Odessában, Kievbsn, Moszkvában, Jasi és Galac városokban nemzetközi bizottságok létesítendők, amelyeknek tagjai az orosz, román, angol, francia és amerikai kormány megbízottai lesznek. Áz orosz és román békesizerződás aláírásánál Boel kanadai ezredes szerepel közvetitőként. A fenti szerződésen kívül van még két jegyzőkönyv. Az egyikben, amelyet Avarescu tábornok irt alá, Románia szabad visszavonulást biztosit a Romániában levő orosz katonáknak az esetre, ha a központiakkal Románia békét kötne. A második jegy zökönyvben az orosz kormány követeli a román kormánytól Besszarábia ackermaimí területének haladéktalan kiürítését és a román politikai emigránsoknak és katonaszökevényeknek bünbocsánatban való részesítését. A foglyok kicserélésének március 12 ón kellett volna megtörténni, ez azonban azért nem történhetett meg, mert a nénset csapatok megszállva tartják a rasdelnajai vasútállomást. A törökök rsagy c|i KONSTANTINÁPOLY, április 4. A török főhadiszállás jelesti: Palesztinai arcvonal: Az angolok előretörése a Jordán keleti partján meghiúsult és az ellenségre nézve véreséggé változott. Csapataink győzelmesen nyomulnak előre és újból veszteséget okoztak az ellenségnek. Az ellenség makacs eüeníáüását mindenütt megtörtük. Esszad bég ezredes veJ zetésével kierőszakoltuk a Vadi Abio fo| lyóair az átkelést. El-Salt városát elfoglaltuk és feltartóztathatatlan előretöréssel j elértük a Jerikóba vezető utat. Az ellenség sietve odavont megerősítéseit tüzérségünk hatásos tüz alá fogta és lovasságunk pedig megfutamította. Kelet felől is teljes mértékben folytatjuk az ellenség üldözését. A;* apg^Ink üikgHslen Iá Német csapatott előnyomulása a flsis szárazflüdSn. BERLIN, április '4. A nagy főhadiszállás jelenti: A harci fronton a Sorométól délre a harci tevékenység újra feléledt. Az ellenség meglepetésszerűen és erős tüzérségi előkészítés után kora reggel és délután négy ízben hiába igyekezett visszafoglalni a fioremíítő! délnyugatra töla elragadott magaslatot. Támadásai súlyos veszteségei A németsk uj támadást Átnsferdtm, április 4. A Reuter-ügynökség jelenti a francia frontról: Bár az egész frontén nagv a feszültség és több helyen helv! harcok is voltak, ujabban nagyobb operációk mez nem kezdődtek. A Sommétpl délre a nénikék nktlib öffeméváib. készülünk. Genf. április 4. A Havas-ügynökség jelent) ápSüis 3-áről: A német támadás holtmellett összeomlottak. Verdun előtt és a Parroy-erdő mentén sok helyütt élénk tűzharc volt. Keleti német csapatok a finn kormányj nyal égyetéríöleg a finn szárazföldön meg• vetették lábukat. A többi harctéren nincs újság. LUIíENDORFF, első főszáüásroester. a Sommeféi cfélre. "ontra jutott, de kétségtelen, hogv ugyanazon a szakaszon, vagv az arcvonal tnásilc "észén újra meg fog kezdődni. Hiba lenne kés!ásókba bocsátkozni a küzdelem végső kimenetele felöl, de igen komoly körülmények adnak jogot rá. hogy bizakodjunk a kedvezö megoldásban. Öss^eférhetlenség.* A gyáriparosoknak régi panaszuk, hogy azon a réven, hogy n-iig van s a jövőben ínég kevésbé lesz gyáripari vállalat, mely az állammal üzleti összeköttetésien ne álljon, az összeférhetetlenségi törvény kizárja őket s velük óaz ipari szakértelmet a képviselőházból. Most a választójogi reform-felkeltette, átért-é•beléses hangulatot arra ^használják, hogy a törvény megjavítása s maguknak a képviselőházba való bejutása m.ellett dolgozzanak. Ezt a munkát is olyan alaposan, leleményesen és tervszerűen végzik, mint minden munkájukat s ahogy a bckeiparból hadiiparrá alakultak s ahogy már készülnek hadiiparból békeiparrá visszarendeződni, Agitálnak sajtóban, politikusoknál, kormánynál—is mint gyakorlati emberek: az ézehnek szétküldött emlékiratba nemcsak panaszt és óhajtást -irnak hete, hanem mindjárt kész tervet is, szakaszok s kikezdések szerint jelölve meg, hogy mint kellene kjvámá'guk szeriUt megváltoztatni az öszszfé'hethuifió i törvényt. Ellenfeleiket is feloldják a gondolkodás fáradsága alól, minthogy annak idején az össz< férheietlenségi törvény a korrupció ellen hözamtt, az ellen, hogy a vállalatok, benn ülvén embereik a kájpvi&eKházhan, ezeknek hatalmával "ne kenyszerithessék a kormányt, az államra nézve káros velük való üzletekre: a Gyáriparosok memorandumé olyan .kautélákat terve] a követelt uj .szabadság -öriil. melyek továbbra is kizárnák n népképvisóletből a korrupciót s csak az eddig kizárt szakértelem előtt tárnák fel kapuját. * A Nyugat legutóbbi számából, Egyszóval: az akció átgondolt, a követelés megokolt s az összeférhetetlenségi törvénnyel tett tapasztalatot! után kilátásos volna akkor is, ha nem volna ilyen jól átgondolt s ilyen okosan megokolt. Mert hzóta kitapasztaltuk, hogy a korrupcióhoz nem kel] éppen mandátum s ha a pénznek rossz szándékai vannak, azokat görbe, uton meg inkább eléri, mint egyenesen. Mindazonáltal mindez nem fontos — jobban mondva nem ez a fontos. Egy kis igazságtalanságot, sőt a törvényhozásban a szakértelemnek egy kis híját is elnézné az ember, ha valóban, bár csak egy kevéssé is csökkentené a korrupciót. S viszont ha néni. is csökkentené ezt, de, mondjuk, egy kis megalázást, egy kis féket, egy kis. végesség! . mt,mentőt, jelentene {mindén gazdafeág/i hatalmak számára, amelyek előH a fogyasztó ugy áll, mint álhatóit az ősember a villám, a záporeső, a hó, a jég, az áradás és az erdei vadak elölt: az is megérne egy kis igazságtalanságot. Csakhogy, ahogy az állapotok most állanak: á képviselőházi ól nem hiányzik som a korrupció, sem az, amit a vagyon -s a tőke gőgjónek s hatalma-hedil ánnk lehet nevezni; csak ép ;;•:•» egyoldalúan van meg. Röviden' és ypá'gosan: az összeférhetetlenségi törvény igém kevés korrupciói és lmtiiljnaskodást szüntetett meg, ellenben .egy intézménnyel többel növelte a mi legnagyobb korrupciónkat s a. nálunk hagyományos legzsarnokibb hatalmaskodást: azt, amely országot, államot, nemzetet, hazát, kormányzatot, törvényi és törvényhozást és minden közérdeket, monopóliumába ád t'íijj érdeknek.Ca gazdáénak. Az öss/Jférh ötlene égi törvény, mint miiülen intézményünk, szintén arra való, hogy egy ollensulylyal kevesebbje Iegyen közületiiDkben az sgrű rius érdek egyedülvalóságának. A gazda a maga személyében ül a főrendiházban ugy, mint a képviselőházban, a gazda a maga személyében köt üzletet ugyanazon állammal, amelyet viszont dirigál kormányból, parlamentből és hivatalokból — s mialatt felhangzik a tiltakozás, hogy nem szabad beereszteni az érdekképviseletet a törvényhozásba, mely az egész társadalom közös érdekeinek képviselete lehet csak: valójában s ennek örve alatt az egiész törvényhozás egy érdeknek s egy rétegnek érdekképviselete: a gazdáké. Az összeférhetíénségi törvény egy intézménnyel s egy képmutatással több arra, hogy ez az érdek uralkodjék, hatalmaskodjék s türelmetlenkedjék külpolitikában ugy, mint belpolitikában hozzá képest minden egyéb érdek: mit mondjak: illetlenség és tolakodás legyen. fiz a. fontos, a legfontosabb a mozgalom közül, amelyet meet a gyáriparosok indítottak meg. Az összeíérhetleuségi- törvénynek az ő kívánságuk szerint való revíziója, az ő cmbeieikuek a képviselőházba v.afó egyenes beás visszajutbaiása ezért közérdek, ezért érdeke mindén egyéb gazdasági és társadalmi rétegnek, még- annak is, mely különben osztálybeli vagy érdeklel i ellentcth&R a 11 u- gyáriparral. Rési törni a kinai. falon, megtörni egy monopóliumot, megzavarni egy tekintelek nélkül való mindenhatóságot, mely — a világháború mutatta meg — végzel gyanánt, neh'e&édik, az országra; ez olyasmi, ami senki előtt neni'khet közömbös s aminek kedvéért azoknak is a gyáripar igényei mögé keli államok, kik különb'. "ii a törvényhozásban éppúgy szemben állnak majd a gyárjparosi egyedül valósággal, mint az ng rái hissfü, hinolus,