Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-21 / 92. szám

Szeged, 1918, április 2Í. •DÉLiMAÖYARORÍÍZA'Ö ocoo Bevitték bgy csöndes, barátságtalan helyre, ahol nyu­galmat (erőszakolnak az em,berekre. A, szúrós tekintetű, szakálas orvos megtapogatta ütő­erét; néhány pillanatig merően nézte a ha­lántékán ugráló vastag eret, amely gyors és ütemes munkát végzett; vizsgálgatta a férfi szerencsétlen, zaklatott szivét, ahogy szinte fellökte a mellkast a kiugró bordák felett, az­tán belenézett megzavart, homályos szemébe, ahol az elfojtott fájdalom buta vigyorgássá torzult." A férfi először az orvosra bámult, ugy érezte, hogy muszáj öklével az arcába vágni; aztán rettenetes'kedvet kapott, hogy a (kopa­szodó fejéről egyenkint húzza ki a szélesre te­ritett, gondosan őrzött hajszálakat. De leg­alább ifi szeriette volna az orvos két fülét ha­talmába keríteni és a sárga, vértelen, viaszk­ezerü húsdarabokat nyújtani, mint a rétes kiaszott tésztáját; addig nyújtani, mig végre a (kopasz fejen összeérnek és eltakarják a ki­kefélt, kipödört, megfestett hajakat. Végre is uralkodott magán és beérte annyival, hogy hátulról megcsípte az orvos zsaketjónek csücs­két és ujjai között minden erejével gyűrte, gyömöszölte, fojtogatta a puha szövetdarabét Az orvos, néhány kérdést intézett hozzá. Komolyan és jóakaratúan. Ö az egyik szóból valami gúnyt érzett ki és ezért dühbe gurult. Kiengedte iá zsaket csücskét és most saját <orr­cimpáját kezdte markolászni. iFelugrott és szaladgálni kezdett a (Szobában; bal lábára erősen sántított és mindig ezen az oldalon iraki vágódott á falnak. Aztán minden ok nél­kül isirni kezdett és könyörgött, hogy enged­jék haza. Fogságból jött; évekig hallgatta ide­gen tengerek mormolását, sóvárgón vergődött át végtelen éjszakákat és gondok megtépett szárnyán, (elcsigázott lélekkel röpült egy kis szobáig, borzalmas hagyóriásokon 'keresztül. Egy emléket hozott csak magával, kedvese drága képét, amelyre mindig mosolygott könnyei között is, amelyet akkor is féltőn szo­rongatott, amikor védtelenül tárta oda sze­ges csizmáknak lázgyötőrt életét. Nem akar itt vesztegelni, nem birja már türelmetlen órák vad ficánkolását mégaláz­kodó mosolyba önteni; nem tud bárgyú kér­désekre összefüggő feleletet adni és nem mer tovább egy pillanatig se várni. (Most látnia kell már kedvese sápadt, finom arcát és csó­kolnia kell munkában eldurvult, édes kezét. .Bocsánatot kell esdekelnie szenvedésekért, amit közösen küldtek a távolból egymás­nak . . . Hirtelen ismét az. orvosra nézett, aki "alá­zatosan állt. félre ntjábóJ. ÍMjost vad sikoltás (hagyta el ajkát és az ajtóhoz ugrott. Az ajtó feltárult magától és átsiklott .lábai a'latt és a széles köves folyosó is sietve elébe jött. Alá r az udvarra ért és a rácsos kerítés.. drótsövényét .érezte mellette haladni, mikor vad ijedtséggel szivéhez kapott és Megtudta, hogy elveszett — a kép. És aki annyi mérföldet bejárt, nem birt élj ütni a kis városból a kis szobáig. Groteszk dülöngéléssel sántított egész éjszakai az utcá­kon keresztül és reggel már nem kegyelmez­tek meg újból neki. Berezeg István. — Báró Gautsch Pál meghalt. Bécsből jelentik: Báró Gautsch Pál volt osztrák mi­niszterelnököt szombaton reggel agyszélhü­dés -érte és azonnal Meghalt. — Délben is szabad a főzőgáz. Dr. Száldy rendőrfő/kapitány iidyös intézkedést léptetett életbe. Elrendelte ugyanis, hogy ,a magánháztartások a főzőgázt délelőtt 10 órá­tól délután 3 óráig naponkint igénybevehes­fiék. Konviktusokna, szállodákra, vendéglőkre és kávéházakra ez a határozat nem terjed ki. — Juhász Gyula előadása. A szegedi alkoholmentes hét propagandája keretéhen szombaton este hat órakor Juhász Qyula, a legkiválóbb magyar költők egyike tartott előadást „Alkohol és irodalom" cimen. A felolvasó ülésen d'r. Hollós József elnökölt. Szép szavakkal ve'zette be az előadást és váz&Ua a célt az intelligens közönség előtt. Ezután Juhász Gyula olvasta föl művészi módon megirt és a tudós fegyelmezettségé­vel összeállított tanulmányát, amelyben az « Lakatos Yeráck. Hogy némelyik asszonyinak erősehh szi­vet ós akaraterőt adott az Isten, mint sok férfinek, .azt ia háború számtalan példával bi­zonyítja. Lakatos Vera huszonnégy éves korában öt apró gyerekkel maradt vissza az alsóvárosi fehérvégü házak egyikébe. Az u.rát, Ferencet, .mindjárt az elején elnyelte az orosz front. Se­besültek hozták .a birt Verának, később a vö­röskeresztes kártya is bizonyiotta, hogy el­tűnt . . . Vera elment a „fekete (Maria" élé imádkozni, karján a legkisebb gyerekével és megkönnyebbült .a szive. Mikor kijeit a templomból, a koporsós bolt előtt összeakadt Bakos Sánta Tecával, az öreg javasasszonnyal, aki Verát már derékfá­jásról kétszer is kenegette. Vera-elpanaszolta a szomorú esetét és aztán, hogy véletlenül meglátott egy (kikészített koporsófedelet, kese­rűen felsóhajtott: — Legisjobb vóna neköm, Teea néném, az öt kicsimmel együtt, ha ebbe a koporsóba tűnnének. T'eca okos asszony volt és azt mondotta Verának: — ögyön mög a fene édös gyerököm, ha igy gondoskodsz. Neköd öt gyerököd van, öt életödnek költ, hogy lögyön. Oszt Ina a földet durod is az orroddal, akkor ®e szabad, hogy a koporsóra .gondolj. Aztán felemelte a görcsös botját és meg­fenyegette vele Verát. Vera pedig odaszorította a legkisebb gye­rekét, n Perit a szivére és ugy érezte, hogy őbenne valóban öt élet él . . . Másnap fölment, a városgazdászhoz, elpa­naszolta az esetét és a gazdász Verának bérbe juttatott egy kold földet. Vera elkezdte durni a földet. Paprikát termelt. Hajnaltól késő es­tig palántázott, öntözött, kapált, amig pirosra festődött a paprika. Aztán jött a szedés, füzér­be fűzés és a kicsi fehérház tornáca piros füg­gönytől diszlett ősz végére. Vera szimatolni járt a piacra. Tartotta a paprikát és mikor magasra hágott az ára, eladta. Nevetett a lelke az öt kicsi gyerekére, akiknek még kalá­csot is süthetett azon a -télen. Uj tavaszra l#ét hold földet fogott Vera a Baktóba, kettőt a Bánátba' és orosz, foglyok­kal dolgoztatott, (Egyik felől hagymát, a má­sik felől paprikát termelt. Beütött mind a kettő. Vera házat vett magának, rangosabbat, mint amelyet eddig (bérelt. Kocsija*lovai is voltak már és az első gyerekét felültette a bakra. SHjamur megtanult] hajtani. Magához vette az édes anyját, az gondozta a gyereke­ket. Közbe Vera kereskedett mindennel. Lu­dat vett, sertéseket szállitott, bort közvetített, cirokkal, dióval ibajoskodott ós mindenen nyert. Folyt a pénz kezéhez és esténként, mi­kor a belső szobában számvetést csinált, cso­dálkozva csóválgatta >a fejét, amint mondta: — Lássa édös anyám, csak az első ezröst vót nehéz összehozni. — Az, az, — hagyta rá az anyja — csak azé jó lönne mán, lia a gyerököknak apjuk is lönne. — Eh, — legyintett a kezével Vera — majd, ha azt a házat mögvöttem, amelyik a íl alkoholnak a zsenire gyakorolt itatását bon­colgatta és bizonyította előkelő, eleven pél­dákkal a rombolást, amelynek vége sötét és fenyegető: korai halál és őrület. A világ­irodalom ragyogó neveinek....sötét. szomorú tragédiája bontakozott ki monumentálisan a •művészi előadásból. A közönség lélekzetét visszafojtva hallgatta végig a félórás gyö­nyörű előadást és lelkesen megtapsolta a kiváló irót. — Itt említjük meg, hogy vasár­nap délelőtt 11 órakor a Korzó-mozi nyári, rossz idő esetén pedig téli helyiségében nagy alkohol-ellenes népgyűlés lesz főváro­si és helybeli előadókkal. — Girardi meghalt. Bécsből jelentik: Girardi Sándor, a hírneves színész, a Burg­szinház tagja, aki a napokban betegedett meg, ma délután meghalt. — Nem lehet segíteni © Fehérfőn. Pén­teken este Budapestről Szegedre érkezett Répás y föídmiivelésiigvi miniszteri osztály­tanácsos, hogy a Fehértó kiszáradástól való megmen'tésb ügyében, tanácskozzék a szege­di illetékes. tényezőkkel,-Az értekezlet ered­ménye az a szomorú megállapítás, hogv a veszedelem 'ellen, amely pusztulással fenye­geti a Fehértó egész halállományát, egy dőre semmit sem lehet tenni, mert nincs eszköz, amely a kérdést jól, olcsón és gyorsan meg­oldhatnák. A Fehértót igv a gondviselésre bizza a város, — talán megkegyelmez és a tavalyi árvizes évre nem hoz teljes száraz­ságot. — Eiő&dás a tengeralattjáró háborúról A Dugonics-Társaság vasárnap délután 4 .órakor felolvasó ülést" tart a városháza köz­gyűlési termében. Az ülésnék gazdag mii­sora van. Két nagyérdekü tudományos elő­adás- mellett a'z ujabb magyar lira két kitű­nősége szerepel. Az egyik tudományos elő­adást Rónay Tibor sorhajóhadnagy, flottánk többször kitüntetett hőse tartja a tenger­alattjáró háborúról vetített képekkel. Rónay, mint a Magyar Adriai Egyesület kiküldötte fogja meggyőző érvekkel bizonyítani azt, hogy mily nagy nemzeti érdekek fűződnek •haditengerészetünk és tengeri forgalmunk céltudatos fejlesztéséhez és a magyarság kellő érvényesüléséhez az Adrián való tér­foglalásunkban. A felolvasó -ülés teljes mii­Kárász-utcán neköm tetszik, — incselkedett Vera és aztán fölkapta az ölébe a Feri gyere­ket és összecsiklandofcta. Ilyenkor azért a ne­vetős szemébe mindig belelopódzott a, könny. Vera tovább .dolgozott. Egész^télen tarho­nyát gyuratott, nagy száritó-fészert építtetett, szalonnával kereskedett, kórházak' részére szál Irtott és járta, egyre járta a Csongrádit. Érezte, hogy nyomja a gond, a pénz, hogy es­ténkint (éjfél után), mikor lefeküdt, a lábai­val együtt nyalt laz ágy. (Sokszor álmában ugy érezte, hogy a feje Alsóvároson van még,, de a lábai már a Kárász-utcán keresik >a házat, amelyet neki mégis csak meg kell venni. Negyedik éve mult, hogy a „fekete Má­ria" előtt imádkozott és most már nem vágyott a. koporsóba. Szép volt. Kicsit sápadt az arca. Formás ia teste. Egy kies?) uras lett. Tetsze­tős. És rajta is, neki is megakadt a szeme >egv kicsit egy rokkant főhadnagyon, akivel na­ponta volt elszámolni valója. De nem árulta el magát. Ostak nagyon szerette. Ugy hasonlí­tott a Ferire, akiről azóta sem jött semmi hir. De hátha? . . . Hátba él? . . . iMost jönnek haza iaz elveszettnek hitt élők. Nem lehet, nem lehet, nem szabad szeretni egy ilyen asz­szonynak, mint ő. Akinek öt gyereke van. Hjad lássa az ura, hogy mi lett belőlük. És ha hazajön, ő sem lesz többé paraszt. Ö úrrá te­'fizi. És ő akarja, hogy ur legyen. Hia pedig vé­ge lesz a háborúnak Feri nélkül, akkor . . . Mennyi is a pénze? . . . Megél ő is, a gyerekek is a kamatokból és talán nem muszáj a Kárász-utcában házat venni. Sok ilyeh Lakatos Vera van?

Next

/
Thumbnails
Contents