Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-21 / 92. szám

szegi?i. im. mis 21, Jobb vasúti összeköttetést Szegednek* — Levél a szerkesztőséghez. -—• Igen tisztelt Szerkesztő ur! Hálásan olvastuk csütörtökön a D álmagyar ország-bán, hogy az Ön indítványára a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a békéscsabai reggeli vonat beállítása érdekében felir a kereskedelemügyi miniszterhez, örülünk, ihogy végre akadt egy a köz porondján szereplő városatya, aki nemi csak az orráig lát, (hanem felismeri azt, hogv ebben a városban olyan eminens közgazdasági és kereskedelmi érdekek forognak kockán és szenvednek a háború alatt, amelyek erős és jelentős kihatással vannak Szeged kereskedelmi életének minden izére, minden mozzanatára. Belenyugodtunk mi kereskedők sok mindenbe a háború alatt, ami üzletünk vitelére káros, üzleti összeköttetéseinket megnehezíti. Megnyugodtunk abban, hogv közvetítő szervei lettünk a központoknak, megnyugodtunk abban. hogv hónapokig kell várnunk, amig egy megrendelésünk a vasut_ által továbbittatik, sőt azt is elszenvedjük, hogv a vasúton az áruinkat sorra dézsmálják, nagv értékeink vesződnek el a kártérítés szomorú reménye nélkül, hogv az árukat a központok elharácsolják előlünk, hogv örökös vád röpül felénk a közönség részéről; hogv zsarolunk. Ugyebár, ez egy kicsit sok igy egy lélegzetvételre. Pedig lenne még sok minden, amit becsületből eltűrünk és elhallgatunk, mert nekünk számolni kell azzal, hogy a közönség is tűrés szenved, az a közönség, amelynek a szükségletét a békeidőkben is nekünk kellett kielégíteni ég amellyel szemben nekiink a tisztességgel helyt kell. hogy álljunk. És ez a helytállás rettenetes küzdelmekbe kerül, épen a nagymértékben redukált vonatközlekedések folytán. Amikor tehát szerkesztő ur a nagyváradi vonal felé fordította a figyelmét, mi bátrak vagyunk figyelmeztetni, hogv Szegednek és ,a szegedi kereskedőknek, vállalkozóknak., gyárosoknak, földbirtokosoknak és tisztviselőknek egyaránt érdekük, hogy a tő-közlekedési vonalakon, mint Budapest—Temesvár, Szeged—Szabadka/ Széged—Nagjybecskerek, Szeged—Arad, legalább még egy vonat bevezettessék és pedig lehetőleg a reggeli vonatok, amennyiben természetes érdeke minden utazónak, legyen az akár a közönség, akár a kereskedők közül bárki, tehát az öszszesség, hogv reggel elhagyva a várost estig akár a közelebbi, akár a távolabbi városokban, községekben elvégzi az üzleti ügyeit, beszerzéseit és a legközelebbi vonattal viszszatér. Tehát módjában áll a város közönsége érdekében akár magának, akár megbízottjának eljárni. Mi azt hisszük, hogv az államvasutak üzletileg egv cseppet sem íizetné-aek rá.a beállítandó uj menetekre, hisz hihetetlen mérveket öltött az utazó közönség száma és szinte életveszéllyel jár egy-egy vonatra a feljutás. Elismerjük mi a kereskedelemügyi miniszternek azt az érvelését, hogv magasabb hadászati szempontok nem.epedik m£g a több személvvonat beállítását. Azt is elhiszszük. hogv kevés a kocsipark. A mozdony. Azonban ugy. látjuk, hogy az ország kereskedelmi ügyének érdeke, a közönség ellátásának érdeke ép olv fontos, sőt azonos a magasabb harcászati érdekekkeh Mert egy ellátatlan .néppel, amelynek minden türelme a pattanásig van feszítve, nem lehet csatákat megnyerni. Áz ellátást lehetővé kell tenni, a módot meg kell hozzá adni és ennek egyik okos módja a vonatok egy részének újból való üzem'bevezetése. Szerkesztő úrra bízzuk 'a módját annak, ihogy miképen és mily befolyásos tényezők pártfogásába ajánlja az általunk itt elmondott és megszívlelendőnek vélt sérelmeket, óhajokat. Talán a hatóság, vagy a kereskedelmi és iparkamara együttes összműködése vagv a Szeged körüli nagy városok hasonló feliratával való támogatással, avagy a szegedi ifeletvezetőség hivatálőnökének, Uray Zoltánnak jóindulata és megértő támogatásával lehetne és kellene sürgősen tenni ebben az ügyben, amelv Szegednek ma olv égető érdeke, mint alig valami más. 'Köszönjük szerkesztő urnák, hogv az akcióba állásnak megadta az erős lökemet. Előre kell vinni ennek a nagv szunnyadó városnak az érdekeit eleven élelmességgel és megértéssel. Ezt köszönve vagyunk tisztelői: Több szegedi kereskedő. sattwsihpsbgahiiiátibcihgsaranaieiinahabiiibakntiihgsaiiaaaaasiakssie^sitettdí ^hmaawttaaamaaaaasaaaaanaasaaaaaafmiasaaaaai, á vagyonátruházási illeték és telekértékadó. Irta: Pethö Ferenc, m. kir. adóhiv. fítiszt. Szeged város törvényhatósága az áprilisi közgyűlésén egy nagy propagandaval és hangzatos jelszavakkal előkészített adóval, a telekertékadóval fog foglalkozni. Rámutattam már több izben a telekértékadó törvény ellenességére és azokra a hangzatos jelszavakra, amelyekkel a propagalók ezt az adöt népszerűvé akarják tenni. Az egészséges adópolitikának legelemibb követelménye, hogy a jelszavak uralma alól minden propagandanak fel kell szabadulni, a pozitív tudás és tárgyilagos megítélés sohasem keresi az érzelmi momentumokból táplálkozó olyan hangzatos jelszavakat, mint a milyenekkel a helyi szaktudások a telekértékadót propagálják. A telekértékadónak nyilvánosságra hozott szabályrendelet tervezete sem tudott szabadulni az érzelmi momentumoktól és jelszavak uralmától, igy talán nem lesz érdektelen, ha a közgyűlési határozat előtt ezt a nagyfontosságú kérdést tárgyilagos megitélés alá vesszük, A telekértékadó fogalma még ma sem áll elég tisztán a magyar közönség előtt. A propagálok is kényök-kedvök szerint magyarázgatják, Egyszer az értékemelkedési adóért lelkesednek, inaskor az általános telekértékadót tartják az egyedül üdvözítő adónemnek. Az értékemelkedési adónak lényege az, hogy akkor esedékes, amikor a birtok tulajdonost cserél és az alapja az ingatlan megbecsült, vagy valóságos forgalmi értéke. Állami kormányzatunk ezeket a tulajdonjog változásokat az 188I. évi XXVI. t.-c. alapján U57o T97o és 4-37o-kal'vonta a közteher viselésbe. Az 1890-es években városaink az ingatlanoknak a közteherviselésbe való fokozottabb levonásával tétértek erre a rendszerre és „városi átiratási dij" cimén valósittották meg a tuíajdonképeni ertékemelkedési adót. Országgyűlésünk a közeli napokban vesz. tárgyalás aia az uj vagyon átruházási illetéket, Ez az uj adónem, nemcsak az illeték mérvek lenyeges emelesévei terheli meg az ingatlanokat, de az adóalapnak az eddigi szabályoktól elterő módon való megállapítása is nagyarányú emelkedéseket fog előidézni. Ennek befolyását érezni fogjuk a városi átiratási dijakban is, ugy annyira, hogy a városnak mostani 300.000 korona bevetele legalább is 500.000 koronára fog emelkedni. Kétségtelen, hogy a városi átiratási dij lényegében az értékemelkedési adónak felel meg s az ingatlanoknak kettős adózás alá vonásai jelenti, mégis a városi telekértékadó szabályrendetet ezt sem tartja a célnak megfelelőnek, mert mint a javaslat onondja, „ha egyszer valamennyi ingatlan gazdát csereit és a visszaható hatály megszűnt, a bevétel folyton csökken és nem marad egyébb, mint liaszonélkiili adóapparátus. Az igazság ezzel szemben az, hogy a város 1914 évben ezen a cimen 115.912 koronát irányzott elő, s a múlt évben már 300.000 korona volt a bevétele* A városi szabályrendelet javaslat indokolása szerint az általános telekértékadó, egyszerű (az előkészítésre csak másfél esztendő szükséges), igazságos, a szociális érdeket és a köznek fiskális érdekeit egyaránt kielégíti, megadóztat a község területén levő minden telket kivétel nélkül oly érték alapján, mint a milyen értéket a teleknek jía város fejlődése adott. Figyelembe nem jön, hogy van-e a telken lakóház, csupán a piaci értéket veszi figyelembe és csak ezt az értéket adóztatja meg." Az igazság maradna rejtve, ha ezzel is a szabályrendelet tervezet 4. §-val szemben a 18. §. rendelkezéseit, mely szerint, az ingatlan tulajdonosa tartozik a házbérjövedelmekről kiállított vallomás másolatát, melyet a m. kir. Pénzügyigazgatóság részére -a városi adóhivatalnál benyújtott, — a teleknyilvántartó hivatalhoz beszolgáltatni. Ez az adat beszolgáltatás bizonyára arra lesz jó, hogy ennek alapján a szakbizottság a telekforgalmi értékét, a széles oldalával homlokzatra dűlő téglány, a négyzet, a keskeny oldalával a homlokzatra dűlő téglány, a hátrafelé keskenyedő háromszög, az előre keskenyedő háromszög, és az egész szabálytalan alaktipusQk segélyével a telekforgalmi értékét kikalkulálja. A telekértékadó leglelkesebb propagálója és nyilvános előadója is azt hirdeti, hogy teves azt hinni, mintha a telekértékadó a háznak ujabb megterhelesét jelenti, „hiszen erre a célra egyszerűen a házbéradót emelnők! Éppen az ellenkezőjét csináljuk, a hozadék helyett a telekre vetvén ki az adót, ez által a vagyonadó lényegétől eltérően, a személyi adó, tiszta reál adóvá válik." Ezt már nem birorr. megérteni, hogyan lehet a jelszavak kedvéert áliann törvényhozásunk autonómiájának ily nyilvánvaló megsértését kimondani, hogyan leltet elg«ndolnt az a nagyarányú tehermentesítést szociális szempontból igazságosnak, amellyel az adőátháritás lehetőséget is kizártnak tartják; mert az a definíció, hogy a teiekértékado nem személyt adó, sőt tulajdonképen nem is tartozik az adok kategóriájába, a boldogtalan adózok helyzetén mit sem változtat. Annyi azonban bizonyos, hogy a telekértékadó végeredményében, a vagyonadó, az átruházási illeték megismétlesével a két rókabör elméletét messze túlszárnyalja. Az uj vagyonátruházási illetéktörvény az illetékmérvét a rokonsági viszonyhoz kepest Tö-Vo, 2% és 5%-ban ánapitja meg, s az illeték alapjáui többé az adószennti érteket el nem fogadja. A városi átiratási dij kulcsa az állami illetékalapjául szolgáló érték után 1 százaléka, a teiekertekadó a piaci érték után VsTb-ban van a tervezet szerint megállapítva. Ezek figyelembe veteievet nem lesz érdektelen, ha a telekértékadó pénzügyi hatasát egy ismert ház példaképem megaaoztatasával illusztráljuk. Egy régebben megjelent cikk példaképen a Jerney-haz adózását hozta fel, kimutatvajt, hogy annak félmillió korona értéke utan 2.50U korona telekértékadó lesz kivethető, ameiynek városi közterhe pótadóban 2.640 korona, vagyis az állami béradója 5.280 korona. Mostani szabályaink szerint ha ez a ház egyenes ágbeli öröklés cimén átruházás alá kerülne, ugy az adó szerinti érték utan l7o és l'57o-kal 14.142 korona allami illetékkel volna megterhelhető, városi átiratási dij cimen a varost iletné 5.b57 korona, Az uj vagyonátruházási törvény rendelkezései az ingatlan forgalmi értékét legalább is 1000,000 koronára teszi, a mely összeg után 8'5'ío örökösödési ás l''57o vagyonátruházási illeték fejében 5.000 korona illetek vonatik ki, A telekértékemeikedési időnek megfelelő átiratási dij pedig a város részére 10.000 koronában nyer megállapítást, Azzal az elvjtázhalatlan igazsággal szemben, hogy az uj vagyon átuuiazási törvény az ingatlanok illetek terneit több mint háromszorosara emeli, az általános telekértékadó elmeletét a majdnem kétszeresre emelkedő átiratási dij, a tulajdnképeni érték emelkedési adó nem elégiti ki s a forgalmi érték után még éven-