Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-20 / 91. szám

2 Gróf Hadik János szólalt fel ezután. Azt a javaslatot teszi, mondja ki a párt­értekezlet, hogy a törvényjavaslat 4-ik §-a aként egészítendő ki, hogy az elemi nép­iskola negyedik osztályának sikeres elvég­zéséről az 1914 évtől kezdődő'leg kiállított iskolai bizonyítványok a választójog igazo­lására csak akkor érvényesek, ha a bizo­nyítványt kiállító tanintézet az 1907 évi XXVII. törvényeik követelményének min­denben megfelel. Gál Sándor szintén inditványt nyújt be, mely szerint a 48-as alkotmánypárt helyesli a kormánynak azt az eljárását, hogy miután programja megvalósítására elegendő bizto­sítékai nem voltak, az alkotmány követel­ményei szerint lemond. A párt azonosítja magát a kormány ezen álláspontjával, szi­lárdan ragaszkodik ugy a választójog, mint az önálló magyar hadsereg és a szociális és nemzeti irányú reformok tekintetében ahoz a programhoz, amelyet Wekerle a képvise­lőházban előterjesztett és a képviselőház asztalára tett választójogi javaslat lényegé­hez. Gróf Andrássy Gyula: Jelen voltam azokon a tárgyalásokon, amelyeken a mun­kapárt kiküldöttei kijelentették, hogy annyi­ra távol állnak a mi álláspontunk az övék­től, hogy nem is érdemes nekik ellenajánla­tot tenni. E kudarc után a kormány termé­szetesen tisztázni akarta a helyzetet a ki­rállyal szemben, hogy vájjon számíthat-e a házfeloszlatás jogának tényleges gyakorlásá­ra. Itt történt azután a fennakadás, őfelsége más alapon gondolta meg a dolgot, mint az­előtt és ezt a jogot megtagadta és ebből ke­letkezett a válság. Gróf Zichy János: A választójogi javas­lat alapelveire vonatkozólag azt tartom, hogy feltétlenül meg kell valősitani, amint a törvényjavaslatban lefektetve van. Azonban azt látom, hogy a munkapárt részéről olyan közeledés történt, amelyet hónapokkal ez­előtt el se tudtunk volna képzelni. És azt his'zem, hogy a kölcsönös alapelvek sérel­mei nélkül ezeket a nehézségeket lehetséges áthidalni. Vázsonyi Vilmos: Nem kívánok hozzá­szólni a határozati javaslat azon részéhez, amely a kormány eljárására vonatkozik, mert lemondottnak tekintem magam és pe­dig végleg lemondottnak. Első sorban Gá! Sándor tévedését kell helyreigazitanom. Nekem, aki a javaslatot őfelsége előtt ismer­tettem, soha abban az irányban nehézségem nem volt, mintha e javaslat tulmenne a kor­Iátokon, sőt jarró! volt alkalmam meggyő­ződni, hogy őfelsége számára nincs olyan széleskörű választójog, amelyhez ö a leg­nagyobb örömmel hozzájárulását meg ne adná. j. Ismertette ezután hosszasan a választó­jogi javaslat történetét, majd azokat a har­cokat, amelyeket a javaslat ^ellenzői indi- . tottak. Több felszólalás után végre is a párt 46 szóval 27 ellenében elfogadta az Ugrón által benyújtott határozati javaslatot. Budapest, április 19. Szí erényi József kereskedelmi miniszter ma váratlanul Bécs­be utazott. Utazásának célja hir szerint a válsággal nincsen összefüggésben. Budapest, április 19, őfelsége a iegkö­'1 mrMkmkmm?/L® ze'lebbi napokban több politikust fog kihall­gatáson fogadni, akik közül már többen megkapták a meghívó levelet a király ki­hallgatásra. A késő délutáni órákbaii politi­kai körökben hire terjedt, hogy Windísch­graetz herceg királyi kihallgatásra kapott meghivást. A herceg a király tartózkodási helyére utazik és szombaton meg fog jelen­ni audiencián. Érdekes részletek a 48-as alkot­mássypárt csütörtöki tanácskozá­sáról. Budapest, április 19. A 48-as alkotmány­párt elnöki tanácsának csütörtöki értekezlete meglehetősen izgalmas lefolyású volt. Az ér­tekezlet előtti vita általánosságban feltárta a párt erőviszonyait. Megállapítható. hogv a pártban sokkal többen* vannak a választó­jogi kompromisszum hívei, mint gondolni lehetett. A pártkörben izgatottan tárgyalták a vita lefolyását. Azok, akik mind :náron ra­gaszkodnak a kormányhatalomhoz, külön csoportokban tárgyaltak. Ugv látszott, hogy az éltentétek csak kiélesedtek és az elege­lenek. akiknek hangulata nem kis részben, detlenek, akiknek hangulata nem kis részben hogy számuk erősödni fog. Föltűnést keltett a néppártiak 'magatar­tása. Rakovszkynak igen indulatos szóváltá­sa is volt néhány kompromisszumos néppár­tival. Amennyire meg lehetett itéhiu a párt -többsége a megegyezés mellett volt. Éles szóváltás folyt Vázsonyi és herceg Windischgraetz közt, aki régóta a megegye­zésen dolgozik és ugv mond iák. illetékes helyen azzal is érvelt, hogv a mai viszonyok közt lehetetlen a ház feloszlatás. Szó volt a pártban gróf Serénvi Béláról is, akinek tüntető távollétét az értekezletről nem a Jeghizelgöbb hangon ,ették szóvá. Az Arbslfer Zeitung a magyar válságról. Bécs, április 19. Az Arbeiter Zeitung pén­teki számában Károly király és a magvar választójog cimen a többi közt a következő­ket irja: — A magyarországi választói reformnak most érkezett el a döntő órája, de nem kis mértékben q kor.otiára nézve is. Nehezebb ugyan politikát csinálni a nép mellett azok ellenében, akik a hatalom birtokában vannak és kényelmesebb a politikát az uralkodó osz­tályra bizni, azonban bármilyen tüskés is legyen az üt, amelynek a végén a népnek a joga áll. termékenv és történelmi ez Ijatásps a korona számára is csak az a politika lehet, amely a néphez vezet. Csak teljesen felületes vélemény becsülheti tul Tisza István hatal­mát. Szabad választásokkal, megvesztege­tés és erőszak nélkül még a jelenlegi válasz­tójoggal is elfújnák Tiszát és- hiveit a szél­rózsa minden irányába. A népet csalódásba ejteni a korona számára is veszedelmes vol­na. A demokratikus választójogi reform, a melyet Magyarország nem nélkülözhet és a mélyről a magvar nép sohasem mondhat le, el kel! hogv jöjjön és aki ezt segíti, jutalom­ban fog részesülni, aki útjában áll a reform­nak, az kárát fogja látni. Károlv király kéz­iratának nem szabad üres papirosnak marad­ni, annak teljesedésbe kell menni. Az osztrák szocialisták Burián ellen. Bécs, április 19. Osztrák parlamenti kö­rökben elterjedt hírek szerint a szociáldemo­kraták a Reicfisrat április 30-án tartandó első ülésén szóváteszik Burián kinevezését és fel­világosítást fognak kérni a kormánytól a küi­ügyminiszterválság okairól. Az urakháza al­kotmány páríjából is hallatszanak hangok Czernin iávozása miatt, Szeged, 1918, április 2Í. •DÉLiMAÖYARORÍÍZA'Ö íl BERLIN (Hivatalos): Március 31-ikén reggel egyik buvárhajónk, amelynek pa­rancsnoka Mayer Vilmos kapitány, egy különösen értékes személyszállító gőzöst, •egy legalább 18.000 tonnás hajót sülyesztett el. Az e'lsülyesztés helyén később hajóron­csokat és üres mentőcsolnakot találtak KIEV: Áz ukrán köztársaság miniszte­reinek tanácsa április 17-iki ülésén a követ­kező határozatot hozta az Oroszországgal való békéről: Az ukrán kormány elfogadja a*z orosz népbiztosoknak az Ükrániával való' béketárgyalásokról szóló javaslatát. A béke­tárgyalásokat a karszki kormányzóság egyik "városában fogják megtartani. Ezt a határo­zatot külön futárral küldték Moszkvába. BÉCS: A király kihallgatáson fogadta gróf Czernin volt külügyminisztert. KONSTANTINÁPOLY: Mária Terézia főhercegnő szerdán inkognitóban ide érke­zett. Tegnap a szultán a legfőbb udvari mél­tóságok jelenlétében fogadta. A fogadás után a főhercegnőt és kíséretét teára hivta meg a szultán. , - , • -j Baillcu! elfoglalásának résilefeL — Angol hullahegyek a város ijfcáfn. — Berlin, április 19. A Wolff-ügynökség je­lenti: Miután e-z íorilis 16-n vrradó é'szaká a (Baillettí szélén ügyesen megénitert három­szoros barrikádot. amely mögött1 nagyszáma angol gépfegyVerfészek volt. összelőttük, dél­után hirtelen elszántsággal végrehajtott ro­ihtenma! elfoglalták a várostól északra tevő megerősített pontot. Az angolok erre gvors meneküléssel hagyták el a várost és észak­nyugati irányban szaladtak. Közbén a né­metek üldöző ág\4t tüzében rendkívül sulvos veszteséget szenvedtek. Az eml'teft megerő­sített pont megtámadásához saját elhatáro­zásukból szomszédos csapatok is csatlakoz­tak és körülzárták Bailleult. A várost egy­előre csak gyengén szálló+fuk meg. mert az ellenség a legsúlyosabb ágvutüzet zúdította a szerencsétlen Bailleulra. Az utcák bejára­tánál és a barrikádoknál angol holttestek tö­megei hevernek. A város képe vigasztalan. A legtöbb ház és templom rommá van lőve. Az- angolok céltalan lövöldözése miatt a vá­rost a teljes megsemmisülés fenyegeti. — Ugyanaz lesz a sorsa, mint Armentiéresnek és St. Quentinnek, Az angolok borzalmas veszteségei Flandriában. Berlin, április' 19. Poelkapeile. Langre­im'arck és Zohebecke elfoglalásával kapcso­latban a Wolff-ügynökség haditudósítója a következőket jelenti a nyugati frontról: — Az egész világon nincs földdarab, a melyért annvi vér folyt volna, mint ezekért ari flandriai falvakért, amelv'ek a valóságban csak romhalmazok. Százezrekre mennek az angolok veszteségei a flandriai csatában. Mi­kor a tavalyi flandriai csatiban az őrületes pergőtüzben az utolsó élet is kihalt és az utolsó elhárító eszközt is betemette a föld. nyomulhatott előre lépésről-lépésre az angol. Igy jutottak az említett községek angol kéz­re. Keserves, forró harcok voltak, de semmi­féle döntést nem hoztak. Ezeknek a közsé­geknek mostani visszafoglalásával az ango­lok elveszítették utolsó maradványát is flan­driai sikereiknek. Ezek a nevek óriási temetőt jelentenek, amelyekben az angol hadsereg virága nyugszik,

Next

/
Thumbnails
Contents