Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-19 / 90. szám

4 -' 1 ímmünmmmm izegvií, 4918. apriüs ív. : 1 1 ; i / mert ami eddig ez, iigvben történt, kezdetnek is kevés. Itt említjük meg, hogy Tőrös 'Sándor pénziigyigaz.gató és SchuWMász Károlv titkár lemondanak tisztségekről, amelyet a beszer­zési csoportnál elfoglalnak. Ennek oka, hogy nagv hivatali elfoglaltságuk mellett nem győ­zik ezt a munkát is. Minden esetre gondos­kodás történik arról is. hogy a csoport élére ismét buzgó munkásságu emberek kerüljenek. Egy szegtdi kereskedő visszaélései hamis bevásár­lási könyvekkel. (Saját üidósitónktól.) A szegedi közélel­mezési hivatalnak csütörtökre kipattant az eslő botránya. Balogh Károlv tanácsos csütörtöki tanácsülésen referálta, hogv a közélelmezési hivatalnál nagyarányú vissza­éléseknek jöttek nyomára, amelyeket hamis bevásárlási könyvecskékkel követtek el. Még az ősszel, a bevásárlási könyvek kiállítása idején eltűnt ,a közélelmezési hiva­talból 1500 kitöltetlen bevásárlási könyvecs­ke. Nem sokkal ezután Danner Mihály keres kedő beszolgáltatott a közélelmezési hivatal­nak négv bevásárlási könyvet. amelyeket egy kis inasgyerek vitt el hozzá. A könyvek­ről megállapították, hogv hamis, a nyomo zás a közélelmezési rendőrség részéről meg­indult, de nem tudott nyomra akadni és igy nemsokára elaludt. Legutóbb aztán betörés történt egv fü­szerüzletbe, ahonnan elvitték a enkrot. amit a közönség ellátására utalt ki a közélelme­zési hivatal. A kereskedő másnap beadta a könyveket a közélelmezési hivatalnak, hogy ime: ezeknek kellene cukrot kiadni, de nem lehet, miután a betörők elvitték. A könyvek­ről a közélelmezési hivatalban nyomban meg­állapították, hogv hamis. Csütörtökre aztán már 150—160 hamis bevásárlási könyv ke­rült a rendőrség kezére. Valamennyi átlag 7 személyről van kiállítva és a eukormeny­nyiség, amit a hamisítók az ősz óta rende­sen fölvettek rá. átlagban havonkinti nyolc •mázsa cukornak felel meg. De persze föl­szedtek a hamisítók a könyvekre kávét, bur­gonyát. petroleumot és minden egyéb más árut. amiket a közélelmezési hivatal a köny­vecskék alapján kiutalt. Ezeket aztán ügy­nökök utján forgalomba hozták és, uzsora­árakon elárusították. A nyomozást, amelv mindezeket és a még következő eredményekelt produkálta, Gróf Dezső közélelmezési rendőrkapitány, Orfatay István közélelmezési fogalmazó és Bodzsar rendőr folytatták. Mindjárt az első nap 43, összesen 306, személvre kiállított ha­mis bevásárlási könyvecskét eredményezett. Csütörtökön ujabb 100 könyv került a nyo­mozó közegek kezére, akik sorra járták az összes üzleteket. Megállapították, hogy a kitöltetlen be­vásárlási könyvecskéket egvik városi vám­tiszt lopta el a könyvek kiállítása idején. A nwmozás során fölmerült az a gvanu, hogv a könyvecskéket Romén Mihálv Gizella-téri kereskedő hozta forgalomba, akitől különböző visszaélések miatt már régebben megvonták a közélelmezési hivatal által forgalombaho­zott élelmicikkek árusítási jogát. Kérdést , in­téztek a kereskedőWíöiz, akiknél hamis köny­vecskéket találtak, hogv kik vitték el hoz­zájuk a hamis könyveket, majd szenibesitet- ­ték velük Román Mihálv inasait. A kereske­dők az inasokban fölismerték azokat, akik a hamis könyveket hozzájuk hordták. Az ina­sok erre megtörtek és bevallották, hogv tény­leg általuk hozatta forgalomba Román a ha­mis könyveket. A városi vámtiszt ellen, aki a bevásár­lási könyvecskéket ellopta, lopás. Román el­len pedig orgazdaság, csalás és árdrágítás miatt megindult az eljárás, JSaráezius Jóska ,f kitört/' •Ötvenesztendős körüli ember jelentkezett a napokban Sass Lajos alsótanyai rendőrkapi­tánynál. Az ökleit keményen odaütögette, ko­pogtatás szempontjából; az ajtódeszkához és várt. Várt addig, mig ki nem ballatszik a „lőhet" vagy a „szabad1'. /Leginkább csak az előbbi szokott kihallatszani, mivelhogy ezt jobban megérti a tanyai magyar. Vár, vár, kisvártatva megint megveri az ajtófát. Most még keményebben, hátira a fitlin feküdt az éjszaka a kapitány ur, aztán kicsit ball, gondolja az ügyesbajos praszt. Egyszerre csak harsányan felzug a kapitány ur hangja — Lőhet . . . Bújjék kend be. " Az ötvenesztendő körül járó magyar tény­leg bebujt a kemény szóra. Ugy bujt be a ho­mályos, bűvös hivatalba, mint ahogy az ólba szokás bebújni, mikor a kéthetes malacokat olvassa meg a tanyai ember. Előbb a fejét dugta be, azután az egyik vállát, utána a má­sikat, előbb a jobb lábát, utána a balt, végre egész testével bejutott a szobába s erre recse­gős hangon beköszöntött: — Dicsértessék! . . . Adjon Isten jó reg­gelt. — Rendnek is tatám — emeli föl nyal­kára fésült fejét a fiatal kapitány a garmada akta közül. — No, mire végzi a tekintetös ur — ba­rátkozik a pirosképü paraszt. — Eliun-e, fogyasztom a papirt, mög a tentát. — Jó töszi, az a mestörsége. — Nono . . . hát ez is . . , Mi baj van öreg? '— fordítja hamarosan a szót az „ügy"­rs, — Egy kis ügyem van, kapitány ur ké­rőm . . . Baj nem igen van. — Dehát mégis . . . mondja kend no. —• Kát tudja ögyébb nincs, minthogy ki­tört a Jóska. — Ki az a Jóska? — Az égy legény, olyan vő-forma . . . Ve­jünk akart lönni, aztán visszafordította a ko­esi rúdját. — Kitört? — Ki . . , Valóságosan kitöri, — Nem értem — mosolygott ÍSass Lajos (pedig értettél. Legény, osztán „kitört" , , A ló szokott kitörni futtatásnál, nem a legény — Ja, igen, csakhogy fí másképpen tört ki. — Hogy? . , . mondja mán kend na. — Hát, hát ugy, bogy leköszönt a. rang­járul. — Rángj árúi? — A vőlegénységrül . , , Vasárnap lött vóna a lakzi, oszt tegnap beállított a postája, hogy nem köll a lány, — Nem köll! , . . Hát akkor mögmarad. Itt kiegyenesedett az alsótanyai magyar. Az erős faji büszkeség ugy égett a szemében, mint a parázs, , ; | — Hát hiszen arrul nincs szó. Megmarad­ni" mögmarad. A helyét sem vcéte el senki, de­hát mán tudja kapitány ur . . , — Restellik kendtek! — Nem! — tiltakozott az ember — nines mit röstellni, a vött lórnl is lemondanak né­ha ok nélkül, de hát mán tudja , , . — Mi az no? — Az, hogy a hust is mögvöttük mán a Gallérnál, kerek száz koronát fizetött az any­juk érte, hát mi lösz most a hússal? . . , Az­tán mög a násznép is égybe van mán híva, iát ez égy kicsit, illetlen dolog . . . Mit szól hozzá a tekintetös ur? — Azt, hogy erőszak nincs. Járomba csak az ökör nyakát lehet búzni, a legényét nem. Tartsák mög kendtök a lakzit, fogyasszák el kendtök a hust . . , . — Szárazon? — Hát hogy , , . H« ágy szőr kitört a le­gény ... Gondolkozik kis ideig a magyar, látszik az arcán, hogy mtalli « dolgot; htimtnág agy­szer, kétszer, aztán felemeli a tekintetét, •— Nem én Ikéröái . . . Száraz lakzit nem ülünk csak azért se, hanem összeszödödi a kor­nyékről ezöket öz oroszokat, aztán elfogyaszt­juk velük együtt a száz korona ára hust. — Lássa kend, hogy rágyiitt a nyitjára. Ez lösz a legjobb, legalább mögemlögetilk, mi­kor törtí ki a Jóska gyerek az Alsótanyán. Keserűen mosolygott a magyar, mielőtt azonban távozott volna, odaintett az Íróasz­talra: — Lögyon szives kapitány ur. irja csak föl az esetöt égy árkus papirosra, mert ebbiil pör lösz. . . . Pört csinálok beliile, ha kétszáz pöngőmbe kerül is ... Né sajnálja azt az ár­kus papirost, van a városnak ölég . . . •MJ. *«*a£bb££«,<i3*£sbia&az5nsaasabhaaasieíbs«ssssjíi3b&iiiiaa Dovert is fengegeiik a németek Berlin, április 18. Hágából jelentik: Az angol sajtó .már Dünkirchen és Calais ki­ürítéséről beszél. A Het Vaíerland tanácsol­ja az angoloknak, hogy siessenek a kiürítés­sel, mert nem valószínű, lrogy a két kikötő­városban felhalmozott óriási hadianyagot idejekorán el tudnák szállítani. Ha a néme­teknek sikerül tengeralattjáróik és torpedó­űzőik számára támaszpontot szerezni a csa­torna partján, akkor Dovert is fenyegetik. Hadiállapot Írországban Frankfurt, április 18. A Frankfurter Zeitung közli a Daily Mail-nak azt a jelen­tését, mely szerint Írországban ismét ki­hirdették a hadiállapotot. A Petit Journal dublini távirata szerint French tábornok parancsára minden nyil­vános gyűlést megtiltottak. A Páris elleni légitámadás. Genff április 18. Párisi lapok jelentés® szerint a szombatra virradó éjszaka német repülők átjutottak a francia őrvonalakon, Siklórepüléssel mentek, ugy hogy a propel­lerek zaja nem volt hallható. Ily. módon a támadás észrevétlenül sikerült, összes ború* búikat ledobták, miáltal a rendesnél nagyobb károkat okoztak. (Af. T. Íj A németek bombázzák Laont. Berlin, április 18. A Wolff-ügynökség? jelenti: Laon belvárosa április -16-án ismét több, mint kéjtszáz lövést kapott nehéz kali­berű francia ágmikbói A várost eresen meg.-, rongálták. A franciák frenMiosszabbiiása. Berlin, április 18. A Wolff-ügynökség jelenti; Az Eiffel-toronyról szétküldött szik­ratávirat kedden délután négv órakor azt állította, hogy a németek nem érték el azt a céljukat, hogv a franciákat a Lys-frontra való csapatküldésre kényszerítsék. Ezzel szemben a hivatalos német jelentés ngvanaz­nap közölte már, hogv összeomlottak az an­gol és francia ellentámadások, amelyeket Méterénnél intéztek sűrű sorokban ellenünk. A franciák tehát, akik a német offenzíva elején csak az Oiseig tartották a frontot, a szüntelen vereségek következtében a messze éjszakon levő Baillelulig voltak kénytelenek tartalékjaikat harcba vetni. Még április 16­ikán egész sor párisi újság, főkép az Echó de Paris követelte, (hogv az angolok a ren­delkezésükre álló csapataikat ne csupán sa­ját céljaikra, de Páris védelmére is vessék harcba. A népnek azt a követelését, hogv a francia katonákat ne áldozzák fel brit célok­ért, az angolok vereségei folytán megválto­zott helyzet miatt nem teljesítették. A há­ború meghosszabbítása tehát a franciáknak igen sok vérbe ktrül, ,

Next

/
Thumbnails
Contents