Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-02 / 51. szám

% sill szemenö, hogy elismerhették volna a központi hatalmak követeléseit a béketárgyalásokra alkalmas alapnak. BERLIN, március 1. A Vossische Zeitung közli: Az a körülmény, hogy a négyes szövetség Czerninnek megbízást adott, hogy a román királlyal tanácskozzék, bizonysága annak, hogy részünkről a román dinasztia kérdését a románok belső ügyének tekintik, melyre nem akarunk befolyással ienni. Misu londoni román követnek, az uj külügyminiszternek akadálytalan elutazását Londonbői és a monarchián keresztül való hazatérését bizonyítéknak tartjuk arra nézve, hogy Anglia megbékült azzal a gondolattal, hogy Románia különbekét köt. liogy valóban létrejön-e ez a különbéke, az Románia illetékes tényezőinek magatartásától függ, bogy készek-e a szövetségesek területi igényeit teljesítői. Ka nem, akkor az uj katonai beavatkozás az adott viszonyok között gyorsan megérlelné a helyzetet a javunkra. A RomámávaS folytatott - tárgyalások kedveiőtlofili! Románia nem mondhat la a Dobrudzsáról. — Előkészületek az uj katonai műveletek megkezdésére. — BERLIN, március 1. A Berliner Tageblatt irja: A Romániával folytatott tárgyalások kedvezőtlenül alakulnak. Ha* a tárgyalások meghiúsulnak, az nsm a német feltételeken fog mám, amelyek elsősorban gazdasági természetűek, hanem Bulgária területi követelésein. Bulgária követeli az egész Dobrudzsát, ami ellen a románok szenvedélyesen tiltakoznak. Valószínű, hogy ha a kitűzött határidő elteltével a megállapodás nem jön létre, a központi hatalmak ujból megkezdik a hadműveleteket Románia ellen. A román király és gróf Czernin közti összejövetel előzményeiről azt jelentik, hogy az Avaresea tábornokkal Bukarestben folytatott fesztelen eszmecsere alatt nem tudtak alapot találni a béketárgyalások megkezdésére s igy került rá a sor arra, hogy ebben a kérdésben a román király maga tanácskozott Czerninnek. Nincs szó uítimáf tómról, mint Trockij esetében, hanem arról, van-e kilátás arra, hogy megfelelő alapot találjanak a béketárgyalások megkezdésére. A király válaszától függ, hogy a békés megoldás egyáltalában lehetséges e. Berlin, március 1. Berlinben a Romániával való tárgyalásokat pesszimisztikusan itéük meg és számolnák azzal az eshetőséggel, hogv nem lesz eredmény. Egyelőre elhalasztották a tulajdonképpeni tárgyalások megkezdését. A román fronton azonban már előkészületeket tettek, hogy a Romániának adott fegyverszünet lejárta után a katonai műveleteket újból megkezdjék. Az antant, különösen- Franciaország, teljes erejükkel azon dolgoznak, hegy Romániában csalóka reményieket ébresszenek arra nézve, hogy katonai segítséget kap. Románia ellenállása egyébként nem a német gazdasági követelések, hanem Bulgáriának ami követelése, ellen irányul, hogv egész Dobrudzsáról mondjon !e. Természetes, hogy Németország a bolgár szövetségesnek ezt az igénvét teljes erejevei támogatja. Német lenes fáririk Péternár előli PÁRIS, március 1. Pétervárról jelenük: Péter vár közeiében német lovas járőrök jelentek meg. BÉCS, március 1. Baseli távirat szerint Pétervárról azt jelentik, hogy a német csapatok folytatják előrenyomulásukat és most alig nyolc órányira vannak Pétervártól. A fővárosban lázas Izgalom uralkodik. A nyugati frontra öt amerikai hadtest érkezett. BÉCS, március 1. A Bemer Bund közlése szerint a nyugati harctérre már öt amerikai hadtest érkezett, ezeket azonban csak részíren használják fel önálló csa'pattestekre. Ezidőszerint a rajna—marnei csatornánál állanak. Genf, március 1. A francia frontot mindenütt amerikai csapatokkal erősitik meg. Minden francia frontszakaszon amerikai vezérkar is van. Angiig! elufasstja Hertiing bestédét. Az angoí külügyminiszter válasza a kancellárnak. Stockholm, március 1. A Reuter-ügynökség jelenti: Bolfour angol külügyminiszter Holt képviselő kérdésére, vajjen az angol kormánv Hozzájárvl-e Wilson békepontozaMkdz, következőket felelte: — Talán helyénvaló volna alapos vizsgálat vá tenni, hogvan gondolkozzunk Hertlingnek Wilson javaslataihoz való-hozzájárulásáról. Megelőzően azonban reflektálni akarok Holt képviselőnek Belgiumra vonatkozó egvik kijelentéire, Ugy látom, ő az "gyedül;, aki n német botáron innen Hértfhgnrk Belgiumról tett nyilatkozatát kieléétönek tartja, igen sok olvan kérdés lesz a békekonferencián elintézendő, melv ma az európai nemzeteket szétválasztja.. De egv kérdés sem lehet jobb próbaköve a német diplomácia őszinteségének, mint éppen a belga kérdés. Holt nagyon iól tudja, 'hogv a Belgium ellen intézett támadás nem volt provokálva, Tudja, hogv nemcsak provokálatlán támadás volt egv ártatlan kis nemzet ellen, hanem, hogv a támadást olvan nemzet követte el, mely az emiitett kis nép biztonságát garantálta. Ezek közhelyek, történelmi tények, a melyeket mindenki kívülről tud. — A támadó nemzet ilyen körűimén vek között csak egv uton Járhat: azt kell mondania. vétkeztem. Ezt meg is tette a volt kancellár utján. Amit ezután tennie kell, az a következő: Azt kell mondania, minthogy vétkeztem, megterítem a kárt, visszaadom, a mit soha sem lett volna - szabad elvennem, még pedig minden feltétel nélkül cd: m vissza. Mit tesz azonban az az államférfiú, aki ugv látszik, Holt kéfrviaelö urnái korlátlan bizalomra talált? Azt mondja: állítsátok helyre, építsétek ujja Belgiumot, mi nem akarunk ott maradni, azonban gondoskodnunk keli arról, hogy jte legyen ellenséges üzelmek fészke és Szeged, 1918. március 1 ^..i." WI.M-H1 .'^.—ai • i.il.mn . 1 III I .Mim • l-l, II. 1 11. az ellenség felvonulásának ut.ia. — Miért gondolja Németország, hogy Belgium i!ven üzelmek szintere volna? Beírnám mm volt előidézője °z ellene elkövetett gonosztetteknek, miért büntessék meg hát, int Németország vétkezett? Milyen feltételekre gondol Hertüng, mikor azt mondja, hogv Belgiumnak nem szabad ellenséges üzelmek színhelyévé lennie? Tudtak, hogv Hertllug mire gondol. Arra, mire a német ember mindig gondol, ha gazdasági szabadságról és a határok biztonságáról beszél: arra. hogy a gazdaságilag evöttdébbei gazdaság' békh'\óba verje vagv feriíteíéből valamit éltiÚaidon'tmn. Ha a németek -i'ven frázisokat használnak, akkor olvan Belgium visszaállitáséra .gondolnak. amflv- értékes kereskedelmi és katonai természetű feltétetek megadásával Németország szolgája volna, olvári feltételek megállapításával. ~ amelyek Belgiumot megakadályozzák abban, hogv az európai nemzetek között önálló helyet foglaljon el. Esztland köztársasággá alakult, BerVn, március 1. Egv croszfcHrká'ó hajó szikratávirattat közötte, liogy Eszt'andban kikiáltották a köztársaságot. — A Taeg'jcbe 'Rundschau szerint a r'evsli államtanács. Esztlahd' liigge fenség! nyilatkozatában és az fctaigténes kormánv megalakításáról szóló nyilatkozatában kijelenti. hogy egyeden oszt bolgárnak som szabad oro-z— rémet 'háborúban résztvennie. (M. T. I.) Némrt sealteécjrt kért Finnország kormánya. BerVn, március 1. A Wolff-ügynökség jelenti: Értesülésünk szerint a finn kormány itten; meghatalmazottat kormánvuk «evéb n hivatalosan segítséget kértek Németországtói. A legufabb hafórtsüigeszíésck. Berlin, március 1- A Wolff-ügynökség jelenti: Tengeralattjárójuk hat gőzöst és két vitoyláshniót sülvesztettek el, összesen 22000 bruttotötrna tartalommal a •Földközi-tengeren az Alexandriába. Port Saidba és Szalonikiba vivő uton. A gőzösök nagvor meg voltak terhek';, részben fölfegyverezve s erősen biztosítva, A tengerészeti vezérkar főnöke. Angliában agitáció Indült a monarchiával való különbek® érdekében. Stockholm, március 1. Repington ezredes agitációt folytatott a monirehiávial kötendő különbéke érdekébén. A National News ban Achi'leus álnév alatt feltűnést keltő c;kk jelent meg, amelv foglalkozik a monarchiával való különbéke gondolatával. Mi angolok irja a cikk — nem akarunk a monarchiával harcoini, amelv szövetségesünk volt. Achil tus több jelentés szerint nem más, mint Repington ezredes. A |apán nagykövet és angol külügyminiszter tanácskozásai. Rotterdam, március 1'. A Reuter-ügynökség jelenti: Balfour külügyminiszter tegnap este tanácskozott a japán nagykövettel. Offenzívát kezd a Balkánon ? az arstant. Hága, március 1. A Nieuwe Rotterdamsche Cour'ant a macedóniai frontra vonatkozó eddigi hírekkel szemben arról értesül, hogv a versaillesi haditanács a Balkán-fás.nton való hadmüveletek uiból való megindításéit határozta el. A Secolo szerint a görög követség táviratot kapott Athénből, melyben értesitik, hogv a németek tavasszal valószínűleg nagv offenzívát indítanak a Balkánon, hogv az olaszokat Albániából elkergessék és az antant-of Szaloniki elhagyására; kényszer ritsék,