Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-10 / 58. szám

ézafea, 191í: mársífts w. »r itr-*5* •coo SUtépttt lapok. (Mgy festő vázlatkönyvéből,) 117. sí. n. Tavasz. (Leomló, bronz-haj, Magák, domború homlok; szemek, melyekből kacaj csilingel; kissé gúnyos ajk, race-orr; kérkedő, szabályos fogak; finom hajlású nyak; »zeiid lejtésű, kedves Welegséggel feszülő ke. bel.) (Jégyzet a képhez.) . . . Tudta, liogy én szeretem jobban és néha még kegyetlen is bírt lenni. Megérezte válságos percekből, bódító, forró helyzetekből, sötét veszedelmek tompa közelségéből, hogy a szerelemben az marad faiul, aki kövesebbet ad a szivéből. Talán nem gondolta, foo£y ezt én is tudom; hogy végigszenvedtem sokat Antonius küzdelmeit, gyötrődtem Hblofernes véres kacaján; Phaedra vonagló szenvedélye megszédített és (Mendelssohn görnyedt megalázkodása szomorún lei sértett köröttem. Én tisztán láttam, liogy a 1 ő akarása szent és az enyém csak az előtte leboruló, imádkozó minisztránsgyerek; az én szerelmem az igaz, vad, eszméletlen, az értékek mély kibontakozása; az övé a visszhang: kétség és szánalom halk rezonálása. És kínpadra von tam a lelkem mégis . . . Bus megalázkodáso. kon már nevettem, mert csak azért éltem, hogy ő is ngy szeressen engem. 77. ss. p. The life evertpsting. Ábrándos szem. Száj, amelyhez hasonlót csak Van Dyek látott. Klasszikus arcél; fekete haj; plasztikus idomok. (Egy kritikából kivág-m.) . . . Mintha a festő pontosan megírná: ^Miikor jött hozzám végtelen várások után és befelé zokognom kellett, mert attól remegtem, hogy örökre elveszíthetem, ha nem lesz az enyém, akkor ha tároztam: Erős leszek, mert nélküle ngy7 s» élhetek; haljak meg tehát, ha sorsunk nem szánt egymásnak minket. És kockára tettem az életem érte. [Fent az első tavaszi alkony bűbájos lehfe léte suhant. A nap bágyadt, búcsúzó sugár a már az operenciák világából küldötte elhaló ölelését és olyan volt minden, mint Claude rubinvörös tájiképe. Mielló léptem, elsimitottam haját fehér homlokából és leültettem egy öblös fautenilbe. A szemébe néztem meghatódva, síron tuü hűséggel és érzéssel, amely azt súgta, hogy talán utoljára látom. Aztán elszánt nyugodtsággal hátra vetettem magam. ÍNera gondoltam arra, hogy enyém lehetne halálom kockázat nélkül is; nem gondoltam, hogy7 ugy is bizik bennem és szeret is talán a. maga módján, Én mindent akartam adni mindenért. És egyszerre homály borait a szememre és elvesztettem öntudatom . . , Később, mikor magamhoz tértem, ott ül? sz ágyamon. Csókolt forrón és könnyei zuhogtak kisebesedett, lázas arcomra, melyen meghatóan tükrözött vissza önként vállalt, szenvedések mosolya. És egymásé lettünk, mert st sors őt, tartogatta nekem és nem a halált. Kigyúltak égő, tomboló örömek fáklyái; emésztő lángok tüzes deleje perzselte vérünket és lelkünk az örök vágy opium-álmában ringatéd-. zott el harmónikusan". A kép megérdemelte a nagydijat. Ez a kép győzött 1 232. sí. gkt. Bűnbánó Mméohria. 'Beesett arc, mélyen ülő szemek; alattuk sárgás karikák; sok apró ránc a száj körül; megnyúlt, hosszú orr; szürkülő, ritkás haj. A régi báj egy-egy visszamaradt, halvány árnyalata néhol. (Friss crruianyomok.) őszi délután . . , Mikor fátyolát felhajtotta, alig ösmertem rá, aztán nagyon szomorú lettem. Együtt kerestük meg régi akt-képét, amely porosan, magába rogyottan düledezett, — Maga volt életem legégÖbb álma, — mondottam halkan. Órákon át fetrengtem a kiflitől és betekig őrjöngő epedés űzött maga után. Sirás fojtogatta torkom, ha azt mondta, hogy nem; szédülten támolygott előttem a világ, ha belegázolt esdeklő szivembe. Tudtam, liogy szeret, és a Végzet jött közibénk mindig, hogy ne lehessünk egymásé. No, akit soha el nem érhetünk: ez volt számomra a maga gyenge, tétovázó lénye; lemondás egy hazug mosollyal arról, akiért .vérzik a lelkünk. És mégis, mikor eltűnt napjaimból, a csönd és béke köszöntött rám uj hitek születésével. Az asszony, mikor igy szóltam, kétségbeesetten folsikoltoít. Régi, eldobott szenvedélyele fellángolása szánalmasan tört elő belőler — Ne bántson, csak arra kérem! Tegyük jóvá a multat és a Végzeten nevessünk. De a -Végzet most a poros aktról intett felém, amelyet egyszer vad fájdalmamban késsel széthasítottam. És a kép világosan szimbolizálta: egyszer feltűnik egy nő, akiért hiába epedünk és akit ne.m érünk el soha. Egy nő, akinek kedves arcát örök gyászkerct övezi szivünkben, mert nem értette meg az élet hívását és gyötrelmeink meddő vajúdásában büsá* ke öröme tellett . . . Ilcrcseg István. — Nagy Ferenc és Drasche-Lázár Alfréd kitüntetése. Őfelsége dr. Nagy Ferenc államtitkárnak kiváló és érdemes működése elismeréséül és Drasche-Lázár Alfréd -miniszteri tanácsosnak a sajtóosztály vezetésétől történt felmentése alkalmából buzgó és kiváló szolgálataiért a*z első osztályú polgári hadi érdemkeresztet adományozta. — Az osztrák miniszterelnök kitüntetése. Bécsből -jelentik: A király Seidler miniszterelnököt szombaton külön kihallgatáson fogadta és ez alkalommal elismerése jeléül a Szent István-rend nagykeresztjéhdz a gyémántokat adományozta neki. A király a kihallgatáson örömét fejezte ki, hogy Seidlernek sikerűit az osztrák képviselőházban a költségvetési- provizoriumot elintéztetnie. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Udvárhelyi Sámuel büntetőintézeti tisztet a szegedi királyi kerületi börtöntől a budapesti királyi országos gyűjtőfogházhoz hivatalból áthelyezte. — Az árviz évfordulója. Szeged törvényhatósgi -bizottsága 1880. évi március 7-én tartott ülésén egyhangú határozattal minden év március 12-11 napját Szeged város fogadalmi ünnepévé szentelte a 79-iki árviz emlékére. E napon, a szeged-rókusi róm, kat. szentegyházban reggeli 10 órakor az idén is ünnepélyes isteni tisztelet lesz, amelyen a város hatósága testületi lég megjelenik. Az ünnepélyes szentmisét fényes papi segédlettel Várhelyi József prépost fogja végezni. — Wedekfnd meghalt. Berlinből jelentik: Frank Wedekind, a hires német drámaíró és költő vakbéloperációnak vetette alá magát, Az operáció nem sikerült és utána az iró, meghalt, rá Szegedi tanárok szervezkedése. Jelentettük már, hogy a szegedi tanárok vasárnap délelőtt 11 óraikor szervezkedő gyűlést tartanak az állami főgimnázium tornatermében. A szer vezkedés célja a tanárokat egy táborba tömöríteni szociális érdekeik védelmére. Az értekezleten szóvá fogják tenni a tanárok sérelmeit és mellőztetését- és értesülésünk szerint, elhatározzák a tanári kamara felállítását. A szervező-bizottság a mozgalomhoz való csatlakozásra hivta föl az elemi iskolai tanítókat is. — h legkisebb földbirtokok. Megkezdték a munkát a város körül elterülő tisztviselői kiskerteken. A száz és kétszáz négyszögöles kisbirtokok nagyobbrészt müvelés alatt állanak. Nagyban ássák, szántják őket és valóban érdekes, tanulságos képet nyújt, liogy a bóka idején mellőzött foglalkozás most, a háború alatt mily kedvelt és nagyarányú lett. Száz e® száz család apraja-nagyja for-gatja az ásót, szeli a földet és hintik a termőmagvakat, amelyeik itt-ott ütögetik is már a fejeikét. Nagy az öröm és a bizakodás a kisbirtokosok között, -hogy munkájuk után jönni fog az Isten áldása és ők legalább nem lesznek kitéve a tavaszi és nyári árnzsoráknak, mivel részükre a szegedi jó föld meghálálja a rászánt munkát. — A romániai zsidókérdés. Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse arról értesül Bukarestből, hogy beavatott román körök véleménye szerint gróf Czernip külügyminiszter a béketárgyalások során szóvá fogja tenni a zsidókérdést is. — Cseiedmizeria. A cselédek eltűntek, nincsenek, vagy kiurasodtalk, vagy -elrejtették őket, mintha azolkat is rekvirálni akarna az állam. És akik vannak, azokat nehéz megtalálni és ha már felfedezte őket az emhei, bajos audienciát kapni náluk. Szombaton reggel kimentünk az úgynevezett cselédpiacra, mely a városi bérház előtt székel és békeidőben arról volt nevezetes, hogy tolongtak és hemzsegtek ottan a jóképű leányzók. Mostan még kilenc óraikor egy cselédet sem lehetettlátni. A- naccságák már hajnali öt óra óta sziv szorongva álldogáltak. Ki erre a sarokra, ki a másikra ment ki posztnak és távcsővel -figyelt a távolba, hogy jön-e már cseléd. Végre negyed ti z-kor megérkezett az első mindenes egy lassított járású konflison. Az elébe szaladó háziasszonyokat, valamint a kocsiba dobott kérvényeket nem vette figyelembe. Mikor kiszállta kocsitól, gúnyos mosollyal mondta: —•; Nálam nincsen protekció! Azután kezdetét vették az érdemleges tárgyalások. Miután egy naccsága hitelesen igazolta, hogy gyermeke nincsen, nem is les*, úszni tud, ujraoltási bizonyítvánnyal rendelkezik, az evésről már évek óta leszokott, szükséglakásban lakik, amelyet takarítani nem szükséges, az úgynevezett cseléd hajlandónak mutatkozott -havi .90 koronáért elszegődni. •Egyes telefoni-jel-éntések szerint más cseléd is érkezett, sőt dél felé már vagy öt is volt látható, de ezek nem voltak hajlandók gyalog beszélni a naccságákikal, hanem írásbeli jelentések megtételét rendelve el, a hely színéről büszkén távoztak. (Aki mégis tud egy szolid mindenest, az táviratilag jelentkezzék szer. kesztőségünkben.) — A vasutigazgaíás egyszerűsítése. Budapestről jelentik: Szterényi József kereskedelemügy miniszter a vasúti közigazgatásban a közvetlen és döntés rendszerét alkarja életbeléptetni. Evégből a kereskedelemügyi minisztérium vasúti ügyosztályát, mint közbeeső fórumot a miniszter és a vasutigazgatöság között, megszünteti. A jövőben a Máv. ügyeit a vasutigazgatóság fogja intézni és az ) igazgatóság lehetőleg minden héten a miés CEf^E^lT állandóan raktáron kitűnő minőségben és versengen kívüli áron. • • • • VÉRTES MIKSA cég, Szeged, PaHavidni utca 5. sz. Raktár; Tiszapáigaudvar. FRT