Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-09 / 57. szám

Szeged,-1&18. március 9. ocoo Az itthoni hősök névtelenjei közül is sokan tűnnek el csende­sen, ugy, mint az árnyékok. (Beleolvadnak, az örök sötétségbe, elbújnak földanyánk ölébe, fis elsimul fölöttük a hant. (Pedig bősök vol­tak. Aiz anyaország hőséi. Ezek éppúgy meg­érdemlik a jövő nemzedék emlékezésének há­láját, mint azok, akiket a haditérképek vérpa­takos zónavonalai jeleznek, bogy itt, meg itt estek cl dicsőséges küzdelemmel a hazáért. (Araitylapokat vérrel szoktak irnj a törté­nelem kifogyhatatlan oldalakkal biró könyve­be. Az it thoni hősök nem ker ülnek bele akár hullatták vérüket, akár a nyomorúság, akár a munka szívta azt ki belőlük. Igy nem kerül bele Névtelen Palkóé se. Palkó tizenkét esztendős volt, most nyilt volna rá a tizenharmadik tavasz. Tegnap még kint szántogatott a két pej lóval a tanya szív lén. Forgatta a földet a vetés alá ugy, mint ko­moly, öreg gazdák szokták tenni. Pitymalat­kor kelt, öregeste feküdt. (Megfejte a tehene­ket) ellátta a disznókat, csirkéket, .megvakar«• gatta a lovakat. Vizet húzott a gémeskutból. szalmát, szélfát hordott a jószágnak, ősszel ugarolt, vetett, télen havat lapátolt, tüzelőt hordott, és hogy tétlenül ne legyen a hosszra, világnélkül való estéken, megtanulta a kosár­fonást. * Tizenkét esztendejével kész ember volt Palkó. :A szemei, azok gyermekes fényben es mégis nagyos komolysággal ragyogtak. Az iz­mai megacélcsodtak, mint egy felnőtté, mert hiszen hajnaltól alkonyig gyúrni a munkát, ahhoz erő kell. iA tudása se lehetett minden, napi, mert busz hold földet rendbentartani, kézelni gazdasági ismeretek nélkül nem lehet. 'Bús® hold földdel binkozotti Palkó és busz hold föld termésével járult liczzá ahhoz a nagy gazdasági harchoz, amelyben nekünk nem volt szabad elvérezni. Palkó tehát több volt, mint egy hős, aki rohamra indult, de az idegei fel­mondták a szolgálatot. Palkó nekivágott <"> nagy harcnak ós küzdött az apja helyett itt­hon, aki elesett a petrozsényi harcokban . . , Mindezt pedig a rosszlábu édesanyjától tudtam meg, akivel véletlenül összehozott, a sors. Tétován álldogált az utcasarkon, nem tudta, hogy hova, merre menjen, hát megszó­lított: •—j Tekintetes ur, ha meg nem sértem, merre menjek a haláibiróhoz? —s Bal ál biró? . . . megdöbbentem a rég hallott címzésen és megnéztem jobban az'ass­szonyt, aki ilyen gyászos foglalkozású urat ke­res. Vonszolva húzta a lábát, a szemei sirásra álltak és fekete kendővel volt bekötve a feje. —, Mit- akar a halálbirótól? — kérdeztem bizalomkeltő hangon. — Beidézett kérem, mert hogy a Pali fiam meghalt és a maradékot akarják bemondatnt. —< A. gyerek hagyatékát? Bút hány éves volt a fia? — Tizenharmadikba jött volna most ta­vaszon. Az apja mindent rátestált, mielőtt a háborúba ment és most- igy rám marad utána minden. De bár ne maradt volna ... Mi lesz most már vélem? •— Aztán mibe halt meg Pali? — Oh, Istenem, szegényke ugy mint teg­nap még hajnaliba fölkelt, kicsit nyűgös volt, de azért szántáshoz fogott, dolgozott is estig, oszt mikor hazajött, nem kellett naki a meleg étel. A torkát fájlalta. Lefeküdt , . . Oszt reg gel fehéren találtam a lel,köm ... A többit ugy tudtam meg az asszony tói, amink elmondtam. Megmutattam neki, hogy merre kell mennie a halálbiróhcz, a leltár­biztosi hivatalba és amint elhaladt mellet­tem, mint egy bánatos, sötét árnyék, félrehú­zódtam a fal mellé és nem tudtam, hogy mért fajult meg olyan nagyon a szivem? Paliqak az ismeretlen, elfeliérült arca je­lent meg előttem. A kis hősé, aki déli verőfé­nyes napokon, a magagondozta, vetette, dus kalászok mellett nem fog többé hasrafeküdve, gondtalan, csilingelő hangon könyörgni játé­kot űzve: — Csigabiga gyere M . . . —i. — Lipót Szalváter főherceg nyugdíjazása. Őfelsége Lipót Szalvátor főherceghez a kö­vetkező legfelsőbb kéziratot intézte: — Amidőn jól megokolt kérését, hogy a tüzérségi főfelügyelői állásitól visszavonul­hasson, kegyelemben teljesítem, szivem vá­gyát követem, hogy jelen állásában csaknem 11 évig teljesített szolgálataiért a legteljesebb elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki. A király ezenkívül a Vaskoronarend első osztályát adományozta a főhercegnek és el­rendelte, hogy az illetmény nélkül szabadsá­golt tábornokok állományába helyezzék­—- Halász Imre niegfialí. Budapestről te­lefonálja tudósítónk: Halász Imre, a kiegye­zés utáni idők hires publicistája, Deák Fe­renc és gráf Andrássy Gyula bizalmas ujság­irc-barátja tegnap este 77 éves korában a Szent ilstván-kőrházban meghalt. Halász idős kora dacára kitűnő munkabírással dolgozott két hónappal ezelőtti 'időig. Akkor azonban agyszélhiidés érte és családja a Szent István­kórházba szállíttatta. Vasárnap lesz a teme­tése. — Kitüntetések. Nyiry Károly tartalékos hadnagyot a 3. honvéd huszárezredben és Ko­vács Ferenc 5. honvéd gyalogezredbeli népföl­,kelőt az ellenséggel "szemben tanúsított vitéz magatartásuk elismerésen] a bronz vitézségi éremmel tüntették :ki. — Magay Lajos nyugalomba vonult, Magay Lajos táblabíró, a szegedi törvénye­szék vizsgálóbírója több, mint 40 évi igazság­ügyi szolgálat után nyugalomba vonult. Hi­vatalát tegnap adta át Zombory János tör­vényszéki bírónak. Magay 16 évig volt vizs­gálóbíró, amely idő alatt érdemes és értékes munkásságot fejtett ki.. Utódja Zombory régi szegedi család sarja. 1895 év óta teljesít igaz­ságügyi szolgálatot és ezt az időt egy év ki­vételével Szegeden töltötte. — A kbztiitttmezesi miniszter Torontál­és lernssmti^y^^ben. Temenártól jelentté: Herceg Windischgratz Lajos közélelmezési mi­niszter a Bácskából jövet meglátogatta Toron­tói és Temes vármegyéket. Törökbecsén Tem­plc Rezső közélelmezési kormánybiztos, Steuer György főispán és Jankó Ágoston alispán fo­gadták a minisztert, aki innen Nagykikindá­ra ment, ahol a városi tanács fogadta. Másnap Nákófalvára utazott és meglátogtta iNagykom­lós, iGyertyámos és iGarabos községeket, be­ment. a parasztok házaiba is s mindenütt han­goztatta a rekvirálás szükségességét. .A köz­élelmezési miniszter Zsombolyán megnézte a Csekonics-uradalinat, majd K'isbecskerekre uta zett, ahol Ferencen Sándor temesd alispán fo­gadta. Temesvárra szerdán délután érkezett •s itt meglátogatta a polgármestert, a katolikus­és szerb püspököt, a katonai parancsnokot és Jo'iitnovicii (Sándor vélt főispán, közélelmezé­si kormánybiztost. A miniszter szerdán este féltíz órakor visszautazott Budapestre. — Előléptetések. Balló István, Berger Hen­rik, Fux Ernő, Jochmann Károly, Neuhausz József, dr. Rack János népfölkelő főhadnagyo­kat századosokká, Jungen Antal népfölkelő hadnagyot népfölkelő főhadnaggyá, Böda Ber­talan gazáászati tiszthelyettest hadnagy-gax­dászati tisztté léptették elő az 5. népfölkelő parancsnokság nyilvántartásában. Fehér Gyu­la 5. honvéd gyalogezredbeli és Elek (íEngel) Elemér 48. gyalogezredbeli népfölkelő tisztje­lölteket- népfölkelő hadnagyokká léptették elő. Buchuipld Tivadar i!2. gyalogezredbeli Had­nagy 1915 november 1-i ranggal főhadnaggyá lépett elő. — Az orvosok uj kitüntetése. A király, mint a hivatalos lap pénteki .száma közli, meg­engedte, bogy jövőben a magyar kormány a felség személye körüli miniszter utján előter­jesztést tehessen egészségügyi tanácsosi cim adományozása iránt. Ezzel a kitüntetéssel a­nagyságos cimzés jár. A király egyúttal el­rendelte a méltóságos címzésre jogosító egész­ségügyi főtanácsosi cim rendszeresítését is. — Regi víiögöó!. Mint megírtuk tnár, ezen a cimen nagyobb szépirodalmi munka közlé­sét kezdi meg vasárnap a Dclmagyarország, Cserzy iMihály (Homok) avatott, országosan elismert tollából. A háború alatt tetemesen megnövekedett a lapok híranyaga és meg­csökkent terjedelme. Ez az oka, hogy nagyol ó szépirodalmi munkák közléséről egészen le kellett mondanunk, kisebb elbeszéléseket pedig csak vasárnaponkint közölhettünk. A hely és az anyag, mely rendelkezésünkre áll, nem vál­tozott, De igyekezni fogunk cikkeinket és hí­reinket az eddiginél is jobban sűríteni, hog> igy a hely még gazdaságosabb kihasználásá­val hétköznapokon is adhassunk szépirodal­mat olvasóink folyton növekvő táborának, amellett, a hírszolgáltatás eddigi teljessége so szenvedjen csorbát. A szépirodalomnak hasáb­jainkon való állandósításánál is, mint min­dig, az a vágy vezetett, hogy olvasóinknak minél jobbat és tökéletesebbet nyújtsunk. Bí­zunk benne, hogy törekvéseink a jövőben is méltánylásra találnak olvasóinknál, — Egy főhaüu&gy lítoKZütuS szereplése, Budapestről telefonálja tudósítónk: Isasze­gen 3 nappal ezelőtt Hdfts Béla 29. gyalog­ezredbeli önkéntes megmérgezte magát és meghalt. A tragédia annáf inkább ejtette két­ségbe a fiu szerencsétlen szüleit, mert az ön­kéntes mindig jókedvű, kedélyes fiu volt, aki szerette a katonai életet. Az öngyilkosság okát nem ismerte a család. A fiu isaszegi életéről csak annyit tudott, hogy ott egy fő­hadnaggyal barátkozott, kivel mindig együtt volt. A főhadnagy nevét nem tudták. — Az öngyilkos önkéntes öccse, Hags István pol­gári iskolai tanuló tegnap Budapesten a vil­lamoson ment, amikor egy elegáns polgári ruházatu férfi megszólította és beszélgetésbe A Szegedi ffiüirágya és Enyvgyár H.-T. igazgatósága mély fájdalommal jelenti hűséges munkatársának Dr. Brill Gyula urnák folyó hó 7-én váratlanul történt elhalálozását. Szsged, 1918. évi március 8,

Next

/
Thumbnails
Contents