Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-09 / 57. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA ©. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 33.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. Ejyta szám ára I4 fillér, ——i —-J——i——————— Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. "A kiadóhivatal telefonja: 81. Szened, 1918 VII. évfolyam, 57. szám. Szombat mircius 9. Osztrák módszer. A magyar fegyverek hősiessége és becsületes szövetségi hűsége őrt állott Ausztria határain, elszántan küzdött, vérzett a .Doberdón és sok más poklán a halálnak Ausztriáért, amelyei ősi ellenségek akartak megsemmisitenj, feldarabolni. Túlságos biztonságban érezheti már magát ez az Ausztria, ha Seidler osztrák miniszterelnök támadást mer intézni az önálló magyar hadsereg ellen. Az osztrákoknak régi módszerük, — be sok tragikus korszaka a magyar múltnak tanúskodik erről — hogy Magyarországtól hűséget, önfeláldozást kérnek és követelnek, de a küzdelmek, az áldozatok eredményéből a magyar nemzetet kirekesztik. Ez a módszer, amely a múltban számos jogtalan előnyhöz, politikai és gazdasági •felsőbbséghez juttatta Ausztriái, most is kecsegtető ábrándja az osztrák elméknek. Ezek az urak meg szeretnék ismételni a mult sok igazságtalanságát, amelyek alárendelt szerepre kárhoztatták Magyarországot Ausztriával szemben nemcsak katonai, hanern gazdasági téren is. Önállóságunkért, anyagi fejlődésünkért és megerősödésünkért hiába folytattunk nehéz harcokát évszázadokon át. Ausztria mindig elénk állott szivtelenségével és kapzsiságával — és Ausztria volt az erősebb. A világháborúban újra felragyogtak a magyar harci erények. Kitárt melle' és azzal a hagyományos lovagiassággal ment küzdelembe a magyar nemzet, amely a veszedelmek idején nem szab árt és feltételt a barátnak és szövetségesnek. Most már azonban elérkezett a számadás ideje. A magyar király életre akarja szólítani a nemzetnek sok eltemetett jogát. Felelős magyar kormány vette föl programjába az alkotmányos jogok kiterjesztése mellett az önálló magyar hadsereg megvalósítását. A választójogi törvényjavaslat, amely a nemzet egyetemét fogadja be az alkotmány sáncai közé, most van tárgyalás alatt. És királyi igéret biztosítja, hogy nemsokára beteljesül' a magyar nemzetnek egyik régi vágya, az önálló magyar hadsereg felállítása. Az osztrákok ismét össze akarnak fogni Magyarország jogos érvényesülése ellen. Azt tartják, hogy a világháború minden -győzelme elveszett számukra, ha Magyarország felszabadul Ausztria gyámsága alól. Olyan bőségesen termő, kincses gyarmata, mint Magyarország volt, sosem lesz többé Ausztriának. Az önálló hadsereg felállítását az első nagy lépésnek tekintik a politikai függetlenség felé. Ma ezt az egv lépést Magyarország megtette, útjában nem lehet feltartóztatni. Örökre befellegzett annak a boldog időnek, amikor Ausztria a saját érdekeinek szolgálatába állíthatta Magyarországot: megzsarolhatta, leláncolhatta, iparát, kereskedelmét gúzsba köthette és hóhérja" lehetett minden föllendülésének. Ezért szólalt fel Seidler. Mintha kripták mélyéből hangzott volna a beszéde. Be régen volt az, amikor komojyau kelleti hinnünk, liogy Ausztria hozzájárulása kell ahoz, hogv a magyar nemzet mit valósUbasson meg közös akarattal a magyar, királlyal. Seidler kijelentései alkalmasak lehettek az osztrák parlamenti pártok ideig-óráig tartó összekovácsolására, de egyáltalában nem veszedelmesek. Most Magyarország az erősebb. Vitatkozni az osztrákokkal és miniszterelnökükkel egészen felesleges. Nagyon jól tudják ők, hogy nincsen igazuk és Magyarországnak ősi jussa van az önálló magyar hadsereghez. A gyarmatukról nem akarnak azonban lemondani. A király akaratán és a magyar nemzet egységén, amellyel ebben az ügyben pártkülönbség nélkül kitart, megtörik az osztrákoknak minden vakmerő igyekezete és gonoszsága. Ezekkel a törekvésekkel szemben csak ,egy nemzet, egy párt és egy akarat van. És a magyar nemzet, ha egy akaraton volt, mindig nagy volt és hatalmas. aakneaabab£m»m*a8m8bbabbmm*aitt'»9«m*saa«sb»s«ftaba^ gonar £aw az antant helyzetéről. - A cél még mindig misifése. — : a német militarizmus rnegsembeszédéről nem lehet tárgyain! nézete a békéről. Hertling legutóbbi beszédére most Angiiából is megérkezett a válasz. Egyszerre két helyről adták fel: a kormány nevében Bonar Law a beszélő-miniszter nyilatkozott, egy jelentős parlamenti csoport képviseletében pedig Asquith volt miniszterelnök, a jövő embere felelt. Bonar Law ínég mindig a német militarizmus megsemmisítését hangoztatja, mini egyik háborús programot és nyiltan bevallja, hogy e cél elérése nélkül Angliára Vereséget jelentene a háború befejezése. Asquith ezzel szemben csak rémképeket fest a német győzelem esetére és hangoztatja, hogy a népek kössenek békét, ne a kormányok és a parlamentek, LONDON, március 8. A nyugati helyzetről Bonar Law az alsóházban a következő ki jelentéseket tette: — Véleményem szerint a háborút az előző évben a szövetségesek javára lehetett volna befejezni, ha nem álltak volna be az orosz események. Ezek borzalmas csapást jelentenek a szövetségesekre, — Azonban Németország egy lépéssel se jut . közelebb ahhoz a békéheiz, amelyet vár. Az oroszországi események ellenségeink helyzetét jelentékenyen javítják, de nevetséges dolog feltenni, hogy Németország egy olyan országot, mint Oroszország kizsákmányolhat, Az oroszorsjzági uj helyzet a szituációt a nyugati fronton teljesen megváltoztatta. — Az utóbbi hónapokban nem kevesebb mint 30 hadosztályt vittek át a németek a keleti frontról a nyugatira. Ha azonban az egész frontot a csatornától az Adriáig vesszük figyelembe, az olasz frontot is beleszámítva, ugy csapatlétszámunk nagyobb. Bonar Law a beszéde további folyamán azt mondotta, liogy ö kételkedik abban, hogy a német oífenjziva be fog következek A főhadiszálláson várják a támadást, de a dandár- és zászlóaljparancsnokok, akik mindennapos érintkezésben vannak az ellenséggel, nem hiszik, hogy a németek támadni fognak. A parancsnokok meg vannak győződve túlnyomó erejükről. Az amerikai szövetség értéke a tengeren való operációk sikerétől függ. Ha a szövetségesek összetartanak, biztosan el érik céljukat: a német militarizmus megsemmisítését. Ha a háború bevégződnék, mielőtt ezt a célt elérnék, az vereséget jelentene Angliára nézve. Hertling beszédéről nem lehet tárgyalni, mert ugyanakkor, amikor elfogadta Wilson alapelveit, a németek Livlandot, Esztlandot és Kurlandot elfoglalták és Romániával szemben nemcsak azt a békefeltételt szabták, hogy Dobrudzsát, hanein még más részeket is feladjon. Elismeri, hogy az ország belefáradt a háborúba, de az angolok tudják, hogy a vereség mit jelentene a nemzetre, az angol birodalomra és a világ történetében. LONDON, március 8. Asquith választói előtt beszédet mondott, amelyben foglalkozott a béke kérdésével: — Hertling elfogadja ugyan — mondotta —• Wilson négy általános javaslatát elvi tekintetben, de ha a békefeltételek elfogadását összehasonlítjuk az Oroszországra rákényszerített békefeítételekkel, nem lehet kétség az iránt, hogy mit jelentene egy német győzelem Európára és a világra. Ml volna a sorsa Belgiumnak, ha Németország a nyugati hatalmaknak is diktálná a békét. Az egyedül kívánatos béke a népek és nem a kormányok, vagy parlamentek békéje. Az ukrán békeszerződés ratifikációsa. BERLIN, március 8. Az ukrán békeszerződés ratifikáló okmányát a napokban Bécsben kicserélik.