Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-08 / 56. szám

Si«rkes2i§iég! SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség felefenja: 305, ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 38.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra K. Egyes »án ára 14 Qllár, Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁ«. A kiadóhivatal telefonja: 81. -zeced 1918 ¥11 évfolyam 56 szám. Pónt*k március 8. UJ evangelium. Mindig jobban szerettük a határozott és erős, rniflt a semmitmondó vagv gerinctelen szavakat. E két utóbbi mögött rendszerint lakáj vagv üres fráter ólálkodik, mig a szó és a tett értékessé finomul már akkor is. ha erőtől duzzad. A városi kereskedelmi iskola tanárai fizetésemelést kértek a várostól. Ele­get kapoak-e. vagv gyalázatosan keveset, arról most uem beszélünk. Külön kulturpro­bléraa: miként fizettessenek a tanárok, hogy életmódban, ruházatban, továbbképzésben, igén veik és igénveink kielégítésében nyo­masztó gondok nélkül érhessék el és tarthas­sák meg azt a fikoí, amelvet elképzelünk és üap-nao után megkövetelünk. A jelen eset­ben a tanárok beadványának ui és erős hang­ját kívántuk szóváfenni. Azt iriák az urak a hatóságnak: ha pedig a hónap végéig nem teljesiti a város a kérésüket, akkor elsején — legnagyobb sajnálatukra — -kényttiepek lennének a tanítást beszüntetni. Neru kutatjuk, hogv abban &z esetben, ha a tanácshoz hasonlóan a közgyűlés is megtagadná a tanár urak kérésének teljesí­tését. valóra váltanák-e. amit beígértek. A helyzet minden esetre érdekes lenne. Taná­rok, akik sztrájkolnak és város, amelv mint munkaadó megtagadja alkalmazottai egv ré­szérték a fizetésjavitást. A bérharcban. amelÁ elkövetkeznék. ínég győzhetnének is a taná­rok. Sok függ attól, hogv szegedi kartársa?/ vállalnák-e velük a szolidaritást és hogv a városnak, mint munkaadónak, nincsenek-e kezében olyan eszközei, amelyekkel a győ­zelmet könnven erőszakolhat ia ki fölöttük, akik szervezetlenül kezdtek sztrájkot. A helvzet. melv az érdekelt tanárok beadványá­nak már ismert mondatával teremtődött, még sok érdekes szemponttal kínálkozik. De valamennyinél érdekesebb, hovv a tanár urak nagv része bizonyára irtózik annak ínég a gondolatától is, hogv Őket valaki szrtájfcka! gyanusitsa meg. Ez itrv van, A munkás — volt eddig a közfelfogás -- sztrájkolhat, de az intelligens osztály, a tanárva tanító, a tisztviselő, a biró nem. Azoknak más eszkö­zeik vannak helyzetük javítására. A tűrés, ami nem mindig erónv. A türelem, amiről már csak a közmondás tartja, hogv mindig rózsát terem, A /nyomor, amiért sosem kel­lett sztrájkolni. És a remény, ami ugv szép. ha hébe-korba meg is valósul, hogv helyük­ben ujak születhessenek és fejlődhessenek. A magántisztviselők, ugv látszik, sutba dobták a régi szótárat. Nem szé eveinek szer­vezkedni. sőt sztrájkolni Sem. De ilyet még nem olvastunk. Tanárok, az ifjúság nevelői, nvüvánosari sztrájkkal fenyegetik meg mun­kaadójukat, Talán utólag maguk is megijed­nek ettől a merészségtől. Pedig a dolog mi­lyen természetes! A munkás, aki helyzeté­vel elégedetlen, harcot kezd a munkaadója ellen. Csak az kell. hogv a tanár is. meg min­denki, aki hozzá hasonlóan szellemi foglal­kozást tiz. átlássa, hogv? munkás. Sanyarú sorsa előbb-utóbb ugvís arra készteti, hogy helyzetének javítására azokhoz az eszközök­höz nyúljon, amelyekkel már sikert ért el a vasmunkás, a nyomdász, a villamos kalauz, a szabó, a cipész. Ez a kényszerűség fogja talán egv táborba terelni, akik együvé valók: a termelés leghatalmasabb tényezőit, a gör­nyedt hátú, kifénylett ruháju. uri viseletű, kérges kezű és emelkedett lelkű munkás okai ffiísd, tffin.€•, . - —— - • Ráírták a Németország és finnország között megkötött békeszerződést. Ukráulával kötöttünk először békét és akkor a háborús meglepetések historikusai nyomban konstatálták, hogy az első béke onnan jött meg, ahonnan hadat se üzentek soha. A második béke Nagyoroszország kényszerbékéje és utána mindenki a román különbekére várt, ami eddig csak előzetes formában érkezett meg. Közben ítire jön egy ujabb békének, amit Finnországgal kötöttek a németek. Erre se gondolt senki, inert in­nen se kaptunk hadüzenetet soha. A finn nép most nyerte csak vissza államiságát és még határain behil véres harcok dúlnak, ki­felé békés törekvését siet bizonygatni. A németek honorálták ís ezt a nemes ambí­ciót és sokkal jobb békét adtak neki, mint azoknak az államoknak, amelyek egykor büszkén üzenték meg a háborút. BERLIN, március 7. A Woíff-ügynök­ség jelenti: Ma délben írták alá a Finnor­szág ós Németország között megkötött bé­keszerződést, a most megkötött kereske­delmi és hajózási egyezményt és a két szer­ződéshez tartozó bezáró jegyzökönyvet. Az első cikk kijelenti, hogy Finnország és Németország között nincsen hadiállapot. Németország meg arra fog törekedni, hogy Finnország Önállóságát és függetíenségét minden állam elismerje. Finnország viszont biríokálíomáuyának semmiféle részéről setn fog valameiy idegen állam javára lemondani. A következő cikk a diplomáciai és kon­zuli összeköttetésnek a békeszerződés meg­kötése után vaió felvételéről szól. A hadi­költségek és károk megtérítéséről való köl­csönös lemondást állapítja meg. Rendelke­zi a hadifoglyok kölcsönös kicseréléséről. A Németország ós Oroszország között kö­tött és haéálytalanná vált szerződéseket utakkal fogja kicserélni. A két ország közlekedési viszonyát egyelőre kereskedelmi és hajózói' egyez­ménnyel szabályozzák. A hitelviszonyokat azonnal visszaállítják és a tartozások fize­tését, főképen pedig az államadóssági szol­gáltatást ismét megkezdik. Á polgári viszo­nyok megállapítása végett bizottság öl. ösz­sze Berlinben, amelynek tagjai harmadrész­ben finn, harmadrészben német és harmad­részben semleges állampolgárok lesznek. A német hadifogságban levő finneket cs a Finnországban levő németeket a lehető leggyorsabban kicserélik. A szigeteken épített erődítményeket a legrövidebb időn belül lerontják, azuíán kii­íöti egyezményt kötnek arról, hogy ezeket a szigeteket nem szabad megerősíteni. A szerződést jóváhr yó okiratokat rö­vid időn beüif kicserélik Berlinben. A román béketárgyalás! a kop^öciíni királyi kastélyban tartják. Bukarestből jelentik a Magyar Távirati Irodának március 7-én: A békekonferenciá­nak a bufteai kastélyban tartott tegnapi ülé­sén lényegében megállapították a konferen­cia munkatervét. Egy-egy politikai, katonai, jogpolitikai és kereskedelmi politikai bizott­ságot fognak alakítani. A sógyesszövetség hatalmainak képviselői alfabetikus sorrend­ben fognak elnökölni. Az üléseket ezután nem a bufteai kastélyban, amely Bukarest­től meglehetősen távol fekszik, hanem a Bukarest közelében levő korrocslni király kastélyban fogják megtartani Romániával két héten be ül meg lesz a végleges hé e. BERLIN, március 7. A Lokalanzeigsr jelentése szerint a Romániával való béke végleges megkötése 14 napon belül bizto­san várható. A lap szerint Bulgária Dob­rudzsában gazdasági és jogi előnyöket biztosit a központi hatalmaknak. A köz­ponti hatalmak garantálják az uj terület birtoklását Bulgáriának, Konstanza sza­bad kikotö lesz, Egy milliárdot behajtanak a németek Románián BERLIN, március 7. A Lokalanzeiger jelenti: Romániával szemben hadi kárpótlási igényt som támasztunk, de közvetve arra igyekszünk, hogy Románia hibájából oko­zott köiísigábfk igy résre süljön. Ennek formája az, hogy a rekvirálá­sokért, amelyeket Romániában hajtottunk végre, nem fogunk megtérítést fizetni. Ez egy milliárdnyi értéket jelont.

Next

/
Thumbnails
Contents