Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-05 / 53. szám

IH&LMAGT AKOKSZAO Szeged, 1918. március 5'. n magyar-bulgár összeköttetés, — E őadás a városházán.— A kereskedelmi és iparkamara felolvasó ciklusának során tegnap délután dr. Lendvai Jenő, a temesvári kereskedelmi és iparkamara titkára Bulgáriáról és a magyar-bulgár összeköttetésről tartott előadást. Az előadó, akit néhány bevezető szó kíséretében Tonelli Sándor mutatott be a közönségnek, az őszsze! Temesvár városa megbízásából hosszabb tanulmányutat tett Bulgáriában és nem csupán gazdasági, hanem politikai vezérférfiak-, 'kai is érintkezésbe lépett, hogv magát a jövő kilátásairól tájékoztassa. Előadása, amelv a históriai összefüggések ismertetéséből indult ki, tulajdonképen a jövő politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatainak ügyét szolgálta. Az előadás annak ismertetésével kezdődött, hogy a magyar és bulgár nemzetfaiajilág és nyelvileg rokon és már jóval á honfoglalás előtt szoros összefüggésben volt' a két nemzet egymással. A modern időkben a monarchia balkánpolitikáját AndráSsv a konzerválásban látia. amelv azonban nem érte el a remélt eredményt, mert a cár minden áron fiók Oroszországot akart „Nagybulgária" elnevezéssel a monarchia tőszomszédságában szervezni. Ez a szándék az 1S78 st.-steíanoi orosz-török békében félreérthetetlenül jut kifejezésre. Andrássv nagv sikerét jelentette tehát a berlini kongresszus, amelv az előbbi béke megállapodásai javarészét megváltoztatta és Bulgáriától elválasztotta Kelet-Ruméiiát. Az orosz balkánpolitika eme vezetőelve még Bulgáriával szemben is megnyilvánult akkor, mikor Battenberg Sándor 1885beri a cár előzetes hozzájárulása nélkül egyesítette Bulgáriát Kelet-Ruméliával. Ez a cár féktelen haragját maga után vonó önálló fellépés Battenberg Sándor- trónjába került, másfelől azonban a nvomán támadt zavarok előidézték a szerb-bulgár háborút. Ebben a hadjáratban, mint ismeretes, a monarchia tartóztatta fel a győzelmesen előrenyomuló bulgár hadsereget. Koburg Ferdinánd Bulgária második feiedeíme az emberismerő, a diplofhafa minden erénvét igazolta. Jó viszonyban volt a nonarchiával és kitűnő kapcsolatot tartott fenn Oroszországgal is. Az előadó ezután foglalkozott a Bosznia-Hercegovina, annektálása nvomán kitört krízissel, amelv először az albán kérdést vetette fel, majd a tripoliszi háborúra vezetett és végeredményben rugója volt a balkán szövetségnek, amelv Törökírszág feldarabolásával érte 'el egvik célját. \ második balkán háború és Oroszország hitszegése Bulgáriát a központi hatalmak mellé állította. Innen kezdődik az a nagv érdeklődés, amely az utolsó evek óta nálunk Bulgária irányában tapasztalható. Ami az ország gazdasági viszonyait ileti. legfontosabb termelési ása a mezőgazdaság, melynek jövedelme az ország nemzeti , öved elmének kétharmad részét teszi ki és ímejv alánját .szolgáiba a lövendő Bulgária ejlődésének és gazdaságának. A bulgár mezőgazdaságot egyelőre a konzervativizmus elemzi. Ez azonban mindinkább meg fog szűnni, minél közelebbi kapcsolatba jut az írszág az európai kultúrával. Áttérve az rnrra, megtudjuk, hogv Bulgária kézmüves;ége állandóan hanyatlik, aminek az az oka. íogv nem volt ideje megerősödni az európai tvárak beözönlő ipari termékeinek versenye vözepette. A régi háziipar sok produkciós cószséget adott a bulgár népnek, amelv eniek kitűnő hasznát is látia. Az országnak a nagyar • iparfejlesztési törvény alapján kékült iparpártoló törvénye van. amelynek mgyrészt köszönhető, hogv 1912-ben 389 ÍVára volt, mely 95.000 millió befektetési ókét mutatott fel és 15.600 munkást foglalkoztatott. A külföldi bizalmatlanságnak jele, íogv e cvárak között összesen csupán 13 cvár volt, amelybe mintegy 14 és fél millió alföldi tökét invesztáltak. A kereskedelemről Bulgáriában csak az»ta lehet szó. amióta az ország megszabadult a berlini szerződés béklyóitól, amelvek nem engedték meg azt. hogv önállóan kössön kereskedelmi szerződéseket. Mikor ez lehetővé vált. a Németország által reánk gyakorolt és a monarchia által tovább adott nvomá.s. alatt a védővámok rendszerét honosította meg. Bulgária kiviteli kereskedelmi 1911-ben 20 millió behozatalt és 185 millió kivtelt mutat fei. Tekintve azt. hogv a behozatal tiz esztendő alatt 81 millióról szökött fel 200 millióra, — annak ellenére, hogv az ország belső fogyasztását a közben alakult gvárak is fedezték. — azt a következtetést lehet levonni, hogy az ország felvevő és vásárló képessége emelkedő tendenciát mutat. Bulgária iparcikkekkel való ellátásában a monarchia áll 26%-kal u sor elején. Utána 17%-kal Németország. majd 16%-kal Anglia következik, a melynek, a bevitele azonban állandóan csökken. Hazánk a bulgár behozatalban hét és fél millióval szerepel. Bulgáriának mintegv 100 pénzintézete van, melvek közül azonban csupán wuszonötnek tulajdonithatni országos jelentőséget, a többi a szoros, értelemben vett helyi forgalmat bonyolítja le. kisebb alaptőkével és annál nagyobb nyereséggel. A pénzpiac megszervezésében a külföldi tőkének nagv szerep jutott, amelv nem annyira nagyobb számú, mint inkább tőkeerős bankok alapításában jutott kifejezésre. A magyar tökét egyelőre a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magvar Bank és Kereskedelmi rtképviseiik ebben a vonatkozásban. A Bulgáriában tapasztaltak azt bizonyítják. hogv hazánknak az a törekvése, amely a Bulgáriával való kulturális és gazdasági kapcsolat mélyitésére vonatkozik, ott teljes megértésre talál és annak szükséges voltéit ott is egészen átérzik. Igazolják ezt azok a beszélgetések, amelyeket a bulgár kereskedelemügyi miniszterrel és a szobranje elnökével, valamint a kereskedelmi és iparkamara alelnökével volt alkalma az előadónak folytatni. A szobranje elnöke azt mondotta nyilatkozatában. hogv Magyarország hivatva van Bulgáriában tízt a szerepet, betölteni, a melyet eddig Oroszország töltött be. Ezzel a szereppel azonban mi nem lehetünk megelégedve. merj Oroszország dicstelenül fejezte be Bulgáriával folytatott játékát. A világháború arról gvözött meg bennünket, hogv a népek ellenségeskedésének sem a gazdasági összeköttetés, sem a kultúrai és politikai kapcsolat egymagában nem akadály. Nekünk tehát Bulgáriával a gazdasági kapcsolat mellett a legerősebb kulturális kapcsolatot is meg kell teremteni. A közönség az előadást nagv tetszéssel fogadta. Az érdekes fejtegetésekért a szegedi kereskedelmi és iparkamara nevében az előadónak Wimmer Fülön kamarai elnök mondott köszönetet. Elkészült a szabályrendelet a szegedi telekértékadóról. Í (Saját tudósítónktól.) A város közgyűlése Bokor Adolf indítványára tudvalevőleg elhatározta, hogy a telekértékadó behozataláról szabályrendeletet készíttet. A szabályrendelettel Balogh Károly tanácsnok elkészült, sőt már ki is nyomatta, igy remélhetőleg nem lesz akadálya annak, bogy —| amint tervezve volt — a márciusi közgyűlés foglalkozhassak a. dologgal. A kis füzet, amely a szabályrendelet-tervezetet. tartalmazza, bevezetőül tanulmányt közöl a telekértékadóról és előzményeiről, öszszeliasonlitja azonkívül az elfogadásra ajánlott söveget Arad ós Budapest már elfogadott szabályrendeletével. A javaslat szerint a szegedi szabályrendelet a következő intézkedéseket tartalmazná: iSzeged szabad királyi város közönsége 1920. január 1-étől kezdve telekértékadót szed. A város tefekértékadó tárgya: Szeged szabad királyi város törvényhatóságának bel- es külterutéfén levő minden beépített, vagy be nem épített, parcellázott vagy pareellázatlan telek (föld). A városi telekértékadó alól mentesek: a) a közterületek és a város tulajdonát képező telkek; o) azok a f-elkek, illetőleg esetleg telekrészek, amelyek a rajtuk levő épületekkel együtt minden haszonnyerés (bér, haszonbér, használati dij, bármely ellenszolgáltatás) nélkül állandóan közcélra szolgálnak. Ha a telek, illetve azon levő épület részben is/hasznot hoz, vagy ha a közcélra való használat esak ideiglenes, adómentességnek helye nincs. c) az állam tulajdonát képező azok a telkek, illetőleg telekrészek, amelyeken hivatalok vagy közintézmények céljaira szolgáé épületek állanak; d) a központi telekkönyvbe felvett ingatlanok. _ A városi telekértékadót a telek megállapítandó forgalmi értéke után kell kivetni. A telken és a telekben levő létesítmények (felépítmény, alépítmény, fák, növények stb.) értéke az adóalap megállapításánál számításba nem jön. A foégalmi érméket háróm évenként kelt megállapítani. Ha valamely (telket a kivetés után szétdarabolnak, vagy több telket egyesítenek, ha a telkek térmértéke lejegyzés vagy hozzájegyzés által változik, ha uj adóköteles telek keletkezik, ugy a telekértéket, a három évi adóciklns végéig terjedő időre újból meg kell állapitani. , A telek forgalmi értékének megállapithatása céljából telekérték-nyilvántartót kell vezetni. A nyilvántartót a telékédték nyilvántartó-hivatal vezeti. A nyilvántartóban táblázatos kimutatás alakjában minden egyes té lekre nézve fel kell venni: a^ telek telekkönyvi betét ée helyrajzi számát, a kerületet, ahol a telek fekszik, az utca nevét és a ház szamát, ha az utcának neve nincs, a kapitányságot, dűlőt és a telek fekvésének közelebbi megjelölését, a tulajdonos, a haszonélvező, az örökbérlő nevét, a telek területét négyszögölekben, homlokzat hosszúságát, legnagyobb és legki selifb mélységét, hogy alakja szerint megállapított, tipusok közül melyikbe tartozik, a megállapított négyszögölenkinti telekértéket, a telekórtékadó összegét és ezekben a jogorvoslati eljárás során eszközölt esetleges változtatásokat; A) telekérteket négyszögölenkinti értékben kifejezve a telekérjék nyilváydkrtó-himtal, állapítja meg ós ezen megállapítás alapján a telekértékadót kiveti. A megállapítás szakbizottság közreműködésével történik. iA szakbizottság tagjai: a város tanácsa által a törvény hatóság kebeléből három év tartamára megválasztott 5 bizottsági tag, hivatalból tagjai: a gazdasági tanácsnok, a pénzügyi tanácsnok, a tiszti főügyész, a főmérnök, a főszámvevő. A szakbizottság elnöke a polgármester. A szakbizottság a telekérték nyilvántartó-hivatal tanácsadó és véleményező szerve, amelynek véleménye a hivatalt nem kötelezi. A teleknyilvántartó-Mvatal a telekérték ós az adó megállapítását minden egyes adóciklust megelőző év augusztus havának végéig könyvalakban kinyomatva, ugy a saját hivatali helyiségében, valmint a bel- és külterületi rendőrbiztosi hivatalokban közszemlére teszi ki, ugyanekkor önköltségi áron könyvárust forgalomba hozza és erről a közönséget hirdetményben értesiti.j A hirdetményben meg kell jelölni azt a végső határidőt i®, ameddig a megállapítás ellen felszólamlássál lehet élni. A' megállapított telekérték és telekérték*