Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-01 / 50. szám

A íőzcKisztért 62 fülért űzetnek, .hetvenért adják, a kf-uyérüszt kilóiáérr 42 és fél fillért Tizeinek ís 4,8 fillérért adiák. mig a rozsliszt küóját ók 67 fillérért kapják és 74 fillérért adiák e a közönségnek. Az eredmény az, hogv a inai hasznot a békeévek liasznáh-oz viszonyítva a kereskedők nyolcszorosát keresik-annak a lisztem amit békében kerestek. Az ui termé? előtt egyébként sem helyes ezzel a kérdéssel foglalkozni. Kéri. a kereskedőknek e/t a kérelmét utasítsa el a bizottság. A bizottság ezt a javaslatot el is fogadta, 'Balogh Károlv ezután közölte, hogv a tá) koronás lisztet a. kereskedők és pékek 63 koronáért kapják, de 72 fillérért adhatják kilónkint a közönségnek. A bizottság ehhez is hozzájárult. Ezután sor került a kenyér árának megállapítására. Balogh Károlv javasolja, hogv a Ázáza'ékká! kevert kukoricaliszt ára maradion 50 fillér. Schweiger Sándor; 2000 koronás faár mellett és 63 koronás lisztáv mellett ez az ár tarthatatlan. Uofímam Ignác kiszáraim, hogv a pékek bruttó haszna 30 filléres kenyérárak melleit is 15 százalék. Nem tudja, metpvvi tehet a pékek rezsije. Balogh Károly: Hatvan százalékos rezs, mellett is kilenc százalékos haszna van a péknek k-ovramonkint. iiofffífann Ignác: Nemcsak a kereskedőkre kel! tekintettel tenni, hanem van közönség is. akinek minden oldalról való kiuzsorázását elősegíteni nem lehet. Balogh Károly: Milyen árat kivannak megállapítani a pékek kilónkint? Schweiger Sándor: Legkevesebb kilónkul t 64 fillér. Erre a kijelentésre óriási zab tör ku Ellentmondások hallszanak és fölzúdulás. Balogh Károly: Látott már lázadást, Schweiger ur? Ez után igazán nem következhetne más. A bizottság hosszas, szakgatott vita utun javasolja, hogy a kenyér árát 56 fillérben állapítsa rn a a polgármester kilónkint. Végű! Balogh Károly javaslatára elhatározta a bizottság, hogv a ffvufa árának ri'-ikszimá'ását javasolja a polgármesternek. A svéd gyufa rnakszimális árát dobozonkint 8 fillérben, a kénes gyufa rnakszimális árát dobozonkint 11 fillérben kivárna megállapítani a bizottság, amelynek illése háromnegyed rtT t) ^Bnyhn 9(< czimzett vediglőben, Jx „rf OKOrqOZ Korona utca i. sz. Kittlnö hdzikoszt, frissen csapott sör, legjobb fajborok is friss vacsora kapható. Számos pártfogásért esedez a tulajdonos. „iirtfyVij.i'. ,i [.../íjjírfeitíi-.,-,.,^..,,.., Eltemették Kelemen Kálmánt (:%j<f| Mdotiféjiklól.) A szegedi árvaszék elhunyt, érdemes ülnökét, Kelemen Kálmánt Csütörtökön délután 3 órakor temették el a Szeaithámmsáff-ntea 22. szám alatti gyá*£házból a város közönségének óriási részvéte mellett, A temetéseit a város hatósága testületileg jelent meg, da megjelent a temetésen Szeged előkelő társadalmának számos tagja. Az árva1 szék tisztikara dr. Pálfy József árvaszéki elnök vezetésével jelent meg. Pálfy « ravatalnál a következő búcsúztatói intézte a földi élettől eltávozott kollégához: — Búcsúzom Tőled, kedves halott. Búcsúzom Tőled; az élét robotosai, tisítviselőtársoid nevében, kik tovább küzdünk, tovább dolgozunk mások ügyének-bajának ezernyi gondjaiban a közért! Búcsúzom Tőled azon ismeretlen árvák ezreinek nevében, kiknek ügyét a szorgos családapa gondosságával intézted egy hosszú emberöltőn át. Mások roskadoznak egy-egy család sorsa intézésének gondjai alatt. A Te energiádnak, törékeny testednek a munka csak erőt adott, Erős és biztos kezekkel, friss szellemmel, tiszta fejjel irányítottad mindig a leghelyesebb uton ezreknek sorsát, számtalan ügyét-baját. Melletted elhaladt az élet. Fejedet rég beborította a tisztesség hava. Tested szenvedő lett. Szemed sugára elhalványodott, de te mindezt uem vetted észre. El voltál merülve a munkába. És amíg mások maguknak dolgoztak, önző célokért, a Te életed minden perce a másokért végzett munkában tellett. Amig mások — szabad pályákon — a tiednél sokkal kevesebb és értéktelenebb munkával vagyont, rangot, hirt, nevet és dicsőséget szereztek, Te megszerezted a tisztviselő kincsét: a becsületes szegénységet. És megmaradtál életed végéig nagy tisztességben — szerény tekintetes ur. És most, amikor elvesztésed felett érzett mélységes fájdalommal körülállják koporsód, elhoztuk lelkünkben mindannyian az önzetlen munkát, megillető legszebb babért: a becsülést. Igaz, egy emberélet négy ember helyett végzett munkájáért szerény jutalom, de Te tisztviselő voltál, nem vártál, nem vágytál más jutalmat. És amikor a városháza öreg harangjának mélabús hangját elhozza hozzánk a szellő szárnya, lelkünk mélyében mélységes megilletődéssel gondolunk arra a félszázadra, amikor ez a harangszó Téged a mindennapi lázas munkához szólított s most a békés, csendes, örök pihenőre hívogat, öreg ba rátunk, ió kollégánk, árvák atyja: Kelemen Kálmán Isten veled. A közös sorsban találkozunk. A tanács csütörtöki ülésén a halottat a következő határozattal tisztelte meg: Kelemen Kálmán tb. árvaszéki elnök nr elhalálozásáról sajnálattal értesülve, részvétünk és gyászunk kifejezéséül a városháza tornyára a temetésig a gyászlobogót fölhuzatjuk, a ravatalra a város közönsége nevében koszorút helyezünk a következő fölirattal: ..Érdemes th. árvaszéki elnökének — (Szeged sz. kir. város közönsége". A ravatalt a város kertészetéből élő növényzettel földíszítjük, a temetésen testületileg résztveszünk, a megboldogult hátrahagyott esa hídjához részvétiratot intézünk, végül a temetéshez két városi fogatot kirendelünk, Kelemen Kálmán özvegyéhez a tanács a* alábbi részvétiratot intézte: Nagyságos özv. Kelemen Kálmánné úrnőnek. Szeged. Szeged sz. kir. város közönsége és hatósága nevében legmélyebb részvétünket tolmácsoljuk a veszteség fölött, amely Kelemen Kálmán tb. árvaszéki elnök és nyug. árvaszéki b. elnök urnák váratlan elhalálozásával érte Nagyságodat és gyászba borult családját.. A megboldogult, mint városunk egyik legérdemesebb, kiváló tisztviselője félszázadon át dolgozott ernyedetlen mun kássággal közügyeink előbbrevitelén és mun-kakörében maradandó emléket, hagyva maga után, működésével á hatóságok és a nagyközönség osztatlan elismerését érdemelte ki. Elhunytával sajnálatos veszteség éri közéletüriftzggyü, iMá. mm-oius 1. ket és városunk igész táJNadatltaáhak' őssiítta. részvéte kiséri utolsó írtjára, A második szegedi színház A Déh)bgpgAu*$?á(j csütörtöki számáhatj' megjelent cikkünkre a következő levelekel kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő uri Engedje meg, hogy igaz örömmel üdvözüljem abból az alkalomból, hogy a második színház ügyét oda vitte,' ahová rég kívánkozik' már: a nyilvánosság elé. Igaz, a cikkben egy vád ís van ellenem, hogy én is oka vagyok annak, hogy Szegeden nincs második színház, mert nem ambicionálom. Hogy ez a vád meny nyíre nem helytálló, azt igazolja az, hogy íme mily örömmel ragadom meg sz első alkalmat, hogy beszéljek, sőt tegyek is a második színház érdekébon valamit. Ha Aradon megvalósul a második sziliház, abban -ís lesz egy kicsike részem, mert hetekkel ezelőtt válósággal rábeszéltem Szendrey kollégámat, hogy a pár év előtt abbahagyott tervét, az aradi kultúrpalota nagytermének kibérlésével, a mostani sokkal megfelelőbb körülmények miatt okvetlenül most kell nyélbe ütnie. így aztán igaz, hogy Debrecen és Arad megelőzött bennünket, de könnyű volt nekik, mert náluk rendelkezésre állott, ami ennél a kérdésnél a legfontosabb: a helyiség. Debrecenben már éyek óta kész volt — és üresen állott —i az uj Bika-szállodának hatalmas épülettömegeiben az uj szinházi helyiség és az idén végre meg is nyilt. Aradon még régebben áll Ós hever parlagon a kultúrpalota hatalmas — színháznak is alkalmas — hangversenyterme, •Szegeden azonban ez a helyiség még osak terv — a jövő zenéje. Az uj zeneiskola nagytermére gondolok, melyet szerintem okvetlenül ugy kell megépíteni, hogy a második, egy úgynevezett kamara-előadásokra alkalmas színház kérdése is megoldassák általa. És én ezt a tervet nemcsak magamban ápolgatom, hanem dr. Gaál Endre kulturtanácsnok urnái és Könisr Péter igazgató urnái ismételten is lanszirosetam. Az igazat megvallva, Gaál tanácsnok urnái melegebb megértésre találtam, König Péter igazgató nr azt vetette ellen, hogy a tervek csak hangverseny-pódiumot tűrnek meg a készülendő teremben. Ezzel szemtón nekem az a véleményem, hogy a tervek nagyon kis fáradsággal átalakíthatók ugy, hogy az tij terem hangverseny- és intim szinházi előadásokra egyaránt alkalmas legyen. Igy a terem a városnak uj jövedelmi forrása lenne, aminek felhasználásával könnyen meg lehetne valósítani a zeneiskolára és színházra egyaránt fontos, a város zenei életétón pedig korszakos dolgot is; a tóm zenekart. Ezzel nemcsak biztos megélhetést juttatnának a zeneiskola végzett növendékeinek ,de meglenne oldva a fogadalmi templom zenéjének, az állandó filharmóniai zenekarnak és a színházi zenének megoldatlan kérdése. Egyúttal olyan perspektívája nyílna meg egy uj. friss, a magyar zene jövőjére messze kiható nemzeti zenekultúrának, melynek áldásos eredményei ma még szinte b» láthatatlanok, Kedves Szerkesztő ur! Igaz, liogy a háboru lehetetlenné teszi egyelőre e tervek megvalósítását, de azt hiszem, itt van a végső idejg annak, hogy a dolog alaposan előkészíttessék és mihelyt lehetséges, valóra is váljon. Ezért üdvözlöm én igaz örömmel Szerkesztő uramnak a mai lépését s kérem, hogy nemcsak b, lapjában, hanem a törvényhatósági bizottságban is ejtse módját, annak, hogy a dolog szőnyegre kerülvén, onnan többé, a megvalósulásig le sem kerüljön. Ha összefogunk és komolyan akarjuk, a siker nem maradhat el és szerkesztő uramnak is meglesz az a kellemes csalódása, hogy sem a hatósági sem a szinügyi bizottság, sőt még a színigazgató sem lesz gátja, de segítő munkása lesz a szép. a város érdekét órakor véget ért. É m URÁNIA fg ttagy. Tudományos Színház Péntektől vasárnapig március 1-től 3-ig, Albert Bassermanit a kiváló német színész idei második fellépte. Rejtelmes történet 4 részben. A kettős főszerepben, ALBERT BASSERMANN. Előadások d, u. 5. 7, és 9 órakór. Vasárnap d. u 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvényesek. Számozott jegyek előre válthatók d. u. 3 órától, vasárnap d. u. fél 2-től.