Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-28 / 72. szám

Szegeden nem lehet cselédet kapni* (Sajót tudósítónktólJ A riport fénfe&e a íéati cimmel tulajdonképpen el is van moreivá. Szegeden nem lehet cselédet kapni, vagy ha mégis netalán megtörténnék ez a szerencse valakivel, sok kerülő, bosszankodás, félelem és izgalom után, hogv jön-e tényleg a drága hölgy, vagv nem: nehánv nao múlva már keseredett szivvel tapasztalja, hoav nagyobb lett volna a szerencséje, ha —• elmarad. De miután ebben a cikkünkben korántsem akarunk kritizálni, csak éppen bizonyos tényeket leszögezni és regisztrálni, rátérünk nyomban a dolgok lénveaére. 'Kimentünk az egyik legutóbbi cselédpiacra. hogy magunk győződhessünk meg a tagadhatatlan és cáfolhatatlan tényekről. íme pontos és föltétlenül megbízható megfigyelésünk eredménye. Reggeli nyolc óra táján még hire sincs cselédnek a cselédpiacon. Csak a „háztartási alkalmazottakéra váró nagyságák sétálgatnak bus idegességgel. Várnak szegények, már előre is reményüket vesztetten. Az ebő pillantás meggvőz bennünket arról, hogv e/ek a nagyságák már járatosak itten és tisztában. fájdalmasan tisztában vannak a várható eredményekkel. Kilenc óra felé végre jönnek vagv hárman. Kalaposak, az arcukon festék; egyik még a szemöldökét is kifestette. A másik epedő tekintetűre festette a szemeit, mintha randevúra készülődnék. A harmadiknak feltűnően rövid a szoknyája; persze, meglehetősen szép lábai vannak és a harisnyára azsuros. finom és selyem. Megkérdezem az egyiket, nem volna-e kedve hozzám beállani? a kérdésre alaposan szemügyre vesz és kérdésével felel: — Fiatai házas az ur? — No, ahogy vesszük. ~~ Nem azért kérdem. Gyerek van? — Lesz. De csak ősszel. — Az nem érdekel. Juniusnál tovább ugv sem maradok. Akkor megyek haza. Arataskor sok dolgom van. — Nem baj. Csak jöjjön. Mit kér? — Hatvan koronát. Hetenkint kétszer hust. kapukulcsot, esténkint szabad kimenőt. Élelmiszer-üzletekbe nem járok, csak ha nem kell várni. Vasárnap egész napom szabad. Egészen megörülíünk. hogv nem mondott még egv pár föltételt. Korai vott az örömünk. Mert arra a kérdésre, hogy tud-e főzni, igy felelt: — Igen, perfekt főzök, de annyit már most is mondhatok, hogv ha a nagysága J>eleszól a dolgomba, én rögtön elmegyek. Engem az idegessé tesz. ha figyelmeztetgütnek. Megnézzük a könyvét: a leghosszabb idő, ahol volt. két hónap. Megnyugvással nem tehet feliogadni: az embernek leküzdhetetlen szuggesztív érzése, amig beszél véle, hogv cse.éd nélkül jobb. mint lenne ezzel. A másik kettő mintha szakasztottap a párja lenne. Nem lehet megalkudni; utánam húszan, huszonötén próbálkoznak velük, senkiben nincs annvi lelkierő, hogy ezek közül egyet is fölfogadjon. Tiz óra. A cselédpiacon már csak nagyságák vannak. Még várnak, szerénven és mindig reménytelenebből. Ha nem telt volna el a háború három éve. azt hihetnek: cselédek. Olyan kopottak, szürkék, reménytelenek. De azóta három év telt el és igen nagvot fordult a világ kereke. Érdeklődtünk még a szegedi cseléd-elhelyezőkben is. Az eredmény cikkünk cime: Szegeden nem lehet cselédet kapni. Nincs. Eltűntek. Mintha makszimálták volna őket. Forzsolt-matiné április 1-én a Korzó-moziban, Le«kók a házasságból. Helyárak 5, 4, 3, 9 fcproat, —rí—TTr-1 -;-! .1 JIII IIH|I]IITI_II • jr;i_1 111>pn«y|pWTjiijw'i'j«»nIJ» m • • 'li í«.morjjin;i A hatóság tervei a városi téglagyárra!. {Saját tudósítónktól) A márciusi közgyűlés elhatározta tudvalevőleg a Cserepessori téglagyár megvásárlását. Előtérbe tolul tehát a kérdés, hogy mit szándékszik a hatóság a téglagyárral csinálni: mikor veszi át kezelésbe, hogyan, miiven keretek között kívánja folytatni az .üzemet, egyszóval mihez fog kezdeni a városi téglagyárral? A Délmcigyarárssás munkatársa kérdést intézett ebben az irányban Somogyi Szilveszter polgármesterhez. aki a következőket mondta: — Mindenekelőtt tartozunk jóváhagyásra föl terjeszteni a közgyűlés határozatát a belügyminiszterhez. Persze, az bizonyos, hogv a belügyminiszter ezt a vételt jóváhagyja, hiszen világos, hogv a város ieféníékenv nyereséghez jutott a vétellel. A miniszter döntéséi mindenesetre kisürgetjük £ a bizonyosan kedvező válasz után nyomban megtörténik a téglagyár átvétele. •— Amint a város átvette a gyárat, nyom ban megkezdjük a téglagyár üzcjnbehelvezését, miután az átvétel ideie alatt a gyár nem működhet. Es gyártani fogjuk a téglákat, cserepeket, mert a célunk az. hogy akiinek 2—3000 téglára van szükségé, az kapjon téglát. már a háború alatt is. Az árak tekintetében arra az álláspontra helyezkedünk, hogy nem indulunk a napi ár után. Ki fogjuk majd számítani. hogy inibe kerül az üzem és igv mibe van nekünk a tégla. Ehhez aztán hozzá fogunk számítani egy megállapított tisztességes kereskedői hasznot és ezen az áron bocsájfiuk mi a téglánkat forgalomba, — Célunk még az is. hogy gyütstínk téglát. Ezért állandóan üzemben tartjuk a gyárat, mert téglára és cserepekre hatalmas szükség lesz nyomban a háború után. És nekünk készülnünk kell a békére, munkaalkalmat kell, hogv biztosítsunk hazatérő fiainknak és elő kell készítenünk azokat a munkákat. amelyeket mindjárt a háborít után meg kell valósítanunk. — Még akkor is folytatni fogjuk a téglagvártást, ha arra o mostani körülmények között ráfizetnénk. Erre éppen azért van szükség. mert ebben az esetben a többi gyár nem lesz hajlandó tovább működni, rnár pedig akkor egyenesen égető szükség iesz rá. hogy legyen egv gyár. aihol még mindig lehet téglát kapni. És ez az idő bekövetkezhet egészen könnyen. Tegyük föl, hogv makszimáhu fogják a tégla árát. A tégla akkor bizonyosan el fog tűnni, már pedig ez kész szerencsétlenség lesz. — Elsősorban persze a már égetően szükségessé vált városi javításokat fogjuk elvégeztetni téglagyárunk révén: azokat a javításokat. amelyeket csak azért halasztottunk ei mindig, mert kijavításuk most ijesztően sokba került vilna és igv inkább vártunk és hagytuk továb brom'ani épületcinket. Ezeknek a szükségleteknek kielégítése után fognak aztán következni a magánosok, sorrend cs a munka sürgősségének mérve szerint. A polgármester nyilatkozata során reménvét fejezte még ki arra nézve, hogy az üzem minden ijesztő kilátás ellenére" is kifizető lesz és hogv a városi téglagyárral még igen sok szép. hasznos és nemes dolgot fog produkálni a hatóság. Nem hiszi a polgármester, hogv akadna városatya, aki megfelebbezné a vételt, de ha megtörténne is ez a nem várt dolog, ugv egészen bizonvos, hogv a miniszter a felebbezést nem fogia tekintetbe venni. áaegacl, IÍ&& y&ávrivw' 3$. Csongrádi TAKARÉK ,*, é* egyéb belyl váUetatek részvényeit vásárol, elad és megelőlegez /VIAV R< fölSSSA bank* és váitóüzSetej i» in i Széehwyl-tér, a városházával szemben. STOCKHOLM: A nyugati front eseményeit rendkívüli figyelemmel kisérik Svédországban is. Általános az a nézet, hogy a világháború döntése előtt állunk. RÓMA: Több lap azt a nézetét nyilvánítja, hogy a nyugati fronton folyó német offerfziváva! kapcsolatban az olasz fronton is megkezdődnek az ellenséges operációk. Feltehető, hogy a középhatalmak a Franciaországban elért céljaik után ismét az olasz hadsereg ellen fordulnak. ZÜRICH: A Pétervári Távirati Iroda szerint Trockij angol és amerikai tisztekkel szernleutra indult Szibériába. BÉCS: A Press® jelenti, hogy a román békeszerződést ma még nem irták alá. A béke megkötése azonban a legközelebbi Kapókra várható. BERLIN: A W<*ff-ügynökség jelenti: Buvárhajóink a La Manche-csatornában és az Ir-tengeren 5 gőzöst és öt vitorlást, sülyesztettek el 20.000 tonnatartalommal. GENF: A Matin az Angliából érkező csapaterőditések számát 400.000-re becsüli. ZÜRICH: A Daily Chron'dc arról ad hirt, hogy a központi hatalmak az odesszai kikötőben 100.000 tonnányi angol, francia és olasz hajóteret zsákmányoltak. i»!mnonnnmimnimumiiiirmmi!nnw:«" POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudósítónk tetefonjelemése. — (Minisztertanács.) Szerdán miniszfép tanács volt dr. Wekerle Sándor elnöklésével. A minisztertanács Gu'iácsy beregmegyei alispán ügyévei foglalkozott. Vázsonyi erélyesen állást foglalt amellette, hogy az alispánt azonnal függesszék föl. Jó forrásból azt jelentik, hogy a minisztertanács elhatározta áz alispán felfüggesztését. A határozatot a belügyminiszter fogja végrehajtani. (Áprilisban összeül a H«r.) A képviselőház a húsvéti szünet után valószínűen április 9-én vagv 10-én tartia első ülését. Barta Ödön, a pénzügyi bizottság előadója mindjárt az első ülésen be fogia terjeszteni a pénzügyi bizottságnak jelentését az adójavaslatokrói. A Ház előreláthatóan rövidesen megkezdi az adójavaslatok tárgyalását. Az indemnitást szintén áprilisban tárgyalja a Ház, mert a költségvetési felhatalmazás csupán április 30-áig szól. (A választójogi bizottság ülései.) A képviselőház választójogi bizottsága a húsvéti szünet után folytatni fogja tanácskozásait. Tudvalevően a választójogi javaslat részletes tárgyalásán a sor. A választójogi bizottság déiután fog tanácskozni azokon a napokon, amikor a képviselőiház délelőtt tart ülést. Hollandia a békét várja a német offenzívától. Frankfurt, március 27. A Frankfurter Zeitung-nak jelentik Hágából: Hollandi polgári körökben, ahol az antantot eddig istenitették, a „militarista" németeket pedig gyüiölték, igen nagy hangulatváltozás állott be. Az antant erőszakoskodása oly hatással volt a hollandi közvéleményre, hogy most mindenki a németek siiíérét kívánja és feszült érdeklődéssel várja az eddig elért eredmények kialakulását. A nagy papirinség