Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-23 / 69. szám

i Szeged, 1918. március 28. HÍREK cmo — Kitüntetés. A király Meáragi Laj»s tar­talékos őr vezetőnek az 5. honvéd gyalogszred­ben m ellenség előtt teljesített különösen kö­tele&séghü szolgálatai elismeréseül a vas ér­demkeresztet a vitézségi érem szalagján ado­mányozta. — Pálfy Dánlel. A szegedi kereskedelmi ég iparkamara pénteken délután teljes ülést tartott, melynek során az ipari osztály meg­választotta uj élnökát, Pálfy Dániel vasgyáros, ipartestületi elnök személyében. A választás 'igen előnyösnek mondható, ugy a kamara, mint a nagy és kisiparosokra nézve. Mert Pálfy Dániel, aki a magyar iparosság elitjé­hez tartozik, nem az az ember, akit az ipar­ral vonatkozásban álló állások ós szerepek tettek iparossá és az iparosok tekintélyes ve Kelőjévé, hanem az, aki a műhelyek füstjében s a kohók izzó t-üze mellett edződött valóságos iparossá s mint ilyen, negyedszázad óta maga •is dolgozik s emellett állandóan figyeli a mun­kást és iparost egyaránt, tanulmányozza éle*­viszonyaikat, ismeri minden szakmának a ba­ját, követeléseit és személyes érintkezésijén foglalkozik velük minden ipari kérdésben. Igy bízvást remélhető, hogy a. kamara vezetősége •gyakorlott erőt nyer benne, az iparosság pedig olyan támaszt, aminőt elődjében, Wimmer Fü­löpben, a jelenlegi kamarai elnökben talált, 'Pálfy iparos-családból való. A százesztendős­nél légibb Pálfy Testvérek-féle vasgyárnak tulajdonosa, és vezetője, amely ipartelep jelen­leg egyedül gyártja az országban a, kender­gyári berendezéseket. Ezért is liivta meg őt a török kormány a tél folyamán szakvélemé­nyek kikérése s a szükséges berendezések meg rendelése céljából a -Konstantinápoly- kornyé­kén építendő kender gyárak részére-. Pálfy Dá­niel a nagyatyja, Pálfy Sándor remek-es ko­vácsmester és állatorvos által alapított- gyár­ban kezdte el mesterségét, majd mint segéd a világhírű Ganz-céghez került, melynek bu­dapesti és csehországi gyáraiban dolgozott. Később tiz esztendeig'Németország' nagyobb városaiban foglalkozott, különféle gyárakban, részben mint segéd, ré&zben mint, művezető, 'IStll-ben hazakerülvén, átvette a hires Pálfy­gyárat A szegedi iparosság bizalma már ek­kor felé fordult. Az ipartestület tagjai fölaján­lották neki az alelnöki állást a testületben » azóta együtt dolgozik velük.Rmner Ferenc ha­lálával megüresedvén -az elnöki szék, őt vá­lasztották bele az iparosok, immár negyedíz­ben. A kereskedelmi és iparkamarában husz esztendő óta beltag. Az ipartestületek országos szövetségének társelnöke. Ezen a réven ismeri és tiszteli őt az ország iparosainak nagyrésze. — Dr. Kis«íist0ia Jakab temetés* Az a tisztelő becsülés, ami körülövezte az élői, nyi­latkozott meg dr, Eisenstein Jakab végső tisz­tességén. Fekete posztóval bevont koporsója körül a szorosan vett család tagjain kivül meg illetődve álltak a gyászolók százai, akik utol­só útjára ki kisérték a jó embert, a tevékeny, a hivatásának élő, páratlan munkássága or­vost, aki hűen ©s becsülettel töltötte be külde­tését A gyászszertartáson megjelentek dr. Kelemen Béla főispán, a város hatósága kép­viseletében dr. Somogyi Szilveszter polgármes­ter, dr. Ssaloy József főkapitány, dr. Pálfy József árvaszéki elnök, Umy Zoltán üzletve­zető, egyesületek, intézmények küldöttei, a tár­sadalom vezető emberei, a kartársak, számo­san a tisztelők, a barátok soraiból és sokan azok közül, akik az elhunyt gyógykezelése alatt álltak és általa nyerték vissza az egéss­iségüket A kántor és az énekkar gyászéneke után dr.*Xöir Immánuel főrabbi mondott imái és emelkedett szellemű gyászbeszédet Az Or­voaz-Egyesület nevében dr. Boros József el­nök, a kórház igazgató-főorvosa tartott szív­ből eredő, az elhunyt érdemeit méltató búcsúz­tat óh mig a Máv. szegé.di üzlet vezetősége ne­vében Kadinojl József tMév. ellenőr, a Délmtr­gífpro'fskág munkatársa megható szavakban köszönt élaz emberséges embertől, >a hivatásá­nak élő, buzgó tevékenységű orvostól. A beszé­dek elhangzása után a gyászmenet megindult a temetőbe, ahol dr. Eisenstein Jakabot csen­des ima után elhantolták. — A Lloyd akció!. A Lloyd kereskedelmi bizottsága pénteken délután Aczél Géza el­nökiésével ülést tartott. Az elnök a napirend­re tűzött tárgyak elintézése előtt szóvá tette azt a mostoha elbánást, amelyben a szegedi hatóságok részérő! részesült a helybeli ke­reskedőknek az a kérelme, hogv engedtes­sék meg nekik üzleteik világitása délután 5—6. Szóvá tette, hogy a tiszaparti raktár ügyét körülbelül egv év-e pihentetik ismét a városházán. A hatóság — mondta — nem méltányolja érdeme szerint a kereskedelmet, a hatóság egyetlen tavia. Balogh Károlv ren­delkezik érzékkel a gazdasági dolgok iránt, A mostoha helyzetért a kereskedőket is hi­báztatja, akik a legutóbbi városi közgyűlésen is nemtörődömségükkel tün-döltek. Elhatároz­ta ezután a bizottság, hogy a Maros szabá­lyozására indított akció támogatására felké­rik Ugrón Gábor, erdélyi korhiánybiztost. Húnios Elemér postatakarékpénztári igazga­tó figyelmét felhívják, hogv a chek és clea­ring forgalom intenzivebb -igénybevételére országszerte :hiv.ia fel a figyelmet, mert ez csökkentené a készpénzforgalmat. Szegeden a Lloyd kezd mozgalmat ez irányban. May Gyula indítványára felújítják Szeged régi igényét és postaigazgatóságot kérnek a vá­rosnak.. Reitzer Lipót indítványára siirg'ö­nyikg kérik a kereskedelmi minisztertől a mai négy órai zárórával szemben a postai kezelés régi rendjének visszaállítását és azt, hogv a szomszédos déli — Torontál. Temes — megyékbe is lehessen minden élelmiszert szállítani. Ez idő szerint például: Szegedrői Szőregre nem szállíthatnak a kereskedők paprikát. Korzó Mozi R.-T. TELEFON : Ij 11-85, || Igazgató: VASS SÁNDOR. TELEFON 11-85. ••• Szombaton Csak egy előadás délután 5-től 7 óráig. Paul Wegener legszebb filmalkotása filmjáték 4 részben. •••• • üelyárak : Páholy 2-60, Zsöllye I I. hely 1-50, II. hely j 1 20, III. hely — 70 kor. j — Felolvasó ilée, A DügtniM-Társasig március 24-én, vasárnap délután 4 órakor q városi székház dísztermében felolvasó ülés* tart, amelynek műsora a következő: 1. lEgj. bohém poéta verseiből, — irta és felolvassa M-adásár Gusztáv vendég. 2. Szép város-e Sze­ged? — székfoglaló tanulmány, irta és felol­vassa Sebestyén Károly r. tag. 3. (Műfordítá­sok angol költőkből, — Zsoldos Benő r. tag székfoglalója gyanánt felolvassa- Mám Ferenc titkár. — Deutseh Lipót temetése. A Budapesten elhunyt Deutseh Lipót vállalkozót családja ha­zahozatja és vasárnap délelőtt fél 10 órakor temetik a zsidó temető cinterméből. A villa­mos különvonata a Tisza-szállótól háromne­gyed kilenckor indul. — Tisza István az összeférhetetlenségi törvényről. A Magyar Gyáriparosok Or$»ag«s Szövetsége beküldötte a képviselőház tag­jainak azt a memorandumot, melyet a'z ösz­szeférhetetlenségi törvény reviziójja ^ tár­gyában a kormány tagjainak és a pártok ve­zéreinek készül átadni. Gróf Tisza István a Szövetség kérelmére a következő levélben válaszolt: Az összeférhetetlenségi törvény­re vonatkozó emlékirata kapcsán értesítem a Szövetséget, hogy évek sora óta ismételt kifejezést adtam aina meggyőződésemnek, miszerint az összeférhetetlenségi törvényt szigorítani kell a kijárok és alkalmi üzlet­kötők tekintetében, az iparosnak -ellenben lehetővé kell tenni a képviselői állás elfo­gadását abban az esetben is, ha hivatásá­nak rendes munkakörében üzleti összeköt­tetésbe jut az állammal. Kétségtelenül áll, hogy a kérdés nagyot nyer fontosságában a választói jog kiterjesztése és a munkások választójoga következtében és benső örö­mömre fog szolgálni, ha ezen régi meggyő­ződésein érVényesitésénél sikerrel járhatok el. Budapest, 1918. március 17. Tisztelettel: Tisza s. k. —aszegedi borbélysegédekbernaozgalma IA borbélymesterek ma' este népes gyűlést tat tottak az ipartestület titkári helyiségében a ott egyértelmiileg a következőképpen állapí­tották meg a valóságot a segédek bérmozgal­mával szemben: A békeidőben egy jobb mun­kásnak havi fizetése a mellékkeresettel együtt 120 koronára emelkedett. Ezt a háború folya­mán 1917 szeptemberig fokozatosan és üzle­tenkint akként javították a munkaadók, hogy a segédek havi fizetése felment egész 200 ko rónáig-. 1917 szeptember 1-én minden üzletben 30 százalékos íizetésjavitás történt, ugy, hogy a segédek ma — tekintet nélkül arra, hogy ki hogyan tud dolgozni — 210—2:80 koronát ke résnek egy hónap alatt. A most kért- 75 száza­lék emeléssel a kereset havonkint 450—480 korona lenne. Most előáll az a kérdés, hogy a munkaadók jelenlegi bevételük mellett — figye lembevéve természetesen a 8—-400% -kai na­gyobbodott üzleti kiadásokat és a reájuk nézve épp oly mértékben megdrágult megélhetési viszonyokat — megbirják-e adni a segédeknek Deutseh Lipót ur, érdemes igazgatónk hosszas betegség után job­blétre szenderült. Temetése vasárnap délelőtt féltízkor lesz a zsidó temető cinter­méből. A Szeged! Lloyd . Társulat, T"

Next

/
Thumbnails
Contents