Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-23 / 69. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A szerkesztőség telefonja: 365. ELŐFIZETÉS! ARA: egész évre 3#.— K. negyedévre ».— K. félévre . . 18. -- K. egy hónapra &— K. Sgjriss aziw ám I4 fillér, K 1 • <1 é h 1 v a t a 1: SZEGED, KÁRÁÍZ-UTCA 9. SZÁM, A kladóhlv.tai telefonja: 81. Szeeed, 1918. VII, évfolyam, 69 szám. Szombat, március 23. A magyar nyelv. A magyar nyelv tudásának kötelező behozataláról folyik most érdekes vita. 'Arról van szó. hogv az ui, széles alapon nyugvó választói jogosultságo; a magvar nyelvnek írásban és szóban való bírásához kössük-e, vagv sem. Azok a lelkes iharcosok. akik Magyarország demokratizálásáért küzdöttek és akik magasabb szempontokból nézik és bírálják a választójogot, örülnek annak, hogy sikerült idáig juttatni ezt a sokat hánytatott kérdést és nem akarják, hogv avval cdáztassék el a törvényerőre való emelés, hogy a magyar Írni-olvasni tudáshoz kössék azt; főleg — és nem is egészeit helytelenül — azért, mert eddigelé nemzetiséglakta vidékeken nem álltak rendelkezésre magvar iskolák. nem volt kötelező a magvar, oktatás és igv sokan elesnének politikai joguk gyakorlásától. Viszont nagvon -helyes azoknak a megállapítása, akik rámutatnak Erdélyre, Kelet- és Északkeletmagvarországra. :ja meg a délvidékre és feltétlenül kívánják, hogy mint minimum álliftassék fel a magvar nyelv birása. Hiszen iskolákról majd gondoskodunk. Ha igaza van is Andrássynak abban, hogv cseh;" állhat a demokrácia ügve nálunk, ha a nemzetiségektől féltjük azt. igaza van gróf Bethlen Istvánnak is. aki Erdélyre mutat. Mert hogyha összes nemzetiségeink olyanokból rekrutálódnak. mint az erdélyi szászok, vagv a délvidéki svábok, akik lelkes hazafiak, akkor talán magáért a demokrácia eszméjeért e! lehetne tekinteni a magyar nyelv kötelező tudásától. De ha csak egy kissé visszapillantunk a közelmúltban az ország északkeleti, keleti és déli részén lejátszódott eseményekre, ha magunkat az ott lakók helyzetébe képzeljük, akik magukba fojtott dühvel látják győzelmünket és evvel együtt éveken át táplált ábrándjaik szétfoszíását. ugv igazat kell adnunk Bethlen Istvánnak. S ha mindezektől eltekintünk, e? kell ismernünk, hogv nagyon kevés az, amihez a választói jogosultságot kötni akartuk. Mert voltakén természetesnek kellene találnunk, hogv aki emberfia ebben az áldott országban élni és boldogulni akar. tanulja is meg zengzetes nyelvünket. De ha ezt nem követeljük, jobban mondva ennek a követelésnek a teljesítéséhez nem ragaszkodunk, annak a követelésnek a jogosságát senki sem vonhatja kétségbe, hogyha valaki itt politikai jogokat élvezni. ha valaki itt ez ország sorsának intézésében aktiv részt akar venni: annak kell ez ország nyelvét is bírni. E melleit ez a követelés nem is ui dolog. Ha ma. a háború negyedik évében egy uioiman feltámasztott állam. Lengyelország az ö törvényiavasllflában a választói 'jogosultságot a lengve! nvelv feltétlen bírásához köti. akkor ne elégedjünk mi meg kevesebbel. Mert a lengyel állam még nem tehetett rossz tapasztalatokra szert idegen nemzetiségeivel: mi — sajnos — visszatekinthetünk egy Horia-Kloska időszakra, egv 1648-ra és a mostani háborús tapasztalatokra. A nemzetiségi önrendelkezési ioe felvetett frázisának talajt nálunk adni nem szabad. Itt Magt arországon legyen mindenki magvar és tudjon mindenki magyarul! Gál Miksa. fixxis és a £a fere között a németek elfoglalták az első ellenséges vonalat. 16.000 foglyot ejfeffek és 200 ágyút zsákmányoltak. Reímsnél is a Champagneban erősödött a tűzharc. - Verdanné! tovább folyik az ellenséges állások széfrombolása. Több napos hatalmas tüzérségi előkészítés után kezdetét vette nyugaton a borzalmas színjáték első felvonása. Az ágyuk zengő harsogása után a gyalogság vette át a szerepet és a támadás széles arcvonalon megindult Arras és Le Fere között. Ezúttal a németek léptek offenzívába, először a verduní nagy erőfeszítés után, amely akkor nem hozta pieg a várt sikert és utána a kezdeményezés sokáig az antant kezébe jutott. Azóta változott a helyzet. Joffre, Faikenhayu, Conrád, Cadorna másoknak engedték át helyüket. Keleten béke van és a háború sorsát Hindenburg és Ludendorff irányítják. Az első harci nap Arras körül 16.000 fogoly és 200 ágyú beszállításával végződött és az első angol vonal elfoglalásával. A csata azonban még szélesebb területeken fog fellángolni és valószínű, hogy nem Le Férnél van a súlypontja. Flandriában, Lotharingiában és Verdunnél még az előkészítő tűzharc folyik csak, a teljes képét Hindenburg tervének nem lehet még sejteni sem. BERLIN, március 22. A nagy főhadiszállás jelenti: Riomrse&i triferiHflifc íteícsoportja: Ostendet a tenger fslöl lőtték. A belga és a francia Flandriában tovább tartott az erős tűzharc. Felderítő osztagaink több helyen behatoltak az ellenséges vonalakba. Az Arrastól délkeletre fekvő vidéktől La Fere-ig megtámadtuk az angol állásokat. A tüzérség és aknavetők erős tűzhatása után gyalogságunk széles szakaszo kon tört előre és mindenütt elfoglalta az első ellenséges vonalakat. La Fere és Soissons között, Reims mindkét oldalán és a Champagneban erősbödött a tűzharc. Rohamoszíagalnk több szakaszon foglyokat szállítottak be. Gallwitz és Albrecht württembergi herceg hadcsoportja: Verdiin előtt tüzérségünk folytatta az ellenséges gyalogsági állások és ütegállások szétrombolását. A tüzérségi harc a lotharlngiai arcvonalon Is sokszo osan fokozódott. A fflMM tmttMk ,m újság. LUDENDORFF első ffí«záffásme*te» (Közli 2 mimrzö'elnöki sajNfoszfáíy) BERLIN, március 22. A Wolff-iigynökség jelenti 224kén este: A tegnapi nap sikereit az Arras és La Fere közt való harcban támadásaink folyatásaként kibővítettük. Eddig 16.000 jjogly í és 200 ágyút zsákmányoltunk. Verdim előtt a tűzharc fokozódott. A többi harctéren nincs újság. Marghitaman proklamáeléia a rcfiáu lépliez. A parlamentet lefnsz'atják, — A* uj kálik itlnlszkr nyilatkozata a békéről. — — A második feladat, amelyet teljesítenie kell: a belső újjáalakítás és az állami élet minden téren való megszervezésének kettős munkája lesz. Az a fájdalmas tapasztalás, amelyet az ország szerzett, mutatja, hogy milyen sürgős és oararcsoíó szükség ennek a feladatnak megoldása. A kormány Ilyen értelemben tökéletesen és okosan igyekez'k az agrár kérdést is megoldani cs a nép legszélesebb rétegeinek a politika' » gokba való bevonásával kívánja munkmrogramjának két fontos pontját végrehajtóm. BUKAREST, március 22, A béketárgyalásokra román részről Árion külügyminisztert, Lupescu tábornokot és Mircesoo BUKAREST, március 22. Marghlioman miniszterelnök a következő felhívást bocsátotta ki az országhoz: — Az első kötelesség, amelyet az uj kormány teljesíteni fog, az lesz, hogy a nekünk adott határidőn belül megkössük a békét, amelynek alapjait a március 5-én aláirt prellmináris békeszerződés állapított meg. A prelimináris béke feltételei részben már végrehajtattak. Súlyos feladatot kell végeznie a kormánynak. Minden erejét, teljes tekintélyét latba kell vetnie, hogy azon áldozat, amelyet az országnak magára kell vállalnia, lehetőleg kevéssé gyengitse gazdasági és politikai erejét. •^ymmmmmmi