Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-22 / 68. szám

issim&ttssmm '(ké&í, rnSMw 3S. (lítlis Ügy letárevafása után következett Tóth Mfhálv főmérnök nyugdíjazásának ugye. A főmérnök tudvalevőleg kérte, hogv fizetésén és lakbérén kivül a mai háborús se gél vét és lakbérpótlékát is adia meg a város* keavdii címén. , — Ezt a kérelmet — mondta Balogh Károly, az üstv előadója — a tanács nem tartja teljesíthetőnek, miután a nvugdijizabályrendelet ugv intézkedik, hogy'nvugdiján fölül senki, semmilyen cimen nem húzhat ujabb illetményeket. De Tóth Miiiálv főmérnök 38 éves működésének e határkövénél mégis meg kell állapítania és mint tisztviselőtársa. csak kötelességét teljesiti ezzel. - •• hogv a nyugalomba vonuló főmérnök igen sokat dolgozott Szeged naggvá tételán s ha vannak is hibái — e nélkül ember nincsen — ézek eltörpülök, el'kell hogv törpüljenek a végzett munka mellett. Dr. Végman Ferenc: Jól van. a fanács csak tartsa be a szabályokat, be is kell tartania. de a közgyűlésnek kell. hogv szive és belátása is legyen. Indítványozza, hogv a tanács javaslatával szemben a közgyűlés teljesítse a kérelmet, még pedig ugv, hogv a segélyt addig adja a város, amig a tisztviselők azt megkapják. A közgyűlés egv szavazatta; szemben egyhangúlag hozzájárult dr. Vét mar. imlitvánvához. Még nehánv adminisztrációs ügy gyors letárgyalása utón a közgyűlés véget ért. Az a«l ója vasiatok a pénxtgyi bizottságban. •— A kormány mérfositása a jarasUtokae. — ( Uuétiwmti inéésítmh Uhtmlémtlto*.) A képviselőház pénzügyi! bizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott Madarassv Qábor elnöklésével. A jövedelem-, vagyon- és ihadinyereségadórói szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Az ülésen a kormánv részéről Wekerle Sándor miniszterelnök. Popovlcs Sándor pénzügyminiszter, gróf Esterházy Móric és Papp Mihály pénzügyi államtitkár jelent meg. Az elsó felszólaló Popovics Sándor pénzügyminiszter volt. Popovics Sándor: Az érdekeltség kívánalmaira vaió tekintettel — ugvmond — a lavasktton több módosítás történt. Ezek közül három van olvan. ameiv leginkább előtérbe lépett. Az első vonatkozik az adólevonások kérdésére. Hajlandó megoldást javasolni, amelv szerint az adóalapot szolgáltató évben tényleg befizetett hozadéki adók, az azokra nehezedő általános jövedelmi pótaüok. a törvényhatósági és községi adók és a vízszabályozási járadékok a jövedelemből leüthetók, de csakis abban az esetben, ha az adóköteles fél minden egves jövedelmi forrásra elkülönített számszerű vallomást ad és ha a tényleges befizetés megtörténtét a pénzügyi hatóság szabályszerűen Igazolja. A második kívánalom, amelv az érdekeltek körében megnyilvánult, vonatkozott arra az eltérésre, amelv a vállalatok hadi nyereségadójának az 1916. évi megfelelő törvényben kifejezésre kerülő rendszere és a kormányjavaslat között mutatkozik. Javaslatunk az lesz. hogv a hadi nyereségadó azon része után. amelv a vállalat salát tőkéjének 5 százalékát meghaladta. 30 százalékot igényel az állam számára. Minden további öt százalék nyereségemelkedés a kezdő adókulcsot további öt százalékkal emelné, mindaddig. amig ez a kulcs az egyénekre nézve megállapított 60 százalékot el nem érné, a melyen tul további emelkedésnek nem lenne helye. A harmadik kifogás, amelv a kormányjavaslat ellen mutatkozott, arra irányult, hogv a hadinvereségadó a törvényjavslat szövegg szerint a háború végén tul is fennmaradt volna és a jövőben előálló minden jövedelemtöbbletet, amelv az összehasonlítási alapul szolgáló békeévekkel szemben mutatkozik, sújtott volna. Ezzel szemben most azt javasoljuk, hogv a háborús nyereségek megadóztatására vonatkozó intézkedések csak a folvó és az azt követő 1919. évben e'ért ilyen nyereségekre birjanak érvénnyel. Ezután Barta Ödön előadó ismerteti a javaslatot és annak kapcsán azokat az előterjesztéseket, amelyeket az érdekeltek intéztek a kormányhoz. Teleszky János; Sajnálja, hogv a javaslat későn került a bizottság elé. A pénzügyminiszter által előterjesztett módosításokat nagv örömmel üdvözli. Ezek a módosítások lényegesen megkönnyítik a javaslat eifogaaásat. Kivánja, hogv a jövedelmi adó a vagyonadóból levonassék. Teleszky után Madarassy-Beck Gyula, majd Darányi Ignác szólalt fel. Darányi helyesli, hogy a hadinyereségadónak a miniszter határt kiván szabni. Mikor a hadmvereségről van szó, mindenki előtt azok a jövedelmek lebegnek, amelyeket a hadseregszállítók értek el. Kivánja, hogy a jövedelmi adó levonható legyen a vagyonadóból. A gazdák nem akarnak külön jogokat, de az egyenlő elbánás elvét kivánják érvényesíteni. Ipar, kereskedelem és mezőgazdasági szempontból nem lehet ma a hadseregszállitókat egy kalap alá venni azokkal, akik termelési Aguk körében maradtak. Dr, Wekerle Sándor miniszterelnök; A közóhajnak kivánt eleget tenni, amikor beleegyezett az adólevonásokba. A vagyonadóból a jövedelemadó levonása nehéz. A szeméKtiiön értesítés hatgett. I*.« Eisenstein Jakabné Kotányi Matild ugy a maga, mint gyermekei, unokája és az összes rokonság nevében fajdalomtól megtörten nozza minden jóembere tudomására, hogy hűséges élettársa dr. Eisenstein Jakab a szegedi városi közkorház tb. igazgató-főorvosa, a mav. szegedi (izletvezetöségének főorvosa, a Vörös-Kereszt Egylet, szegedi főorvosa stb. szakadatlan munkásságban töltött élete 71-ik, boldog házasságának 41-ik évében 1918. év március 20-án rövid szenvedés után meghalt. Március 22-én délelőtt 10 órakor kisérjük a Széchenyi-tér 16Í számti gyászházból az izr. temetőbe. Szivünkben őrükké élni fog! lyes keresetek aránylag igen erősen vannak terhelve, ezzel .szemben a fundált jövedelem megterhelése igazságos. Azt ajánlják, hogy a kormány más módon gondoskodjék a hiányról. Azt hiszi, hogy ezekre a más módokra is szükség lesz az állam rendkivüli tételei folytán. A vagyonadónál az általános, bér értéke, az irányadó. A takarékbetétek megadóztatását nem helyesli. A tőzsdeadó sem kecsegtetne eredménnyel. A tőzsdét erősíteni, fejleszteni keil. ősszel még azt hitte, hogy keresztül lehet vinni a gyökeres adóreformot, de ez számtalan akadályba ütközik. Az adó 'kivetésénél egyszerűsítésre törekszik. Elfogadásra ajánlja a javaslatot. Hegedűs Lóránd köszönettel fogadja a pénzügyminiszter módosításait. A konjunkturális nyereség erősebb megadóztatását helyesíi, de helytelen a több jövedelem túlságos megterhelése. Szerinte a hadinyereségadót is le kell vonni a jövedelmi adóból. Gróf Tisza István a jövedelmi adónak a vagyonadóból való levonását szükségesnek tartja. A javaslatot ezután általánosságban eifogdták. Pénteken délelőtt tiz órakor a javaslat részletes tárgyalására térnek át. Az ülés délután két órakor végződött. Meghalt Deutsch Lipót. (Saját tudösjtónktól.) Távol a várostól, ahol életének, hasznos és becsületes munka.-, ságának jelentós része lezajlott, egy szanatórium szomorú betegszobájában hunyt ej csütörtök virradóra Deutsch Lipót nagyvállalkozó. Az örökösen tevékeny ember, aki sem nem ismerte, sem nem szerette a pihenést, abbahagyta a inunkat, pihenőre tért és dolgos két keze dologtalanul es összekulcsolva nyugszik a fekete lepel alatt. Vége a szorgos, a fáradhatatlan munkásságnak, annak a nagy agilitásnak, ami a becsületességen kivin megaia. pozfca a Be utsch-íi vérek iizlcu jóhrrnevét, ívelten voltak fitestvérek: Lmii es Lapot és mig az előbbi pár ev etott el nem kölvozöi-t az elók sorából, együtt veaették széleskörű üzleti vállalkozásukat: vasutak építését, töltések osma•Jásáf, vizek szabályozását, Minden végzett munkájukat, a maknlatian tisztasag jelft.iae.ate. Tisztességtelen utón egy fillért sem szereztek, ahhoz a penzhez, amihez hozzájutották, szeny nem tapadt- soha. * i Országos jó híre volt a Deutseh-testvérek üzleti valtaikozásamak és Jiogy Lmil einaiaiozott, Lipót folytatta tovább a munkát es minaen cselekedetével növelte a cég jó uir-ne • vet. A munkán kivül a jót,evés veit minden törekvése, minden oromé, csak adni, újra meg ryra adni, ez volt a törekvésé es boldogsága, ha jót tehetett, ha eloszlatott egy fajó konynyetvha reményt önt heteit a csüggedő leikek>be. Szegényen kezdte az eletet, dus javakat nem. örokoit, amije lett, maga szerezte, a dolgos két kezével, a józan eszevei és a színtiszta oeosületessegevel. iügyutt érzett mindazokkal, alak a könyörületességre rászorullak, akik a luncsetlenseg tarisznyájából falatoztak, — néha. iJELetveniegy esztendőt élt ós ennek az időnek javarészéit, mintegy lélszázauou tőzegeden töltötte. A feltűnést nem. szerette, a törtetes se veit soha kenyere, egyszerűen és örökös munkában lolyt le az élete, de mindig es mindenütt jeien voli, ahol egy jó ügyet tető ala kelten segiteni es ahol adni kellett, de ugy hogy senki se tudja meg. ivistelekt-n született és Budapesten a Bajor-szanatóriumban halt ei. Hozzátartozói holttestét hazahozatják és itthon temetik ei vasárnap délelőtt tél lü órakor a zsidó temető cin terméből, testvére mellé, akivel együtt dolgozott és akivei együtt szerezte meg üzleti hírnevét, az ember-társak tisztelő szeretetét. Vmlis jogon tagja volt á