Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-22 / 68. szám

issim&ttssmm '(ké&í, rnSMw 3S. (lítlis Ügy letárevafása után következett Tóth Mfhálv főmérnök nyugdíjazásának ugye. A főmérnök tudvalevőleg kérte, hogv fizetésén és lakbérén kivül a mai háborús se gél vét és lakbérpótlékát is adia meg a város* keavdii címén. , — Ezt a kérelmet — mondta Balogh Károly, az üstv előadója — a tanács nem tartja teljesíthetőnek, miután a nvugdijiza­bályrendelet ugv intézkedik, hogy'nvugdiján fölül senki, semmilyen cimen nem húzhat ujabb illetményeket. De Tóth Miiiálv főmér­nök 38 éves működésének e határkövénél mégis meg kell állapítania és mint tisztvise­lőtársa. csak kötelességét teljesiti ezzel. - •• hogv a nyugalomba vonuló főmérnök igen sokat dolgozott Szeged naggvá tételán s ha vannak is hibái — e nélkül ember nincsen — ézek eltörpülök, el'kell hogv törpüljenek a végzett munka mellett. Dr. Végman Ferenc: Jól van. a fanács csak tartsa be a szabályokat, be is kell tarta­nia. de a közgyűlésnek kell. hogv szive és be­látása is legyen. Indítványozza, hogv a ta­nács javaslatával szemben a közgyűlés telje­sítse a kérelmet, még pedig ugv, hogv a segélyt addig adja a város, amig a tisztvi­selők azt megkapják. A közgyűlés egv szavazatta; szemben egyhangúlag hozzájárult dr. Vét mar. imlit­vánvához. Még nehánv adminisztrációs ügy gyors letárgyalása utón a közgyűlés véget ért. Az a«l ója vasiatok a pénxtgyi bizottságban. •— A kormány mérfositása a jarasUtokae. — ( Uuétiwmti inéésítmh Uhtmlémtlto*.) A képviselőház pénzügyi! bizottsága csütör­tökön délelőtt ülést tartott Madarassv Qá­bor elnöklésével. A jövedelem-, vagyon- és ihadinyereségadórói szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Az ülésen a kormánv részéről Wekerle Sándor miniszterelnök. Popovlcs Sándor pénzügyminiszter, gróf Esterházy Móric és Papp Mihály pénzügyi államtitkár jelent meg. Az elsó felszólaló Popovics Sán­dor pénzügyminiszter volt. Popovics Sándor: Az érdekeltség kívá­nalmaira vaió tekintettel — ugvmond — a lavasktton több módosítás történt. Ezek kö­zül három van olvan. ameiv leginkább elő­térbe lépett. Az első vonatkozik az adólevo­nások kérdésére. Hajlandó megoldást java­solni, amelv szerint az adóalapot szolgáltató évben tényleg befizetett hozadéki adók, az azokra nehezedő általános jövedelmi pót­aüok. a törvényhatósági és községi adók és a vízszabályozási járadékok a jövedelemből leüthetók, de csakis abban az esetben, ha az adóköteles fél minden egves jövedelmi for­rásra elkülönített számszerű vallomást ad és ha a tényleges befizetés megtörténtét a pénz­ügyi hatóság szabályszerűen Igazolja. A második kívánalom, amelv az érdekel­tek körében megnyilvánult, vonatkozott arra az eltérésre, amelv a vállalatok hadi nyere­ségadójának az 1916. évi megfelelő törvény­ben kifejezésre kerülő rendszere és a kor­mányjavaslat között mutatkozik. Javasla­tunk az lesz. hogv a hadi nyereségadó azon része után. amelv a vállalat salát tőkéjének 5 százalékát meghaladta. 30 százalékot igé­nyel az állam számára. Minden további öt százalék nyereségemelkedés a kezdő adó­kulcsot további öt százalékkal emelné, mind­addig. amig ez a kulcs az egyénekre nézve megállapított 60 százalékot el nem érné, a melyen tul további emelkedésnek nem lenne helye. A harmadik kifogás, amelv a kormány­javaslat ellen mutatkozott, arra irányult, hogv a hadinvereségadó a törvényjavslat szövegg szerint a háború végén tul is fenn­maradt volna és a jövőben előálló minden jövedelemtöbbletet, amelv az összehasonlítási alapul szolgáló békeévekkel szemben mutat­kozik, sújtott volna. Ezzel szemben most azt javasoljuk, hogv a háborús nyereségek meg­adóztatására vonatkozó intézkedések csak a folvó és az azt követő 1919. évben e'ért ilyen nyereségekre birjanak érvénnyel. Ezután Barta Ödön előadó ismerteti a javaslatot és annak kapcsán azokat az elő­terjesztéseket, amelyeket az érdekeltek intéz­tek a kormányhoz. Teleszky János; Sajnálja, hogv a javas­lat későn került a bizottság elé. A pénzügy­miniszter által előterjesztett módosításokat nagv örömmel üdvözli. Ezek a módosítások lényegesen megkönnyítik a javaslat eifogaaá­sat. Kivánja, hogv a jövedelmi adó a vagyon­adóból levonassék. Teleszky után Madarassy-Beck Gyula, majd Darányi Ignác szólalt fel. Darányi he­lyesli, hogy a hadinyereségadónak a minisz­ter határt kiván szabni. Mikor a hadmvere­ségről van szó, mindenki előtt azok a jöve­delmek lebegnek, amelyeket a hadseregszál­lítók értek el. Kivánja, hogy a jövedelmi adó levonható legyen a vagyonadóból. A gazdák nem akarnak külön jogokat, de az egyenlő elbánás elvét kivánják érvényesíteni. Ipar, kereskedelem és mezőgazdasági szempontból nem lehet ma a hadseregszállitókat egy ka­lap alá venni azokkal, akik termelési Aguk körében maradtak. Dr, Wekerle Sándor miniszterelnök; A közóhajnak kivánt eleget tenni, amikor bele­egyezett az adólevonásokba. A vagyonadó­ból a jövedelemadó levonása nehéz. A szemé­Ktiiön értesítés hatgett. I*.« Eisenstein Jakabné Kotányi Matild ugy a maga, mint gyermekei, unokája és az összes rokonság nevében fajdalomtól meg­törten nozza minden jóembere tudomására, hogy hűséges élettársa dr. Eisenstein Jakab a szegedi városi közkorház tb. igazgató-főorvosa, a mav. szegedi (izletvezetöségének főorvosa, a Vörös-Kereszt Egylet, szegedi főorvosa stb. szakadatlan munkásságban töltött élete 71-ik, boldog házasságának 41-ik évében 1918. év március 20-án rövid szenvedés után meghalt. Március 22-én délelőtt 10 órakor kisérjük a Széchenyi-tér 16Í számti gyászházból az izr. temetőbe. Szivünkben őrükké élni fog! lyes keresetek aránylag igen erősen vannak terhelve, ezzel .szemben a fundált jövedelem megterhelése igazságos. Azt ajánlják, hogy a kormány más módon gondoskodjék a hi­ányról. Azt hiszi, hogy ezekre a más módok­ra is szükség lesz az állam rendkivüli tételei folytán. A vagyonadónál az általános, bér értéke, az irányadó. A takarékbetétek meg­adóztatását nem helyesli. A tőzsdeadó sem kecsegtetne eredménnyel. A tőzsdét erősíteni, fejleszteni keil. ősszel még azt hitte, hogy keresztül lehet vinni a gyökeres adóreformot, de ez számtalan akadályba ütközik. Az adó 'kivetésénél egyszerűsítésre törekszik. Elfo­gadásra ajánlja a javaslatot. Hegedűs Lóránd köszönettel fogadja a pénzügyminiszter módosításait. A konjunk­turális nyereség erősebb megadóztatását he­lyesíi, de helytelen a több jövedelem túlsá­gos megterhelése. Szerinte a hadinyereség­adót is le kell vonni a jövedelmi adóból. Gróf Tisza István a jövedelmi adónak a vagyonadóból való levonását szükségesnek tartja. A javaslatot ezután általánosságban eifogdták. Pénteken délelőtt tiz órakor a ja­vaslat részletes tárgyalására térnek át. Az ülés délután két órakor végződött. Meghalt Deutsch Lipót. (Saját tudösjtónktól.) Távol a várostól, ahol életének, hasznos és becsületes munka.-, ságának jelentós része lezajlott, egy szanató­rium szomorú betegszobájában hunyt ej csü­törtök virradóra Deutsch Lipót nagyvállalko­zó. Az örökösen tevékeny ember, aki sem nem ismerte, sem nem szerette a pihenést, abba­hagyta a inunkat, pihenőre tért és dolgos két keze dologtalanul es összekulcsolva nyugszik a fekete lepel alatt. Vége a szorgos, a fárad­hatatlan munkásságnak, annak a nagy agili­tásnak, ami a becsületességen kivin megaia. pozfca a Be utsch-íi vérek iizlcu jóhrrnevét, ível­ten voltak fitestvérek: Lmii es Lapot és mig az előbbi pár ev etott el nem kölvozöi-t az elók sorából, együtt veaették széleskörű üzleti vál­lalkozásukat: vasutak építését, töltések osma­•Jásáf, vizek szabályozását, Minden végzett munkájukat, a maknlatian tisztasag jelft.iae.a­te. Tisztességtelen utón egy fillért sem szerez­tek, ahhoz a penzhez, amihez hozzájutották, szeny nem tapadt- soha. * i Országos jó híre volt a Deutseh-testvérek üzleti valtaikozásamak és Jiogy Lmil einaia­iozott, Lipót folytatta tovább a munkát es minaen cselekedetével növelte a cég jó uir-ne • vet. A munkán kivül a jót,evés veit minden törekvése, minden oromé, csak adni, újra meg ryra adni, ez volt a törekvésé es boldogsága, ha jót tehetett, ha eloszlatott egy fajó kony­nyetvha reményt önt heteit a csüggedő leikek­>be. Szegényen kezdte az eletet, dus javakat nem. örokoit, amije lett, maga szerezte, a dol­gos két kezével, a józan eszevei és a színtiszta oeosületessegevel. iügyutt érzett mindazokkal, alak a könyörületességre rászorullak, akik a luncsetlenseg tarisznyájából falatoztak, — né­ha. iJELetveniegy esztendőt élt ós ennek az idő­nek javarészéit, mintegy lélszázauou tőzege­den töltötte. A feltűnést nem. szerette, a törte­tes se veit soha kenyere, egyszerűen és örökös munkában lolyt le az élete, de mindig es mindenütt jeien voli, ahol egy jó ügyet tető ala kelten segiteni es ahol adni kellett, de ugy hogy senki se tudja meg. ivistelekt-n született és Budapesten a Bajor-szanatóriumban halt ei. Hozzátartozói holttestét hazahozatják és itthon temetik ei vasárnap délelőtt tél lü órakor a zsidó temető cin terméből, testvére mellé, akivel együtt dolgozott és akivei együtt szerezte meg üzleti hírnevét, az ember-társak tisztelő szeretetét. Vmlis jogon tagja volt á

Next

/
Thumbnails
Contents