Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-21 / 67. szám

t 4 iii i ... iii Meghalt dr. Eisenstein Jakab (Saját tudósítónktól.) A szegedi orvosi karnak gyásza van. Egyik érdemes, régi és munkás tagja: dr. Eisenstein Jakab, "szerdán •hirtelen elhalálozott. "Nemcsak egv ideális, a hivatásának élő orvossal lett szegényebb ez a város, de egv puritán jeliemii. nemesen érző és fenkölt gondolkozású, jó emberrel is, akinek szilárd volt a jelleme, tisztult a nézete és akinek szivében egy érzés lakozott csupán: a szeretet. Ez az érzés irányította minden cselekedetében az embert, akinek haragosa, irigye nem volt ebben a városban, csak tisz telője; ez az érzés nyilatkozott meg orvosi működésében, aminek áldásait négy évtizedet meghaladó időn keresztül élvezte ennek a városnak minden rendű és rangú lakossága. Dr, Eisensteinnak két családja volt: szo. rosan vett hozzátartozói, vérei és a betegei, akikkel mint a jó féri a feleségével, a csupa­sziv apa a gyermekeivel megosztotta tisztult érzését, alapos tudását, emberbaráti meg­nyilatkozásait és akiknek jóvoltáért éjt napot együvé téve fáradozott és féltő gonddal, a megtenni mindent, ami emberileg, az orvosi tudomány felhasználása mellett megtehető volt. A fórumon nem igen szereprit, mert nem volt1 más ambíciója, mint emberül megfelelni hivatásának, segíteni azokon, akik testi baj­ban 'szenvedtek, ivagv lelki bajoknak voltak - a szenvedő alakjai. A pályáiénak óit, a tudo­mánynak, annak a szép hivatásnak, aminek ifjú korában Jelesküdött. Az utolsó lebelletéisr hü maradt az esküjéhez és hü maradt az emberséges érzéséhez. Férfi volt. az igaziak faitájából való. aki meggyőződéseit nem. bo­csáitotta áruba, aki kitartott elvei mellett, soha. egv pillanatra sem tántorodott le arról az útról, amelven megindult és amelv a tisz­taság, a becsületesség utia volt. Nem volt álmok lovagja, nem kereste az ünneplést, a kitüntetést, a jól. híven teljesített munka Igazi bérének, elismerésének azt tekintette, ha pá­ciensei a hála tekintetével néztek jóságos szemébe, amelyből az emberszeretet meleg­sége csillogott mindenkire. Nem hajszolta az állásokat, a dus jövedelmeket, csak annyi munkát vállalt, amennyit egy dolgozni akaró és képes orvos elvégezni tud és. amennyit a paciensek rovása nélkül el tudott végezni. Közéleti szereplése a Vörös Kereszt ne­mes hivatásának betöltése körül mutatkozott leginkább. Ideálisan szép és értékes volt az a munkakör, amit a Vörös Kereszt-nél' be­töltött. A háború véres esztendeinek ideje alatt minden dobszó és tülekedés nélkül tel­jesítette itt a megbízatását és hivatását és példaadó volt az az ügvbuzgóság. az a len­dületes és céltudatos munka, amit az érző ember, a buzgó orvos hevületével kifejtett. Eveken keresztül osztályorvosa volt a városi közkófháznak és pár év előtt, hogy a város szolgálatából nyugalomba vonult, igazi érdemei és hasznos tevékenysége elismeré­réséiil tiszteletbeli igazgató-főorvosnak ne­vezték ki. Tagja volt a Dugonics-társaságinak és mindazoknak az egyesületeknek, amelvek emberbaráti célból alakultak és a jótékony­ságot tűzték ki célul. Hetevenegv esztendőt élt és az élete egv igaz, munkás ember élete volt. tele harmóniával, szépségekkel és em­bertársai tisztelő becsülésével. Mig itt járt közöttünk, tisztelet környékezte és az a meg­becsülés, ami csak az emberséges emberek nyomában jár. És most. hogy eltávozott az élők sorából, az élő emlékezés veszi körül nemes alakját, a hála virul mint a legjobb pünkösdi rózsa a sírján mindazokért, arait ennek a városnak közegészségügyé érdekében kifejtett és megtenni soha é{ nem mulasztott.. Dr. Eisenstein Jakab 1847. augusztus 16-án született. Makón, ahol apja gyakorló •orvos volt. Középiskolai tanulmánya elvég­zése után az orvosi fakultásra a bécsi egye­temre iratkozott be. Ott szerezte meg az or­vosi diplomát, amelvnek elnyerése után Föl­deákon kezdte meg az orvosi gyakorlatot. Pár évi működés utált Szegedre költözött, ahol 1880-ban a városi közkórház osztály­orvosává .nevezték ki, maid igazgató-helyet­tes lett és 1913-ban, amikor nyugd'iba ment, tiszteletbeli kórházi igazgató-főorvossá ne­vezték ki. Évtizedek óta a Máv. szegedi üzlet­vezetőségének orvosi tanácsadóin volt, inajd főorvosává nevezték ki. A rég; trachoma,­kórháznak vezető orvosa volt cs ebben az időben nagyértékü szakirodalmi tevékeny­séget fejteit ki. amit a külföld szaktudósai a legnagyobb elismeréssel honoráltas. A sze­gedi zsidó menháznak alapítása óta orvosa volt, a háború óta pedig a katonai vegyes felülvizsgáló bizottság polgári orvosa, ezen­kívül mióta Szegeden működött, a szegény lakosságnak állandó ingyen kezelője volt. Halálát feleségén, született Kotáuvi Matildon kivül egyetlen fia: dr. Mészáros Károlv or­vos, leányai: Margit és Ilona, férjezett Sz. Szimthy Vilmosné. kiterjedt rokonság és a jcbarátok, tisztelők sokasága gyászolják és mindazok a szegénvek. akik felekezeti különb­ség nélkül igénybe vették gyfcgykeze'ését és orvosi tanácsait. Temetése péntek délelőtt 10 órakor iesz a Széchenyi-tér 16. szám alatt levő gyászházból. — Badarwst! tndísitAfik tPlefs»J@l9fli#s». ~~ (Vázsonyi kihallgatása csütörtökre ma­radt.) Ma csak gróf Serényi Béla földmű­velési miniszter jelent meg a király előtt. Vázsonyi kihallgatása csütörtökre maradt. Eredetileg ugy volt, hogy Vázs<jnyi Vil­mos igazságügy-miniszter szerdán délelőtt jelenik meg kihallgatáson a király előtt. Az uralkodó azonban csak délután tért vissza a frontról tartózkodási helyére. Vázsonyi ennek következtében csak délután utazott ki őfelségéhez. Kihallgatása elé nagy érdek­lődéssel tekintenek bécsi politikai körökben. Ettől a kihallgatástól várják a magyar poli­tikai helyzet megoldását egyik vagy másik irányban. (A munkapárt bízik a választójogi koni­promisszumbaii.) Beavatott politikai körök véleménye szerint Vázsonyi Vilmos igaz­ságügyminiszter kihallgatása sem fogja tisz­tázni a bonyolult politikai helyzetet. A 48-as alkotmánypártban az a vélemény, hogy a kormány és a munkapárt között a kompro­misszum nem lehetséges, viszont a munka­párt vezetősége meg van győződve arról, hogy a rövidesen meginduló kompromisz­szurrHtárgyalások eredményre fognak, ve­:!*•£• á, t#|«. marók* sl zetni. Gróf Zichy János szerdán délelőtt a miniszterelnökségi palotában hosszasan, ta­nácskozott Wekerle Sándor miniszterelnök­kel a békés megegyezés érdekében. Az bi­zonyosnak látszik, hogy a Ház feloszlatásá­ra csak a legvégső esetben kerülhet a sor. MŰVÉSZET 0000 • MŰSOR: Csütörtök: először. Románc. Szinmü. páratlan egyliar. Péntek: Románé. Szir.mö. Páros kétharmados. Szomiatoa d. u.: Hoffmsnn meséi. Opera. — Este: Ro­mánc, Szinraü, páratlan háromharmados. Vasárnap d, u.: Padlásszoba. Operett. -- Este: Bérlet­szünetben Románc. Szinmü. * Hétfőn d. a. TatárjártSs. Operett. — Este: Bérletszüriet­ben Piros bugyelláris. Ndpszir.mii, Szoyer Ilonka hangversenye, A színházi iroda jelenti: ISzoyer Ilonka március 25-iki hangversenye iránt általános élénk érdeklő­dés nyilvánul meg. A szegedi közönség min­dig ünnepnapnak tekintette, valahányszor Szoyor páratlanul kivételes művészetében gyö­nyörködhetett a erre készül most is. Az estély érdekességét Harsányi Zsoltnak, a'fiatal irö­generáció egyik legnépszerűbb tagjának sze­replése is fokozza. Harsányi a fővárosi mii­vész és iróviilágból mond el sok érdekes inti­mitást, a kiváló színpadi szerző eiőadóképes­ségében is megvan mindaz, ami Írásait, kiemeli a nagy átlagból: a. könnyed csevegés, a for­dulatok fraptpánssága, pompás meglátás, jel. temző képesség és főleg sok poézis. A Tisza­szálló, nagytermében lefolyó hangverseny je­gyeit a színházi pénztár árusítja. Medgyaszay Vilma hangversenye. Csü­törtökön és pénteken tartja meg Medgyaszay Vilma szegcdi hangversenyét, azt lehet mon­dani, utolsó vidéki hangversenyét, mert ápri­lis 1-től Érésbe van beszorzódva és az ottani szerződése után budapesti saját színházában fog d&ak közönség elé menni. Medgyaszay utolérhetetlen művészete biztositéka szegedi sikerének is. A műsora a két napon teljesen más. Jegyek 12, .10, 8 és 6 koronáért váltha­tók a Korzó-moziban. Kezdete pont 8 órakor. DoiiM&uya hangversenye. * néuapuK «ta várva-várt és több ízben elhalasztott hang­versenyt végre szombaton, 23-án megtartják a Korzó-moziban, Dohnányi mester nagy mű­vészétével és miisorával kárpótolni fogja a szegedi közönséget a várakozásért. Nagy mű­sort, aminőt esak Doimáuyitól, a zongorajá­ték legki vá 16 b b,i hí ól lehet elvárni, küldött ma az igazgatóságnak. A Szurmay-ast két részből fog- állani, dr, Müller Vilmos fog előadást tar­tani a háborús sebészetről, vetített képek kí­séretében, A második rész lesz a Dcfraányi­hangverseny, amelynek műsora a következő: jPlreludUun és Fuga Ej-moliJ, Schuman: iDes Abends, — Aufsehwung, --• Warnm? - Traumeravirren. Beethoven: So­nata Appassionata. Dohnányi: Rihapszodi© Tis-moll., C'-dur. A hangverseny pontosan S órakor kezdődik. i; * • v ­•á-xjfi-;•'„ rété-éri'/'té"Ví v-rí'-:­-.•«<- •'•••-tétére • /{tété;, , siéáp té téri j •----v.tér t Kapható hüárófag Forsyó Soma vilagfiásl vállalatánál Szygeden.

Next

/
Thumbnails
Contents