Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-19 / 65. szám

aü*. £ fjkif m feaged, 1018. március W, borúban való u.i választásokat, tekintettel a kormám hatalmi eszközeire, csak formalitásnak tekintené. (Vcízson.vi válasza.) Vázsonyi Vilmos beszél ezután. Kifejti, hogy a választókerületek ui beosztása teljesen igazságos alapon fos: ve ebe menüi és ki fogja egyenlíteni az eddigi hibákat, amelyek legnagyobbrészt a magvarság rovására fennállottak. Ragaszkodik a javaslatban kontemplált alacsonyabb iskoiavégzési cenzushoz, mert nz nem veszélyezteti a magyarságot. Helyteleníti, hogv Tisza itt egv szakbizottságban szóbahozta a Ház feloszlatását, miután a kérdés azonban felvettetett, ki kell jelentenie, hogv a kormány abban az esetben, ha a választói törvényjavaslatot nem tudja keresztülvinni, egyik vagy másik irányban le kell, hogy vonja a konzekvenciákat. A kisebbsági kormány éppen a választóreform megvalósítására alakult, ha pedig ez akadályokbe ütközik, nem fogdhatja el az ellenzéki többség álláspontját, illetve nem váítozhatik annyiszor, hogy végre többségi arculata legyen. (Tisza replikája.) Gróf Tisza István személyes kérdésben megjegyzi, ha a kormány a javaslatot nem tudja keresztülvinni, de arra a meggyőződésre jut. hogy helytelen volna annak keresztülvitele vegeit nemzeti harcot előidézni, nem vesztene semmit reputációjából ha a javaslat táfgvalását a háború utánra halaszhmá. Gróf Avpúnvi Albert közokttásíigyi miniszter kifejti, hogy nemzeti egységünk és jövőnk biztosítása nem alapítható Jogfosztásra. csakis jogkiterjesztésre. Természetes, hogy a magyar államot meg kell védeni minden belső ellenség és merénylet ellen, de a negativ munkán tul azonban az államhüságet pozitiv munkával fejleszteni, általánosítani kell. Reszortiába vágó bizonyos intézkedéseket helyez kilátásba, melyek, mint reméli, általános helyesléssel fognak találkozni. A választójog dolgában, a miniszter rámutat arra, hogv a kormánvjjavaslat csak félmillió választóval kontemplál többet, mint a munkapárté és ez mégis veszélyesnek mondja a javaslatot. A szóló és a kormány általában Őszinte hívei a megegyezésnek, de ennek hatdÁai várnak. Lehetettén vottta a tömegeket, mtyétitek a kormány válűsztóiögW igér, megcsalni és a javaslatot, amelv a nemzeti kívánalmaknak. is megfelel, lényegesen gyengíteni. illetve elhalasztani, visszavonni. Az elnök erre az általános vitát befejezettnek jelenti ki. Szavazás után megállapitia. hogv a javaslatot általánosságban, egyhangúlag elfogadták. Felkiáltások: Ketten ellene szavaztak! Ezután elhatározták, hogv a következő ülést, amelyen a részletes vitát kezdik, a kormánnyal egyetértően állapítják meg. R ruházati ügyek országos szervezése. — Rufíafcőzpont lesz, — (Baját tudósítónktól.) Ismét napvilágot látott a ruházati ügyekkel kapcsolatosan három egészséges miniszteri rendelet. Egészségesnek mondjuk, mert Szterényi fejéből pattantak ki és most csak az a kérdés, hogy a kicsiny gyermek nem fog-e, a fejlődés stádiumában elcsenevészedni. Mi ugy gondoljuk, hogy a nagy, közérdeket felölelő ruházati akció egy kissé,későn érkezett. Talán Szterénvinek kellett volna előbb jönni? Akkor, amikor még volt anyag bőven, akkor, amikor az árakat még lehetett volna ugv szoritani, ahogyan azt most már igen bajos lesz megtenni. bármily erősek is a most foganatba lett rendelkezések. Es félünk, hogy a most szervezendő népruházati bizottság ügyeinek ellátására alakuló külön részvénytársaság is a legtöbb központ sorsára fog jutni, vagyis a közönségnek ebben a központban is csak annyi öröme lesz, mint az eddigi központokban volt. Csalódni szeretnénk. . A ruházati ügyek országos fordu'atáva". kapcsolatban vetjük fel útból a tisztviselők rég beígért naturalékkai való ellátását, a melv eddig vajmi vékonyka keretek között mozgott és mozog. Talán most a tisztviselők ruházkodása is el fog dőlni. Mert valóban a tizenkettedik órában vannak szegény k, akiket a hazafias jóérzésük, kötelesre . rzetük és a mindenek fölött álló csodálat lemondásuk és öníégyeinr.ik taruyissz'a attól, hegv az utolsó, radikális fegyverhez nyúlnak. Lássák be végre odafont, a Inna om polcán, hogy a magyar tisztviselők nem élhetnek meg Ígéretekből és uj központok szervezéséből. aktiveknek Szterényi maga is nagv ellensége, bár a számukat eggy i Ő s szapo- '< riíja. A tisztviselők az ui "uhizat! segély kiutalását várva-várják. Budapest! értesülés nyomán hírt adtunk már róla, hogy ez megtörténik, most más oldalról istar. azt K' ízlik velünk, hogy szó sincs róla. Pedig szónak -kell róla tohni és pedig sürgősen, mert a magyar r'-FíviselöK; ma a legnyomorultabb ellátottjai ennek az országnak. Az uj rendeletek egyébként rövid kivonatokban igv festenek: Az első rende'etben a kormánv felhatalmazza a kereskedelmi minisztert, hogv a polgári akosság ruházati cikkekkel faaló ellátásának biztosítása végett mindent megtehessen, ami a termelés fokozása, a kész anyag elosztása és ?z árak megállapítása tekintetében szükséges Evégből a meglévő rendeletektől eltérő intézkedéseket adhat ki és jogkörét m nisztevj meghatalmazott utján gyakorolhatja. A második rendeletben a kormánv a Népruházati Bizottság üzleti ügyének ellátására külön részvénytársaság alakítására hatalmazza fel a kereskedelmi minisztert. A harmadik rendeietben a kereskedelmi miniszter a kormány felhatalmazása alapján kinevezi d:v Maly Ferenc min. tanácsost, a kit az imént neveztek ki papirbiztosnaK. az összes bőr- .és textilügyekre meghatalmazottjává. Mától kezdve Máív hatáskörébe fog tartozni a textil- és textikonfekció-ipar, a bőr- és bőrfeldogozó-ípar, valamint a ruházati ipar minden termelési, forgalmi és ármegállapitási ügye. Hogv a központok munkája egységes legyen, az összes központok és bizottságok kiküldötteiből közös munkabizottságot létesítenek. j«i5*b!»»í»ií«*«bek««»9»s»bs»is«s»»bara*i3ei»kd«wwi«a»i, nmmmmmmtmntuanwmntísmmn^^ «« A franciaországi nagy muníciórobbanás borzalmai. Bern. március 18. A Párisból és Lyonból érkezett legújabb jelentések Szerint a courtieuYci robbanás borzalmas pusztításokat okozott, parisnak Auberviii.ers ás Bourget nevij külvárosai, melyek Courneuve községgel szomszédosak,. bombázott városhoz husöniitéiak. Coumcuveben magában kő kövön nem maradt. A robbanás több kilométeres körzetében megrongálódtak az "összes gyárak. melyek kénytelenek voltak üzemüket beI szüntetni. A munkások közül igen sokan élej tűket, vesztették vagy megsebesültek, A icI leütésekből kitűnik, hogv a halottak száma jóval nagyobb, mint ezt hivatalosan bevallják. A sebésiilték száma több ezerre lehető. Páris északi városnegyedeiben nagy puszvitásokat okozott a robbanás. Igén Suk helyen összetörtek az ablakok, a gyalogjárók tele vannak üveg- és gránátszilánkokkal. Versaillésben és Coulonniéresben is benyomia az ablakokat az óriási detonáció ereje. A párisi nemzeti könyvtár épületének kupolája beomlott. Tegnap délután három órakor a robbanások még tartottak. A robbanás színheiyehez nem lehet közeledni. A hatóság a közeli községekből igén sok hajléktalanná vált családot Parisba vitetett. A lakosságot, pánikszerű riadalom fogta el. (M. T. I.) Ferdinánd király fftarghiloriiant kérte fül kormányalakifásra. Bukarest, március 18. A román király Jassvba hivatta Marghilomant és felkérte őt, hogv vállalja el a kormány alakítást. Mat'ghilöman meggondolást időt kért. és visszatért Bukarestbe, hogy érintkezésbe lépjen a központi hatalmak képviselőivel. Marghilomvn cs a közpönti hatalmak között beható tárgyalások folytak. Ma este a román államférfiú ismét Jassvba utazott és a királlyal való ujabb tanácskozása után fog dönteni arról, hogv vállalja-e a megbízatást. (AI. T. I.) A tengeralattjáró harc. Berlin, március 18. A Wolff-iigynökség jelenti: I. Az északi vizeken tengeralattjáróink ismét 18.000 bruttótonna ellenséges hajóteret sülyesztettek el. Berlin, március 18. A Wolff-iigynökség •jdlenti: II. A Földközi-tenger középső részén tengeralattjáróink ismét hat gőzöst és egy vitorlást sülyesztettek el. összesen 25.000 bruttótonna tartalommal. A gőzösöket a rossz időjárás ellenére erősen biztosított kisérömenetből lőttük ki. Közöttük volt a Maitby 977 tonnás, a Macheon 6738. a Clan Eachersen 4770 fonnás és az Ayr 3050 tonnás angol gőzös. Mindannyian fel voltak fegyverezve. Az Ayr gyapotot szállított. Szigorítják a korlátlan tengeraiaffjáré harcot. Berlin, március 18. Hivatalosan jelentik: A német kormány az angol tengeri haderő magatartása következtében kényszerítve érzi magát, hogy az elzárt területen való hajózást szigorúbbá tegye a semleges hajózás számára és hogy e'zt a területet kibővitse. Ezért nyomatékosan feszólitják a semleges hajózást arra, hogy kerülje a veszedelmesnek megjelölt zónát. A német kormány semmi felelősséget nem vállal azokért a veszedelmekért, amelyek a semleges hajózást ezen a területen érik. Különös és kivételes esetekben a német tengeri hadvezetőség adhat engedelmet az elzárt területen való utazásra. Helfíerich államtitkár a helyreállítást és hadlkárpétlást követeli. Berlin, március 18. A beviteli érdekeltségek szövetségének mi ülésén felszólalt Helfíerich államtitkár. Beszéde elején kijelentette, liogy mint magánember beszél és igy mindazért, amit mondani fog. csak személyesen felelős. — Anglia — mondotta ezután Helfíerich — már régtől fogva ugv gondolkodott, hogy a mi gazdaságunk fejlődése fenyegeti az angolok világgazdasági uralmát. Ezért mindén erejével azon volt. hogy a német gazdasági érdekeket kárositsa. A világháborúban a jogtalanságok egész sorozatát követte el Németország tönkretétele és gazdasági életének megfőjtása érdekében. Ha a béke nem adja vissza nekünk, amit .ellenségeink elvettek tőlünk és elpusztítottak, ha nem adja meg nekünk az egész világon munkánk és vállalkozásunk szabadságát, akkor a német népet hossza időre nyomorékká tették. A helvzet az. hogv azt a békét, amelyre szükségünk • van, mindenekelőtt a gazdasági békét, még ki kell küzdenünk. Ez lesz az utolsó, a legnehezebb harc. Judom, hogv nincs senki Németországban, aki forrón ne óhajtaná ennek az utolsó erőfeszítésnek az elmaradását, de ha meg kell lennie, a német nép bizonyára ki fogia állani ezt az utolsó próbát. Követeljük az elköveteti jogtalanságok és pusztítások hrtyreáúkástít és az okozott károk megtéritését. •