Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-19 / 65. szám

a ­. ZÜRICH, március 18. A2 itteni lapok megállapítják, hogy Clémenceawiak titkos találkozása volt Oriando olasz miniszterel­nökkel. Bizonyos, hogy a találkozásnak az eredménye nem kedvező az antantra nézve, dejmágyaeübszao amely egyre jobban aggódik az olasz nép hangulata miatt. Clemenceau látogatását te­kintik az utolsó kísérletnek, amelyet Olasz­ország visszaszerzésére tett, de amely nem vezetett eredményre. Szexed. 1918. máreius 19. A holland kormány teljesíti az antant követelései?. HÁGA, március 18. A Hollandi-Táv­irati Iroda értesül, hogy Laudon miniszter a második kamarában ma kijelentette, hogy a hollandi kormány kénytelen volt elfogad­ni a szövetséges kormányoknak azt a kö­vetelését, hogy a hollandi hajókat a vesze­delmes zónánál járassák, aminek ellenében e hatalmak megígérték, hogy április 15-élg százezer tonna búzát szállítanak. Á kor­mány azért fogadta el a szövetséges hatal­maknak ezt a követelését, mert Németor­szág egy erre vonatkozó kérdésre kijelen­tette, hogy két hónapon belül nem tud száz­ezer tonna búzát szállítani. A holland kor­mány beleegyezését ezektől a feltételektől tette függővé. A szövetségeseknek a hollandi kikötők­be való behozatal és a hollandi hajók részé­re meg kell adnlok a hajószenet. A szövet­séges kormányoknak gondoskodni kell ar­ról, hogy a hajók ne szállítsanak se csapa­tokat, se hadlszert és ne legyenek felfegy­verezve, továbbá, hogy a legénységnek a tetszésére legyen bízva, hogy részt vesz-e azon utazásban és végül az esetleg elpusz­tított hajókat nyomban a háboru után má­sokkal kell pótolni. A fffiODarebis követelései ftemánSáfél. — Milyen területe! követelnek a központiak. — Berlin, március 18. \ Taegliche Rund­sóban illetékes helyen • rzett információ­kat közöl a román békefeltételekről. Esze­rint az alábbi területi követeléseket intéz­tük a román kormányhoz: Chotln besszarábiai várost egyesíteni akartuk Bukovinával, ami teljesen megfelel az ottani lakosság kívánságának. A monar­chia megkapja valamennyi stratégiailag fon­tos magaslatot, mely a Romániába vezető hegyi átjárókat uralja és eddig román terü­leten volt. A Predeál mögötti határ a jövő­ben Busteninél lesz. A Magyarországnak és Ausztriának jutó határsáv sehol sem lesz nagyobb 20 kilométernél és mindenütt sűrű erdőkkel borított teriiletekből áll. amelyen csekélyszámu lakosság él. Nagyobb hatáf­kiigazitást a monarchia csak a vöröstoronyi szorostól a Dunáig terjedő vonaton követel, Hir szerint a vöröstoronvi és a Vulkán-szo­rosnak. a Porta Orientálisnak és a Vaskapu nyugati részének biztosítására Kis-O'áhor­szágót követeld a központi hatalom k Turnu­Severfnítel együtt. Ez főképen a dunai sza­bad bálázás biztosítása érdekeben történik, mert ilyen módon a- monarchia aldunai part­állammá válik. Ezzel Ausztria-Magyaror­szág hatalmi állása az Al-Dunán megtároad­hatat'aii nemzetközi,iogi alapot nyer és meg­történik a dunai kérdés végleges rendezé­se ís. A twzérséq harca feléledt Reims — A német repülök fölénye februárban BERLIN, március 18. A nagy főhadi­szállás jelenti: ^tipresft tréuöröfíös Bei­csoportja: Flandriában Armentiérestői észak ra, továbbá az angoloknak a labassei csa­torna mindkét oldalán intézett előretörései­vel kapcsolatban a tüzérségi tevékenység több helyütt fokozódott. Az arcvonal többi részén mérsékelt határok között maradt, A német trónörökös hadesoporíja: Az Glse és Aisne között ReimstŐ! északra és a Champagne egyes szakaszaiban feléledt a tüzérség! tüz. A Maas mindkét partján pe­dig fokozottabb erővel egész nap tartott. Albrecht wUrttembergi herceg hadcso­porija: A lotharinglai arcvonalon és közép­ső Vogesekben időnkint tüzérségi tevékeny­ség; sz egész arcvonalon Igen élénk repülő­tevékenység. Francia repülök a le tcir! jól felismer­hető körháztelepekre bombákat dobtak. Mi fewtRp Huszonkettő ellenséges repülőgépet és két kötött léggömböt lelőttünk. Kröíl had­nagy huszonnegyedik lééi győzelmét aratta. Februrában a német arcvona'okon az ellenséges haderők tizennyolc kötött lég­gömböt és egyszázharmtoenyolc repülőgé­géoet vesztettek, amelvek közül ötvenkilenc vonalaink mögött, a többi az ellenséges ál­lások között jatéRfigyelhetöen lezuhant. Ml harcban hatvanegy repülőgépet és három kötött léggömböt vesztettünk, I imFNBORFF első főszáüásJtiesfor (vi\? 1! a miniszterelnöki steltóosztáb? 1 A németek meqszáfloffék NlB'o'a levet. BUDAPEST, március 18. (Közli a mi­niszterelnök! saWÓosztály.) Lényeges esemé­nyek uent voltak. A VBgaTsRKAR FfiNAEF BERLIN, március 18. Á nagy főhadi­szállás jelenti: Dél! Ukráöiában megszállot­tak Nlkolajevet. A többi haroéérei! niiioe uj^te. LUDENDORFF. első főszáflásutester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A harttapoali támadás áldozata!. London, március 18. (Hivatalos.) A Hart­lepool ellen e hó 13-án intézett német légi támadás alkalmával nyolc ember meghalt és. huszonkettő megsebesült. _ Hódmezővásárhelyen. i. A városháza előtti nagy-utcán szélesvál­lu fiatal katonák sétálnak. Az arcuk gömbö­lyű és piros, nem hervasztotta le róluk az élet üdeséget a világháború. Pedig bizonyára volt rá elég alkalma, ugy mutatják ezt a csil­logó kitüntetések, melyek mellüket ékesítik. Mindegyik fiúnak van kettő, három*, sőt né­melyiknek ennél több is ... A parolijuk zöld, a iszegedi ,46-osoMioz tartoznak, most a szabad­ságot élvezik'itthon, a tekintetük pedig olyan, mint a fiók oroszláné s ez megmagyaráz min­dent. Ez érthetővé teszi, hogy a lomha orosz tömeg, mely forgeiégként, jött a magyar ha­zára, miért nem bírt leereszkedni a virágos síkságra tul a bólepte Kárpátokon. Hogy miért viaskodott két álló esztendeig az Isonzónál az olasz s csak egy talpalattnyival tudott'heljebb jönni az osztrák földre, ahol is vérbe fúlt- min­den erőlködése. Hogy miért nem közelitette meg a gyáva román csak távoli célját is s hogy miért ven félelmetes neve, hite a ma­gyarnak az egész világ előtt. Most értünk min­dent: 48-osok, vásárhelyi fiuk! . . . Mi szege­diek is majd csak akkor látjuk majd igazán a büszke, nagy magyar mivoltunkat, ha' tömege­sebben jönnek haza a fiaink s mellükön a vi­tézségi érmek szinte kiáltóan beszélnek a sok, -ok dicsőségről, az ősöktől öröklött erények­ről, melyekkel annyi vihart átszenvedve még ragyogóbbá tették az egész világ előtt a büsz­ke magyar nevet. S akkor majd felsóhajtimk itthon is: 4S-csok, szegedi fiuk! A város részlódiszten lobog. A. hangulat az. egész városban üimepies. A levegőben is ér­zik valami csodálatos melegség, valami haza­fias felmagasztosulás, mely március lö-ikét jut tatja eszünkbe. És mennél beljebb jutunk a széles, sárgatéglás keramit-utó® az állomástól a városba, annál inkább érezzük, hogv az iga­zi magyarság tiszta fészkébe jutottunk. Annál inkább érezzük, hogy a magyar szív, a magyar nemes gondolkozás ós hevület langyos, parfü­mös zuhanya hullik a lelkünkre, mely fölüdit bennünket, mely büszkeséggel tölti el lassan, fokozatosan egész lényünket, azért, mert ma­gyarok vagyunk . . . Csodálatos, csereiével megejtő, igazi magyar város ez a Hódmező­vásárhely. Ide kell jönni a már-már nemzet­közivé vált pesti népnek, ha pihenni akar s vissza akarja nyerni lelkének rugalmasságát, önbizalmát s a magyar faj iránti immár el­mállott hitét. A városról magáról sok szépet lehet mon­dani. Legekőisorban azt, hogy tiszta, város. Nagy 'szó ez, egy nagy alföldi városban, mely­nek homokföldje van s amelynek népe — épp* ugy, mint Szegeden — ezrével vándorol be igás tul a városba naponkint, de még többen lieten­Jkint kétszer a hetivásárokra. Az utcák még a külső perifériákon is kövezve vannak, a gya­logjárói pedig aszfaltok. És még a városszéli kunyhókban is ott büszkélkedik a villany, a kultúra első és szelíd világossága. A házak, melyeket jó messzibe tűnt idők óta nem lát­tam — csinosak és jómódravallók. Látszik raj­tok, hogy ha Vásárhely nem is gazdag város, de a népei azok. Egész sor uj házak keletkez­tek azóta, melyeket az idegen szem jobban meg lát s ezek az uj házak legtöbbnyire magas, dí­szes földszintes1 épületek, nem arra készültek, hogy a magánvagyont kamatoztassák, hanem arra, hogy a gazdájuknak kényelmet, egészsé­ges otthont biztosítsanak. Ezért a legjobban meglepett, mikor azt hallottam, hogy Vásárhely polgárnépe, az ugy nevezett parasztság, maga lakja ezeket a szép házakat, melyekben villan^vllágitásbs. parket­tra szobák vannak, fürdőszoba és egyéb mo­dem berendezésű mellékhelyiségek. A szobák bútorzata pedig a "legkényesebb igényeket is. kielégítik. Hogy jól él, szereti az összejövetele­ket, nem cifrálkodik, ápolja az ősi hagyomá­nyokat, mindez arra mutat, hogy egészséges magyar, eszével gondolkozik. A. földjei első­rendnek, acélos búzát termők, természetesen rajongva szereti minden talpalattnyi részét, mint minden igaz magyar, tehát biztosítják neki az igények kielégítését. Nagy kár, hogy kedvezőtlen fekvése van, a Tiszát és az ország fő vasúti hálózatát nem tudja kereskedelmének javára kihasználni s igy az idegenforgalmat kénytelen „magyar vieinális"-sal (amihez nem kell semmiféle jel­ző) lebonyolítani. Kereskedelme, eltekintve a terménykereskedelmet, épen ezért nem is bír

Next

/
Thumbnails
Contents