Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-16 / 63. szám

Szeged, 1&1S. március 16, ...... I.,I Indítvány a márciusi közgyűléshez az összeférhetetlenségi törvény megváltoztatásáért. < Sóját ludóshónkicl.' Wimmer fiion gyárigazgató a kovetéuő inditvánvt ter'wszt-.«;c- pénteken a szeged! iparosai" c,óNV.uyré gos Polgár rest t 'Jr! Eszt-dettel kérjük a következő in 1 .-.tnvu-Kat a r1rközgyűlés elé terHvz;ev. V,.)n ha k« a köztővénytiátóság, hogy texiauTe, az uiöV/lxr. minden iránvhai megva.tözon v.szőni Ókrá. a fennálló összv h t.etééenségi törvényt uozánk politikai-életére nézve kádnak tar ti a ós felír a miniszterein.jkii z, a választási törvényt előkészítő igazságügyi miniszterhez, és az országgyűléshez e törvénynek a mai viszonyoknak megfelelő megváltoztatása iránt. lehetőleg még most a megalkotandó választási törvénnyel kapcsolatosan. Kimondja egyúttal a törvényhatóság, hogy határozatát hozzájárulás és hasonló szellemű felirat elküldése végett megküldi a többi törvényhatóságoknak is. indokok: Amikor ezelőtt majdnem húsz é-wel a most érvényben levő összeférhetetlenségi törvényt megalkották, egészen más viszonyokkal állott szemben a magyar közélet. mint ma. Az ipar és kereskedelemnek megközelítőleg sem volt meg az a nagy je lentősége, amellyel ma és remélhetőleg legközelebb mindinkább fokozódó mértékben bir, az állam keze és - hatalma sem nvult bele annyira ugv ipari, mint kereskdeelmi téren majdnem minden vállalkozásba, de a korrupció meglehetős erős tüneteivel is állottak akkor szemben, amelyeket az említett törvény által kiküszöbölni reméltek. Mindazonáltal már akkor is erős. kifogástalan férfiaktól eredő hangok hangsúlyozták azon aggályukat, hogv a törvény az öszszes ipari és kereskedelmi köröket ki fogja szorítani a parlamentben való részvéteiből, amit az összes európai államok közül nálunk az ismert viszonyok mellett legkevésbé szabad kockáztatni. Ezek dacára a törvény életbelépett és mai napig is fennáll. Azóta a természetes fejlődés, de kü.önösen a háború okozta viszonyoknál fogva beállottak azon óriási változások, hogv 1. a kereskedelem és ipar, noha annak fejlődése elé épen a szóban forgó törvény hatása alatt minduntalan nehézségeket gördítettek, hatalmas fejlődésnek indult. 2. különösen a háború befolyása alatt — ami pedig a legközelebbi években még nagyobb mértékben várható — az állam érdekés hatásköre úgyszólván kivétel nélkül minden kereskedelmi és ipari vállalkozásba belenyúl. 3. az általános választójog megalkotása előtt állunk, amelynek alapelve, hogy minden 24 éves ember választó és választható legyen, ugv hogv ezen alkotandó törvény szelleme ellen egyenesen vét az összeférhetetlenségi v törvény, amelv a mai viszonyok folytán egyenesen kizár minden kereskedőt, iparost a törvényhozásban való részvételtől és egv osztály parlamentet alkot, amelyben sajnos vagv 80 százalék földbirtokos és 20 százalék jogász talál helyiét, mig ezentúl az uj választási töfvénv alapján uj elemként az ipari munkás feg jelentkezni ugyanakkor, a mikor a munkaadó maga a szerencsétlen összeférhetetlenségi törvénv folytán továbbra is ki lenne zárva. Amint fent mondottuk, minden nyugati állam inkább engedhetné meg magának azt a fényűzést, hogv az összes közgazdasági köröket a törvényhozásból kizárja, csak mi nem akiknek közélete ezen. parlamenti életünk kezdete óta fennálló hiánv folvtán már ed-^ dig is nagv mérvben szenvedett és éppen * ezzel indokoljuk aZt, hogv Szeged város köztörvényhatóságát kérjük fel indítványunk elfogadására és arra. hogv azt a többi városoknak és köztörvénvha{óságoknak is elkiiklja, mivel itt egyenesen a városi elem mesterséges és erőszakos visszaszorításáról, illetve a törvényhozásból való kizárásáról van szó, mert hiszen kikből áll lényegében a mai városi lakosság? Bizonyára nagyrészt iparosok és kereskedőkből, ugv hogv a. városoknak mellőzése az utolsó évtizedekben hozott törvények és intézkedéseknél és a városok érdekeinek minduntalan való visszaszorítása kétségtelenül szintén csak az általunk eltörölni, illetve megváltoztatni kért szerencséden öszszeférhetetlenségi törvénynek tudható be. Ez mind olv világos ténv. hogv ez ellen alig emelhető hang. Marad az egyetlen aggály: a korrupció. Ez a légszerencsétlenebb és legnagyobb mértékben igazságtalan . érv a jelenleg fennálló összeférhetetlenségi törvénv mellett. Mikor a mezőgazda, a nagybirtokos szabadon eladhatja terménveit a hadseregnek, az államnak. anélkül, hogv ez politikai jogaiban a legcsekélyebb mértékben is csorbítaná, akkor az összeférhetetlenségi törvénv egv másik nagv és nem kevésbé fontos osztályt kirekeszt a parlamentbői. mihelvt ugyanazt akarja cselekedni. Az iparos, aki szabályszerű közszáliitáson, becsületes munkája alapján, legolcsóbb ajánlatával állami szállítást nver el, összeférhetetlenné válik és bezárui előtte a parlament kapuja, amelv azonban nyitva marad a korrupciót igazán terjesztő iigvnökök és kijárok előtt. Kétségtelen ténv és általános tapasztalat ugyanis, hogv a törvénv fennállása óta sokkal jobban burjánzik a korrupció burkoltan. sötétben, a törvényt kijátszva, mintha az illető állítólag összeférhetetlen képviselők, összes idetartozó viszonyainak általános köztudomásával működnének a parlamentben. Azon érvet sem hallgathatjuk el, hogy minden országban olvan nagv a korrupció, mint ezt a vezető államférfiak megengedik és tolerálják, mert hiába akar a képviselő illetéktelen befolyást gyakorolni, ha a miniszter, az államtitkár és az ezek szellemében dolgozó állami hivatalnokok a megfelelő korrekt eljárás mellett megmaradnak. Ott van főleg az azóía alkotott közszállitási törvénv. amelv minden szállítást csak nvilt versenytárgyalás alapján rendel kiadni és a mely, ha korrekten keresztülvitetik, sokkal nagvobb ellensúlyozója a korrupciónak, mint az annyira helytelen összeférne etlenségi törvénv. Főleg ebben az irányban kívánjuk •i törvénv megváltoztatását anélkül, hogy bizonyos suivos összeférhetetlenségi esetek fentártása ellen emelnénk szét. Az összeférhetetlenségi, törvénv ilyetén való meg változtatása folvtán a közgazdasági kérdésesnek megvitatásában a parlamentben az ipar ós kereskedelemnek leghivatottabb képviselői vehetnének vészt, ami különösen a most ránk következő időkben — amikor előreláthat uag a legéletbevágöbb kérdések egész tömege fogja a parlamentet foglalkoztatni — oly általános érdeket jelent, hogv ezen szempontból bírálva, az összeférhetetlenségi törvény kérdése osztáivérdeket nem' képezhet, hanem a törvény ilyén értelmű megváltoztatása igazán elsőrendű közérdek. A pénteken délután 4 órakor tartott értekezleten az iparospárt az inditvánvt egyhangúlag magáévá tette és igv annak sorsát a közgyűlésen már előre is biztositól tak. Budapestről jelentik: Az ipari, különösen a nagyipari érdekeltségek évek óta sürgették a törvénv revízióját, mert igazságtalannak tartották, hogv az ipari és gazdasági kérdésekben leghivatottabb elemek száműzve legyenek a törvényhozás termeiből. • Most ujabb kísérlet történik, hogv a törvényt megváltoztassák és erre vonatkozólag már konkrét tárgyalások is folvnak. Az akciót a Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Hegedűs Lóránt, már a képviselőházban is érintette, azonban az ő felszólalásán már lényegesen tulmennek az eddigi eredmények. Tárgyaltak ez ügyben gróf Tisza Istvánnal és gróf Andrássy Gyulával, mint a két legnagyobb országgyűlési Párt vezetőivel, továbbá Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszterrel, mint a választójogi törvényjavaslat képviselőjévé!, valamint az érdekelt szakminiszterekkel, elsősorban természetesen Wekerle Sándor miniszterelnökkel és Szterényi József kereskedelem; miniszterrel. Megállapodás még nincs, de abban az összes érdekdlitek megegyeznek, hogy a jelenlegi törvénv rossz, azt meg kell változtatni és az általános választójog szellemével összhangba kell hozni. Károlyi, Vázsonyi és Tisza beszéde a választójogi bizottság ülésén. (Bilisem* tudósítónk UUfonjelwtése.) A választójogi bizottság pénteken ülést tartott. Az dső 'felszólaló gróf Károlyi Mihály volt. Rámutatott arra, hogy a javaslat kompromisszum eredménye, Annak megalkotása képviseli a jelenlegi kisebbségi kormány létének egyetlen alapját. Parlamentáris szempontból nem tartja megengedhetőnek, hogy kisebbségi kormányzat álljon fent, 'ha csak nem leli mentségét a választójogi priuszban. Kell hogy a kormány is érezze,vhogy elérkeztünk végre a döntő fordulathoz. Egyéni és "politikai becsület fűzi-a kormányt ahhoz, hogy e javaslat alapvető elveiben elfogadtassák. Alkunak itten nincsen helye, mert különben a kisebbségi kormánynak ie kell modania. Véleménye szerint az egyedüli helyes ut a Ház feloszlatása, vagy 'pedig a kormánynak távoznia kell, mert különben joggal mondhatná a 'munkapárt, hogy nem az elveiért vállalta az ország vezetését, hanem hogy a hatalmat megtartsa. Az 'esetleges választásoknál mindenesetre nehézségek fognak fennállani, mert az ország a 48 és a 67 összekapcsolását nem fogja be venni. Rátér.ezután a munkapárt által felhozott mődesitásokra. Az a körülmény, hogy az irás-olvasás helyett 4 'elemi köve teltessék, valamint a katonai jogcímek megnyirbálása, úgyszintén a 6 elemi, mint teljes jogcím, a javaslat lényegével ellenkezik. A nemzetiségi veszedelem nem olyan komoly, mint ezt a munkapárt beállítja. Orvoslására nézve osztja Holló Lajos véleményét: 'nem a választójogban, hanem főleg a magyar gazdasági önállóságot biztosító intézményekben véii fellelni. Történtek ugyan nemzetiségi árulások, de nem szabad általánosítani, mert sok nemzetiségi katona hiven küzdött ügyünk mellett. Ezután a bolsevikizmusfej beszél. Fejtegeti, hogy ez a szocializmus egyik ága. Kéri a kormányt, hogy vigye már a javaslat sorsát dűlőre: jobbra, vagy .balra. Dr. Vázsonyi Vilmos igazságügyminíszter szólalt fel ezután. Tájékozódni szeretne a munkapárt javaslata felől. M . : részletes válasszal szolgálna, megjegyzi, hegy a kormányt nem kel! figyeln. zíetttö vagy fenyegetni, hogy lelkiismerete szerint ra elepedjék. A munkapárt szerinte helyesen cselekej dett, 'amikor a nemzetiségi kérdésben a hú*