Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-15 / 62. szám

-"' j-n-® ponti temető megvalósítása sürgősen aktuálissá vált. A törvény ugy intézkedik, hogy a temetőket az utolsó temetéstől számított $3 év eltelte után lehet kiüríteni A tanács nem hozott határozatot ebben a kérdéstón. hanem eldöntését a háboru utáni időkre hagyja, amikor talán a temetők túlzsúfoltságán is könynyen lehet majd segíteni. — A kereskedelmi slfcalmssaotiak nyugdija. Budapestről jelentik: Szterényi József keres kodelemügyí miniszter felszólította a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesületét, hogy tegyen javaslatát a kereskedelmi alkalmazottak uyugdii-ügyében. Az egyesület csütörtökön este Schlanger Mór elnök vezetésével gyűlést tartott, amelyen megvitatták a nagyfontosságú kérdést. A kereskedelmi alkalma zottak nymrdijbiztosttásáról szóló törvény a közelebbi időben elkészül. — Kereskedő és Iparén UM" címmel «} formában' és programmal jelent meg az OKJTÓ1Z hivatalos közlönye, mely ezentúl mint politikai és közgazdasági hetilap elsősorban a kiskereskedelem és kisipar érdekeit fogja •szolgálni. A lap tartalmából kiemeljük — a szakszerűen szerkesztett rovatokon kivül — iMatlékovit-s Sándor, dr. Eeleky Géza és dl. Szana Sándor cikkeit, továbbá a tojásdrága ság és a gyufahiány okairól szóló"érdekes riportot. Az érdeklődőknek mutatványszámot küld a Kereskedő és Iparos tliság kiadóhivatala (VI,. Andrássy-ut 23.) Egyes példány .minden tőzsdében. — KfirfcMJá«i*a, iiaota sztlepfftuuml, Natieaéi ra#asaílé, saereíifcek és alkatrészek üasy iöaeafcwi fmphaték fteíáöíé Saudűr gésrahtóráfeati, Kiss ». fafoía, Kíss-ulea. — Ékszereit lavjfíassa és alakíttassa a ..Rovaf^-kávéházzaJ szemben iavö ..Temesvári" araoYmiivestiéL vasárnap a Korzó-moziban. Mivel & rés látott Móricot misdanki meg akarja aázfci. az előndátok .5, fél 7, 8. ét fél 16 ómkor kezdődnek. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET OOOO . Szover I Uraké hangversenye. Aizlnhiz.i iroda jeleuti: Miivészi nivóju hangversenyt rendez március 25-én a szegedi színház, .8 órai kezdettel a Tisza-szállóban. Swycr Ilonka jön le Szegedre TTareányi Zsolt, a kiváló iró és Márkus Dezső igazgató, a jeles muzsikus társaságában. iSzoyer Bon ka Puccini. Grieg, 'Brahms, Massenet, .Mahler, Gounod, ITAlbert, Maillart müveiből énekel .Márkus Dezső zongora kísérete mellett. Harsányí Zsolt fölolvashat tart, szünet után pedig szabad előadással szórakoztatja a közönséget. A helyárak a következők: Páholy 36 korona, ztolle 10 korona, körszék 8 korona, zártszék 6 korona, állóhely 2 korona. A jegyeket már árusítja a színház nappali pénztára. A Medj?yasz*v-e«tók wáreifcs Sl-én és 22-én lesznek a Korzó-moziban. 'A március tóra bélyegzett jegyek 21-én, a 7-re bélyegzeí t jegyek 22-én érvényesek. . - - ' • Régi világból. © — Szegedi iSrféneíek. Szeged, 1018, március 15. i ili '*iiMin ' - • i • Irt II ím • ii i i n i i I • • I f," xácit a kereskedelemügyi miniszter a cellulózt, a faanyag és a papír gyártását, fel dolgozását és forgalomba hozatalát rendelettel szabályozhatja. E rendelet kapcsán a kereskedelemügyi miniszter megalapította a „Cellulózé- és Papírgyári Szövetség"-©*, amely netrn mis, mint a cellulózé és papír gyártásával foglalkozó vállalatok kényszertársulása. A rendeletek kihirdetésük napján léptek életbe. A kereskedelemügyi miniszter a papirügyek miniszteri biztosává Mely Ferenc, miniszteri tanácsost nevezte ki. — learí e'kkelr *i«1">7?rn'á=íi Budapestről jelentik: Szterényi József kereskedelemügy miniszter, m'nt ismeretes, tervbe vette az ipari cikkek makszimálását. Ehheu az tiayhen az országos központi árvizsgáló bizottsár a napokban előkészítő értekezletet tar tott. E szerint a következő iparcikkek árát fogiák makszimálni: A vasiparban a vágat és annak félgyártmányait, továbbá a különböző idomvasakat, a drótszöget, patkószeget, ekevasat, kapát, ásót, lapátot, a láncokat, lőpavtkót. szerszám vereteket. A gépiparban az egyszerűbb mezőgazdasági gépeket, ekéket, bore nát, vetőgépeket, széna gyűjtőket, szecskavágókat. répavágókat, kukoricamorzsolót, a kéthajtásu és járgányos cséplőgépeket. A kő, föld. ámfao és űveiyipjfijrban a tégla és tetőcsérepet, cementet és az égetett meszet, az építési homokot, táblaüveget.Á faiparban a fűrész-faárukat, parkettet és n hordókat. A bőr, sörte stb. iparban a lószerszámokat, a cirok és nyírfa seprűket, meszelőket. A fonólparbam a gazdasági kötélárukat. A paphiparbmi '< cellulózét, az iró- és csomagolópapírt. Aa flélm&steriptorbmi az egyes élvezeti cikkeket A vépyvjktrtkm a gyufát, a gyantát, a gép olajat, a foszfortartaJmu műtrágyát éá az ammoniákot. — Zsinaéő^sl értesítés. A pénteki vecserste félbatkor, a, márciusi tizenötödikét ünneplő prédikáció háromnegyed hatkor kezdődik. — A keaderfonógyárl utráfb. Megírtuk, hogy a Szegedi Kenderfonógyárban szerdán reggel óta szünetel a munka. A sztrájkot be jelentették az .iparhatóságnál, mielőtt azonban megindult a hivatalos egyeztető eljárás, Wlmpter Fülöp vezérigazgató egyezkedést kísérelt meg. A munkások küldöttsége csütörtökön délelőtt megjelent a vezérigazgató előtt és átvette a gyárnak az ügy elintézésére vonatkozó feltételeit. A tannkások ezzel eltávoztak és azóta nem jelentkeztek. A gyár feltételeit Wimmer azzal hozta a rmmkásküldött,ség tudomására, hocy további engedményüket nem hajlandó tenni. A munkások még nem adtak választ. — Z irsrád utalványt e«'k Jgavn'vátiy •ellenébe- foínak «<M. S/erdán a zsirszéda utalványok kiosztásánál tudvalevőleg botrányok játszódtak le. A türelmetlen közönség valósággal ostrom alá fogta a közélelmezé&i hivatalt. Mára állítólag kiderült, hogy leginkább azok elégedetlenkedtek, akik üzérkedésre használták fel a kiverekedett utalványokat és 6—8 koronáért árusították. A visz szaélések megakadályozására a közélelmezési hivatal a jövőtón csak olyanoknak ad utalványt, akik igazolni tudják, hogy szappanfőzésre alkalmas zsiradékuk van. — A temetőben sem 'ehet már laktat kapni. A esBtörtöki tanácsülésen ezéba kerfilt a központi temető ügye. Bokor Pál h. polgármester szóba hozta, hogy a felsővárosi gyevr, a rókusi és az alsóvárosi temetők már rövidesen megtelnek és a régóta tervbe vett közHadikölesönöket és egyéb értékpapírokat kulánaan vesz, elad és megelőlegez a SZEŐEDI HITELBANK R.-T, KiHessy-uka 11. szám. mozi. . oooo AZ URÁNIA SZÍNHÁZ MŰSORA- " PiDtekfciü-vasáraapfg: „Tengerparti áfem" egy szeretem (Sftéaete 5 felv. Suwiwe ©randaissa!. A VASS MŰSORA: Vasárnap 17-éu „Sárkányvár titka1' dráma 3 fetvenáskau. AZ APPOT/> MŰSORAVasárnap 17-éa „ÉHgamár Hl." érsma 4 részben. * J«hőva a filmen. Pénteken mutatja be a Korzó-mozi a magyar filmgyártás egyik legkiválóbb alkotását, a Jehovát. Kiss 'József örökszép költeményének drámai, sokszor tragikus jelenetei fognak előttünk leperegni a fehér vásznon. Jób rabbi szerepét. Ivánfi JenŐ, a Nemzeti Színház kitunSS Shakspere-szinész-e vállalta, Mirjany szerepét pedig Bánhidy Ilonka, a Vígszínháznak ragyogó szépségű művésznője játsza. Előadások pénteken és szombaton 5, fél 7, 8 és fél 10 órakor, vasár* nap 2, fél 4, 5, fél 7, 8 és fél 10 órakor. * Tengerparti A'am. Az idei szezon legjobb és legszebb attrakciója kerül péntektől vasárnapig vetítésre az Urániában. A főszer repben Sn&anne Grandai®, .a legjobb és mindenkor a legkedveltebb mozi művésznő mutatkozik be uj, nagyszerű alakítással. A gyönyörű művésznőt mindenki, ki régebben ismerte, meg fogja nézni és a tolongás elkerülése miatt mindhárom napra számozott jegyeket lehet előre váltani. * Móric fellépte a Koreó-tneziban. A háboru alatt olyannyira nélkülözött Princr Móric francia komikust, a filmközönség dédelgetett kedvencét fogjuk ma viszontlátni a Korzó-moziban. Ki ne emlékeznék az örökké jókedvű, vidám, ötletes és kifogyhatatlan humora Móricra? A háboru alatt ismertté vált komikusok -egyike sem hasonlítható hozzá. Húzésodik a felééégem eimü kacagtató vígjátéknak hősét játsza pénteken, szombaton és Irtű: e$erzy Jftiháhf. ' Nagyot nézett a szolgabíró; azután máv nenu szólt egy szót sem, kivette a pénzestóreáját és kifizette a.négy forint ötvenhat krajcárt. .Hát ilyen világ volt akkoriban . ... Hogy azután, mikor került ki a vendég & várfalak közül, azt csak a jó Isten tudta. Egyrésze esztendők multával, tuásrésze sohasem. Azaz, hogy igen; valamelyik este, napnyugta után rossz parasztkoeBin, gyalulatlan deszkák között. Egyezer, egy tavaszi estén, nagyon öreg ráeembert hoztak a várba. Nem birt az istenadta járni, ugy kellett kocsin hozni. Fehér volt. mint a galamb. Nagy, ősz szakálla félig eltakarta a mellét, a hatja pedig gyűrűkbe® omlott a vállaira. Hogy mi volt a bűne, azt természetesen nem tudtuk, do valószínűleg orgazdaságért hozatta be Lauosik vizsgálóbíró. Orgazdaságért, annakidejét nagyon sok ember bekmült. Sok meg mielőtt- utána vetették .a hurkot',, •elföldelte magát. Ezen ugyan nctn sok csodálkozni való van, mert különöse11 ® kintlakó emberek kényszerítve lettek m orgazdaság bűnére.. A betyár, ha szorult az inge és érezte; hogy a "lopott lóval nem- bír ümenek-ülni napvilág előtt, kapta nrasrát és -kötötte a legközelebb, eső tanya istállójába.. A gazda nem is kérdezte, hogy mi. uton, módon kerül ehhez a szerencséhez, tudta, hogy „későn ébredt, föl", a pőregatyás ember és. .ha nem ad"-helyet a lopott portékának: ki tudja hol és mikor oltják el a gyertyáját. Nohát azért akadt számtalan, aki valósággal oi.nko sa vo-lt az üldözött embernek és az „ötön jött" jószágon ő maga adott tul. Az árán pedig? testvériesen megosztozkodtak. Az öreg rácemítóri tehát hozták és mellette balról fegyveres katona ült. Egy másik meg vele szemközt, a kisülésen. Ezt ngyan körülvették, gondoltuk akkor igy magunkban, hiszen magával is tehetetlen szegény öreg. Igaz, igy látszólag nem. igen kellett félteni, mindazonáltal az ördög tudja kibe mi lakik. Az eféle különösebb óvatosságra a gyakorlat intette a rend embereit. Mert többször m®$*