Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-14 / 61. szám

•Szeged, l£ű v máecim 14. Sági bizottságban. Ez a lépés alkalmat fog szolgáltatni az iparosoknak arra. hogv apádén figyelemreméltó sérelmüké; és Lakat a pár- .ülésein előterjesszék. n:ni\e! az ipart 's tiiletnek eddig módjában sem állót; feg•toikózni, legfeljebb az éves közgyűlésén. Az iharos-pártnak minden szeged- iparos tagja lesz s az ülésein" részt vehet. Az ipartestület igazgató) állására Szeghő Árpádot, helyetteséül pedig Menninz Mihályt választotta meg az előljárósáai üiés. m«i(mu«tauw<«ii>*aiitmn>«rmn>nh>.a.«t£a Uj rendszer kell az utalványok kiosztásánál. —Zsiruóda nélkül ia lehat szappant fósni — [Saját tudósítónktól.) Ma újból megállapítottuk, hogv a szegedi közélelmezési hiva_tal helytelen eljárást követ akkor, amikor az áruk elosztását utalványrendszer alapján centralizálja. Ugyanezt megállapíthatta a közélelmezési hivatal is és akkor, amikor a megállapításban a közönség véleményét tolmácsoljuk. a közönség nevében kérjük a közélelmezési hivatal vezetőségét, a mai zsiríjzödaeiosztáshoz hasonló uta'lványkiosztást ne rendezzen. Nem érdeke ez a közönségnek & nem lehet célja a közélelmezési hivatalnak, hogv egv ilven nagv város közönségét oly szégyenletes tömeghanguiatnak, elkeseredésnek. marakodásnak és rendőri inzultusoknak tegye ki, mint amilyennek kitette ma. Elhisszük, hogv a vezetőséget a legmesszebbmenő jóakarat és igazságszeretet vezette, a mikor a várva-várt zsirszódát centraliszíikusan osztotta el. Azonban a közönség ezt a jóakaratot nem érezte és különösen nemélvezte. A közönségnek csak a legnagyobb kellemetlenségből jutott ki. a tolongásból, a lökdösésböl, a szidalomból. Ami pedig nem érte meg az egv. és két kilogram zsirszódát annak sem, aki kapott, annak pedig még kevésbé. aki nem juthatott utalványhoz. A szegedi lakosságot ma már nem lehet egv helyre csődíteni. Tessék elképzelni, hogv a város minden rendű és rangú népe egv helyen tolongjon, hajnali négv órától délig áil.io. várjon azért, hogv n végén összetörve hátraszorítsák azok, akik az ököl jogánál fogva erősebbek. Érthető, hogv amikor hónapok telnek el, amig a város egv-két métermázsa zsirszódát kan. mindenki igyekszik hozzájutni, mert hiszen a zsirszóda eltűnt, vagy ha van. nem 90 fillérért kapható. Tehát a 90 filléres zsirszóda csalétek. A közönségnek ma az volt, mert az aránv 9700 kg, volt 118.000 lélekkel szemben. Ezt a( mennyiséget pedig az egv elosztási helv helyett a város különböző kerületeiben, szintén nem egv helyen, hanem legalább négy-öt helyen, tehát husz helven kellett volna kiutaltatni. A 9700 kilogram zsirszóda elosztására sok ezer ember gyűlt össze a közélelmezési hivatal előtt. Nem sok gyönyörűsége telt benne a közönségnek. Szégyenletes jelenetek játszódtak le, a rendőrség, katonaság, egy csomó felgyülemlett keserűség és kész a legnagyobb recept arra, hogv egy szomorú riport adja hirül: Szegeden botránvos volt a zsirszódaelosztás. iMost pedig, hogv a zsirszóda nélkül maradt közönséget a szappanfőzéshez juttassuk, leközlünk két szappanfőzési módot, a melyek szerint igen ió mosó- és mozsdószappant főztek a régiek akkor, amikor még zsirszóda néni volt és mégis tisztálkodtak az emberek. Az egyik recept szerint: 1 kg. oldatlan meszet 5 liter vizben feloldunk, a leülepedett mészről a vizet leöntjük és a leöntött vízbe egv kilogram mosószódát íészünk és ízt melegítve feloldjuk. Ugyanekkor 3 kg. tiszta fáhamut 5 liter vizben felforralunk, forrás után higadni hagyjuk, a salak ffltiii leöntjük a lúgos vizet, amelyet ismét 3 kg. f aha mura öntünk és az ui hamuval, hozzáöntve még egy liter vizet újból forraljuk. Forrás után ismét higgadni hagyjuk és a leszűrt tagos vizet összeönt.iük a mosósződás meszes vízzel. Ezzeí a miníegv tiz liternyi lúgos vízzel 3 kg. zsiradék főzését kezdi ik meg.' A lesz. Kétszeri szappant kaphaszappan szép tiszta, kémé lugozás mellett -igen" szép türk. A második recept s/.'Hír: 2 liter vizb. egv ttegvedkiló oitatlan meszet oldunk fel. Leülepedés után a vizet leöntjük .és' az igy nyert meszes vízbe 1 kg. sziksót oldunk fel tüz fölött. Forrás után az igv nyert higot ! kg. zsiradék szappan főzéséhez használjuk. Kitűnő szappant nyerünk. Akik kételkednek a receptek jóságában, próbálják meg kicsinyben a szappanfőzést. Hisszük,-hogy nem fognak többé zsirszódáért ácsorogni a közélelmezési hivatal előtt. Jf kereső osztályok szervezkedésének szükségessége. A! kereskedők, iparosok szervezetlensége köztudomású'tény. Számol is ezzel mindenki. legfőképpen pedig a mindenkori kormány. Rakott is rá mindig annvi terhet, a mennyit — szerinte — az osal elbirt. S amikor látták, hogv a maidnm elviselhetetlennek hitt terheket nemcsak elbírta, hanem még ennek dacára erősbödött és'fejlődött is. bár fokozták a terheket. Egy bizonvos ideig csak ment a dolog, mert különösen akkor, midőn nem nagv differenciákról volt sző, a mikor egy 30—40 milliós deficit mikénti felosztása képezte fináncpolitikánk feladatát. Akkor is kezdett mindig szervezkedni a kereskedő és kereső osztálv. de amig beszervezték, rendszerint az ui teher is megvolt és mindenki beletörődött. Nagyobb hullámokai; vetett annak idején a koalíciós korszak kimondott kereskedelemellenes tendenciája, de az sem volt képes a kereskedőket egy min-, den pártkeret nélküli egységes, nagv' táborba terelni. Most ís arra számit a kormánv és fűkép a pénzügyi kormánv, hogy a keresők nagy tömege szervezetlen, készül tehát őket az uj adójavaslatban egészen megnyomorítani. Miről is van szó? Óriási. 3—4 milliárdnyi évi tehernek a fedezéséről és egv óriási, lassacskán a 40 milliárdot is elérő tőketartozásnak a letörlesztéséről van sző. Lehet, hogv Wekerle és Popovics képesek tesznek állatnpénzügvünkberi rendet teremteni, de a imát Ízelítőül a képviselőház elé terjesztett adójavaslatokban kaptunk, ez azt mutatja, hogv úgyszólván az egész háború terheit a kereskedők vállaira akarják rakni. Ez az, aminek megtörténnie nem szabad, ez az. ami arra kell, hogv kényszerítse a keresőket, hogv egv nagv. egvséges táborba "tömörüljenek. Mert hogy több adót kall fizetni, az világos és hogv az adó tőketerheit i%ie kell róni, szintén kétségtelen. Sőt az is kétségtelen. hogv nekünk, e boldog korszak halandóinak kell a tőkét lemorzsolni, mert magunk huztuk annak előnyeit, magunk rendeztük a játékot. Csak az a kérdés, liogvan és mikép? Az ui adójavaslat „némileg" módosítani kivánja a Teleszky-félér. Ez a némileg elég kiadós. Az úgynevezett háborús jövedelemadót állandósítja' egész életünkre. Az alapot, a kiszámítás módját kissé megváltoztatja. Ha egy vállalat a háború előtt éveken át veszteséggel dolgozott és egész alaptőkéjét felemésztette, az a kincstárt nem. érdekű, egyszerűen nullával veszi fel akkori eredményét: ha a háború utolsó évében sok:;- keresett, a művészet rafíinériá.iáva! elszedi*e jövedelmét, vagy annak óriási részét, sőt még az adóját, még a háborús., jótékonyságát is megadóztatja. Elriasztó példáját statuálja az iparfejlesztésnek, mintha mi niátaiter valóban egv elsőrendű .inari állam volnánk, mintha nálunk a tőkegyűjtésre már egyáltalán he in volna szükség.. A másik oldalon' nedig - nem nyúl hozzá az állam dédelgetett jelhez: áz agráriusokhoz, mert hiszen egv ilyen iparilag fejlett államban kötelessége a kormánynak agrárfejlesztőnek lenni, neta.gv a fejletlen mezőgazdaság tönkremenjen! A nagy, egyszeri vagyonadót progreszszive" kontemplálta év-ven át fizetendőieg. Vagyis a mai devalvált pénzzé! dolgozó felfordított világrendet évekre át- állandó&'tani és egv krónikus betegséget akar teremtem, remélve, hogv a talán mégsem teljésen agyon ütött ipar és kereskedelemből a progresszivitás folytán éveken át még azt is lehet kifacsarni, amit az agráriusoknak később ieHetne elengedni. Kontemplálva van az. hogy egyszeri vagyonadóban a földbirtok földek a részvénytársaság részvénveket adjon és igv tovább. Holott pénz és hadikét vén v kellene. Képzeljük el. hogv a részvénytársaságba egv szép napon az állam is belül, amelv >nagvszerü gazdálkodásának -már eddig is fényes tanújelét adta. És ez fog dirigálni, kormányozni, árdrágitani. keresetet forszírozni, szóval fogja az ipar és kereskedelem szabadságát fejleszteni. Minő kecsc-gtetése az az idegen tőke beözönlésének. 'a vállalkozási kedv érvényrejutásának! Már .most az a kérdés, miért keli a keresőket megnyom ontani és miért kell a mezőgazdaságnak salvus conductusí adni? Azért, mert a mezőgazdaság elsőrangú szervezet felett rendelkezik, -a •melv a legkisebb falusi gazda fölé is kitárja mentő karját; azért, meri ez a szervezet nem ismer pártkereteket és óártbéklyókt: "azért, mert ez a szervezet jelöli ki úgyszólván az ő emberét, aki érdekeit 'a kormányon, mint annak tagja, védeni hivatott és. köteles; azért, mert ez a szervezet oldja meg maga-a kormányválságokat, mert hiszen még 1867.' óta nem agrárius, iebban mondva kereskedelemmelletti kormányt nem láttunk. Mindezt csak ugv lehet leküzdeni, ha nemcsak a választójog demokratizálásáért küzdünk, ha-nem azért, hogv a kereskedelemKaphasé kizárólag ronyó Son. i világliási vállalatánál Szegeden,