Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-14 / 37. szám

f Szeded, 1918. február 14. MLMAGYABDBS5AB » mesternek. Nem volt mitől adni és nem is les1/ addig, amig jó'szivü adakozók meg nem nyit­ják tárcájukat. A polgármester ezúton kéli a város közönségét, hogy a gyorssegély-alap ja­vára adakozzanak. Az adományokat a polgár­mesteri hivatal veszi föl, és nyugtatja. — Ismét lesz olcsó hal. A Fehértó halá­szata december közepétől tegnapig szünetelt. A piacról elmaradtak az apró, olcsó halak, amelyekkel mégis jóllakhatott a szegényeruber Tegnap ismét megkezdték a Fehértó halászai tát s valószínű, hogy már pénteken nagyobb mennyiségű fehértói hal kerül a piacra. — Sertéshizlarasfa ajánlkozik a város. Az állani tudvalevőleg magáncégeknél, válla­latoknál sertéseket hizlaltad a katonaság részé­re. Természetes, hogy a jövő téli szükséglet­mennyiségre már most történnek meg a köté­sek, a megbízatások és a város polgármeste­rének, dr. Somogyi Szilveszternek az a nézete, hogy a város tegyen ajánlatot az államnak egy bizonyos mennyiségű sertés hizlalására. Ez irányban megbeszélést folytatott a város köz­élelmezési hivatalának vezetőjével, Balogh Károly tanácsnokkal és ennek a megbeszélés­nek az lett az eredménye, hogy a város felirt a közélelmezési minisztériumnak és megbízást kért tízezer darab sertés hizlalására, arait a városi közélelmezési hivatal sertéshizlalójában végeztetnének. A polgármester oly módon kí­vánja a -tízezer sertés hizlaltatását, hogy abból a jelentékenyebb rész az állam tulajdonába menne, a katonaság részére, mig a fölösleg a város közéi elmezéséuek részbeni lebonyolítá­sára szolgálna. A feliratban a város közélel­mezési hivatala nemcsak megbízást kéjt a tíz­ezer sertés hizlalására, de a hizlaláshoz szük­séges. anyagoknak a kiutalását is, hogy fenn­akadás nélkül végezhesse azt, amire vállalko zott és amire a köznek szüksége van és amihez az állam minden bizonnyal olcsóbban juthatna hozzá, mintha azokkal végezteti a hizlalást, akik azt iizletszerüleg űzik. — A katonai javak felosztása és értéke­sítése a leszereléskor. A hivatalos lap szerdai száma rendeletet közöl a leszereléskor felesle­gessé váló katonai javak felosztásáról és érté­kesítéséről. A rendelet szerint ezeknek a javak­nak a közgazdaság érdekeinek megfelelő szét­osztására miniszteri intéző-bizottság alakul. A bizottság elnöke az átmenetgazdasági minisz­ter, rendes tagjai pedig a szakminisztériumok egy-egy tisztviselőjéből kerülnek ki. A rende­let megállapítja a bizottság hatáskörének és működésének módját. A bizottság irodai mun­kálatainak ellátásáról az átmenetgazdasági miniszter intézkedik. — A raktárakat is összeírják. Herceg Win­dischgratz Lajos közélelmezési miniszter leirt a polgármesterhez, liogy a városban levő rak­tárakat irassa össze és február 20-ig jelentse be. Hogy miért szükséges a raktárhelyiségek összeírása, azt nem közli a miniszter, de a. le­iratból azt lehet kivenni, hogy a jövő évben már a cséplésnél foglalják le a gabonát s ennek hirtelenében való elraktározására kellenek a helyiségek. — Miért drága az építkezés. Egyik hely­beli nagyobb cég a minap felhívta a. kamara figyelmét arra a nagymérvű árfelhajtásra, amely egyes építkezési anyagok, különösen ce­ment és mész tekintetében Szegeden tapasztal­ható. E közlemény nyomán egy másik vállalat kérdést intézett a kamarához, hogy meddig ter jedhet az az üzleti haszon, amely egy vaggon mész eladásánál felszámítható. A kamara az összes nagyobb érdekeltek és más szakértők be­vonásával szerdán délelőtt megbeszélést tar­tott, amely mindenekelőtt megállapította, hogy vannak egyes termelők, akik még a háborús viszonyok által indokolt áremelkedést is mesz­sze meghaladó ajánlatokkal szoktak kísérle­tezni. Hogy ilyen ajánlatok is vannak, az nem szolgálhat azonban a tényleg piacra hozott összes áru megdrágítására. Igaz viszont, liogy ma sokkal kevesebb áru kerül forgalomba és a kereskedő kevesebb mennyiségre kénytelen hasznát elosztani, a vasúti szállítás sokkal las­súbb, minek folytán az elporlódás nagyobb, mint azelőtt, mindezek szem előtt tartása mel­lett azonban körülbelül 400 korona lehet vag< gononkint az az összeg, amely a továbbeladó kereskedőnek a tényleges beszerzési áron és fuvaron felül rendes polgári hasznát bizto­sítja. Egész kis tételeknél, darabos ínész el­adása esetén az ár megfelelően emelkedik. Ezt a megállapítást az összes megjelent cégek kép­viselői elfogadhatónak jelentették ki, — A rekvírálások befejezés előtt állanak Szegeden, de az eddigi eredmény bizony na­gyon csekély. A közélelmezési miniszter 800 vaggon gabonát követelt Szegedtől, ezzel szem­ben eddig csak 806 mázsa és 42 kiló lisztet és gabonát találtak. Az általános rekvírálások befejezése után bárom röpülő-bizottságot fog­nak fölállítani, még pedig egyet a város bel­területén, egyet Alsó- és egyet Felsőtanyán. Ez a bizottság ötletszerűen utórekvirálásokat fog végezni. A lisztadagok leszállításáról, mint ismeretes, kormányrendelet jelent meg, amely azokat is érinti, akik egész évi szükségletüket beszerezték. Augusztusba u személyenkint 10 kiló lisztet lehetett beszerezni egy hónapra. Az igy beszerzett lisztből most fejenkint és ha­vonkiní számítva egy-egy kiló lisztet be kell szállítani. — A képesítéshez kötött ipar gyakorlá­sának megkönnyítése. A hivatalos lap szerdai számában rendelet jelent meg a képesitéshe­kötött ipar gyakorlásának a háború folytán szükségessé vált megkönnyítéséről. A' rendelet szerint aki képesítéshez kötött iparának gya­korlását a rendelet kihirdetése előtt kezdette meg, az a háború ideje alatt üzletét, még ha nincs is az iparág gyakorlásához szükséges törvényszerű képesítése, megfelelő szakképzett üzletvezető alkalmazása nélkül is folytathatja, feltéve, hogy az üzletet maga vezeti. A rende­let kihirdetése előtt megkezdett ilyen iparüzle­tet a tulajdonos nem maga vezeti, az üzlet csak nagykorú, vagy nagykorúnak nyilvání­tott üzletvezető alkalmazásával folytatható, de üzletvezetőül olyan egyén is alkalmazható, akt az illető iparág gyakorlásához szükséges szak­képzettséggel nem rendelkezik. Ugyanez áll az ilyen üzlet fióktelepén alkalmazandó üzletve­zető tekintetében. Megfelelő üzletvezető alkal­mazásával folytatható a rendelet kihirdetése előtt megkezdett ilyen ipar akkor is. ha kis­korú vagy jogi személy részéire gyakorolják. Azokra, akik. a képesítéshez kötött.'ipar gya­Tisza-szálló (Mn mn\ a M és Kosiján a né.) Szász Zoltán előadása február 17-én a TSsza­száüló nagytermében. :: Kezdete 8 órakor. Jegyek 2'50-töl 10 koronáig, páholy 32 korona. Pető Ernő dohánytőzsdéjében elővételben kapható. koriágát ezután kívánják megkezdeni, e kony­nyitések nem vonatkoznak. Ha azonban az iparos, aki képesítéshez kötött iparát a rende­let kihirdetése után kezdi meg, de katonai szol­gálatra bevonul, ipartestülete az ő részére vagy elhalálozás esetén gyermeke vagy unokája ré­szére megfelelő üzletvezető alkalmazásával is folytatható. A rendelet kihirdetésének napján lép életbe. — A nagyvárad! püspök a királynál. Gróf Széchényi István püspököt pénteken a király kihallgatáson fogadta. A kihallgatásról Nagy­váradról a következőket jelentik: Pénteken este fél hatkor a püspöki rezidenciába távirat érkezett. A táviratban őfelsége értesítette gróf Széchenyi Miklóst, hogy Nagyváradon átuta­zik fél kilenckor és beszélni óhajt vele. A táv­iratot Cegléden adták fel. Gróf Széchenyi 'Mik­lós püspök fogatán minden kíséret, nélkül este nyolc órakor kihajtatott a pályaudvarra; ahol a perrónon sétálva várakozott az udvari vo­natra, amely kilenc óra negyvenöt perckor ro­bogott be az állomásra. Alighogy megállt a hatalmas kocsikból összeállított udvari vonat, egyik kocsijából egy szolgálattevő százados ug­rott le és sietve gróf íSzéclK-nyi AÍÜklós püspök­höz tartott. A százados jelentette a püspöknek, liogy őfelsége szalonkocsijóban várakozik reá. Gróf Széchenyi Miklós a szolgálattevő száza­dos kíséretében ment a király szalon kocsijá­hoz, itt a százados elvált a püspöktől, aki egye­dül szállt fel őfelsége kocsijába. A királv Író­asztala mellett fogadta gróf Széchenyi Mi klós le­Mikor a püspök benyitott, őfelsége igen szívé­lyesen üdvözölte. Azután a király leült isméi: Íróasztala mellé, amely tele volt aktákkal és irományokkal, őfelsége útközben állandóan dolgozott s az elintézett iratok ott sorakoztak előtte az iróasztaloa. Károly király hellyel kí­nálta meg a püspököt és kegyesen elbeszélge­tett vele. — Fölhívás a gazdákhoz. A polgármesteri hivatal ezúton ismételten figyelmezteti azokat a gazdákat, akiknél takarniánynemüeket rekvi váltak, hogy a szénát a takarmányközpont sze­gedi raktárába, a Damjanieh-utcai szénate­lepre, a szalmákat pedig a közvágóhíd melletti katonai szalmatelepre, annál is inkább hala­déktalanul fuvarozzák be, mert ellenkező eset­ben az elfuvarozást a gazdák költségére telje­sitik. Azok az állattulajdonosok pedig, akik takarmánnyal ellátva nincsenek, szükségletü­ket legkésőbb február 28-ig jelentsék be a pol­gármesteri hivatalnál, mert a később' jelent­kezők szálastakar mány-kiutalásra nem szá­mithatnak. — Aki Romániában kétezerötszáz körö­nét talált. A szegedi katonai rendőrség a na­pokban letartóztatta Murcsan Miklós második honvéd pótzászlóaljbeli népfölkelőt, gyanús vi­selkedése miatt. A népfölkelőnél megmotozá­sakor 2400 koronát találtak 1000 koronás, 100 koronás és 20 koronás bankjegyekben. Murcsan kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy a pénzt Romániban egyik falusi kereskedő há­zában elrejtve találta. A katonai rendőrségen azt hiszik, hogy Murcsan valamilyen bűncse­lekmény utján jutott a pénzhez, A nyomozás folyik. - Aradi szökött katonák betörő bandája. Ariidról jelentik: Az aradi csendőrök vesze­delmes betörőbandát tettek ártalmatlanná. A mult év ősze óta nyomoztak a veszedelmes be­törő és tolvajbanda után, amelynek tagjai va­lósággal szervezve voltak a rablóhad,járatra. Fegyverekkel, pisztolyokkal látták el magukat és hónapok óta állandó rettegésben tartották a Baiisltíjíl 1 vásárol, elad és .•. megelőlegez MÁV H. MIKSA bank- és válióMJteteS I Sri E Széchenyi-tér, a városházával szemben. | litmmm^^xt^^paxmimmmmtt^-trnlul. 'hl»l nm

Next

/
Thumbnails
Contents