Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-14 / 37. szám

jegeit- ldtsí ívbniar 14. DlíLM A G Y ARGEMÁÖ Szabőíparosok állásfoglalása a szegedi 5zabóipari Szövetkezet működése ellen. (Saját tudósítónktól.) Elsőnek számolt be a Délmégyarófszág arról az akcióról, ame-. lyet a Szegedi Köztisztviselők Beszerzési Csoportja indított abban az irányban, hogy a Népruházati Bizottság által Szegedre kontingentált 600 öltönyre való szövetet télies egeszében szövet-alakban bocsássák a beszerzési csoport rendelkezésére, amely gondoskodni fog arról, hogy valamennyi öltönyt mérték szerint készítsenek. A Népruházati Bizottság által megállapított tervek és program alapján kerülnek ezek a rulhák kiosztásra-— ruhajegyek ellenében — és ugyané tervek alapján vállalkozott a beszerzési csoport a ruhák megcsinál tatására. Tudvalevő, hogy az e szövetekből készült ruha 240 kormába fog kerülni. A beszerzési csoport biztosította a Népruházati Bizottságot, hogy ilyen körülmények között minden ruha a megfelelő árban fog a köztisztviselőkhöz kerülni. A szegedi szabóipari szövetkezet ugyanis hajlandónak mutatkozott arra. hogy minden ruhát a megállapított áron fog elkészíteni. Ebben az ügyben népes ülés volt szerdán délután az ipartestület székházában. A szegedi szabóiparosok tartottak értekezletet, miután a Népruházati Bizottság előírása szerint a munkát szabó kisiiMilöeékkal kell végeztet ni. A ruhaakció ugyanis két célt szolgál, először, hogy olcsó ruhához juttassa a szegény köztisztviselőket s másodszor, hogy munkát kapjanak a háború által erősen sújtott szabó kisiparosok. Az értekezlet lefolyásáról az alábbi tudósításunk számol be: Az értekezlet elnöke Pálfy Dánlel ipartestületi elnök volt. Megnyitotta az értekezletet, ami után Tonelli Sándor kamarai titkár először is a „Délmagyarőrszág" szerdai számában megjelent, szabó kisiparosság köréből beküldött cikk állításaira reflektált. Cáfolta a cikk adatait, maid ismertette a Népruházati bizottság leiratát, amelyet nehánv nap előtt már mi is részletesen ismertettük. E szerint egv ruha 'elkészítésért a szövetkezétben, vagv egyesületben tömörült szabó-kisiparosok legfeljebb 89 koronát számitihatnak. A munkát végző munkás munkájáért 86 koronát kap, 3 korona az egyesületet, vagy szövetkezetet illeti az expediálás költségeiért. Igv természetesen a munkás hasznát szolgája a ruhák elkészítésének díjazásán és expediálás költségein fölül megmaradt esz* szeg is. Közölte ezenkívül, hogy a beszerzési csoport határozott akarata az. hogy a mértékvétel egv helyen történjék, egy helven folyjék a próba is és egv hely vállaljon minden felelősséget a ruhákért és kiadott anyagokért. A munkából aránylagosan fog részesedni az alkalmi egyesülésben tömörült kisiparosokon kivül. a Szegedi Szabóipari Szövetkezet is — mondta. — mert méltányos, hogy az a hely is részesüljön a munkából, a ahol legalább 160—170 hadiözvegy és hadiárva dolgozik és keresi kenyerét. Fölkiáltások: Nem méltányos. Nem doldozik egv hadiözvegy sem. egy hadiárva sem, ez hazugság. Ábrahám Mátyás: Összesen 42 nö és két munkás dolgozik a szövetkezetben, de azt hiszem. hadiárva. hadiözvegy egv sem. Schatz Izsó felszólalásában azt hangoztatja. hogv a mértékvétel és próba történhettöbb helyen is. inert a tiszviselők között sok van olyan, akinek állandó szabója van és akinél állannóan dolgoztat. Tehát minden valószínűség szerint ezt a ruháját is ott szeretné megcsináltatni. Tiltakozik az ellen, hogv nagv cégek vállalják el a munkát, azt a szabó-ipar. testületnek kell végezni. A felzudulást az okozta, hogv a szabóipari szövetkezetnek akarják kiadni a munkát. Scinvartz Manó szerint .iobb ruhák elkészítésére nincs berendezve a szabóipari szövetkezet, csak fércmunkákat tud csinálni. Igy ezt nem lehet ebből a iobb munkából részeltetni. (Ugy van!) Hosszan beszélve tiltakozik az ellen, hogy a szabó, min szövetkézét, anwlvnek nincsen szabó tagja, a kisiparosok szája elől elkapja a falatot. Azt kívánja, hogv pusztán csak a kisiparosok testülete kebelében alakult alkalmi egyesületnek adják, oda a munkát, abból ne részesedjék . a szabóipari szövetkezet. Ábrahám Mátyás közli, hogv a szabóipari szövetkezetben csak 42 lány dolgozik. A szövetkezet sohasem dolgozott jobb munkán, tehát nincs joga ehhez a munkáihoz. Csodálkozik azon, hogy egyáltalán használhatja a szabőipari szövetkezet cimet ez a vállalat, amikor egyetlón szabó tagja nincsen. Mert Vétkes Bertalan csak nem szabó? összeférhetetlennek tartia. hogy a kamara jegyzője egy ilyen szövetkezet igzgató.ia lehessen, pláne, mint nagyrészt tulajdonos. Tonelli Sándor: Ezen én nem tudok változtatni. Szegő Árpád: Kijelenti, hogv a Dclmagydf Ország cikke valót tartalmaz. Ennek az ellenkezőjét nem is tudta igazolni Tonelli. Tény az, hogv Vékes Bertalhn erről a munkáról előbb és jobban volt informálva, mint az ipartestület. Tiltakozik az ellen az állítás ellen, hogv a szabóipari szövetkezetnek részesedni kel! a munkából. Ez az üzem nem szabók vállalkozása, hanem pusztán haszonrészesedésre berendezett vállalat, amely éhbérért dolgoztatja munkásait. Ugyanekkor. amikor a vállalat 80.000 .koronát keresett és az igazgatóság tagjai hatalmas tandemeket kaptak, a látszat kedvéért kiválasztottak tiz embert a munkások közül és adtak ezeknek évi jutalmul 20—-20 koronát. Egv darabot sem szabad elvonni *a háborúval valóságos nyomorba döntött szabó-kisiparosok elől. azért, hogv a Szegedi Szabóipari Szövetkezet nagyobb tandemeket ad.ion az igazgatóságának. A szegedi szabóiparosok nem akarják kizárni a hadiözvegyeket és árvákat a munkából, sőt módot fognak találni arra, hogv a szövetkezetnél alkalmazott nők is részesüljenek belőle. Tonelli Sándor: Kik a tagjai a szövetkezetnek? Szegő Árpád: Igazgatóságának tagjai Szabó Oyula kamarai titkár. Lantos Béla, egy hitelszövetkezet elnöke. Vékes Bertalan, tehát valamennyien kiváló szaktekintélyek, a szabók között. Engedelmet kér. hogv beszámolhasson még a szövetkezetnél történtekről. Egy időben persze volt a szövetkezetnek szabó tagja is, de nem bírták el Vékes basáskodását. modorát és kérlelhetetlenségét. Megtörtént a háború eleién, hogy a szövetkezet tagjaival hordatott be egv vagon árut, csupa önálló, tekintélyes. 45—46 éves iparossal az utcáról. Mikor ezek tiltakozni próbáltak, azt mondta: — Majd megmutatom én. hogv nem az lesz, amit maguk akarnak. Csak ne tegvék meg. amit mondtam, életbelépíetem a oofozógépet és bevonultatom magukat valamenvnyiüket. Ilyen volt a bánásmód itten, nem csuda hát. ha a tagok mind megszöktek a közelből és most Vékes maga maradt. Tonelli Sándor nem találja helyesnek, hogy erről már régen nem informálták őt. Ha előbb szólnak.,sok minden nem történt volna, ami történt. Ö nem ismeri a szövetkezetet, sohasem volt ott. sohasem érdeklődött azután. hogv kik a szövetkezet igazgatóságának tagjai, nem tudhatott tehát mindezekről. Szegő Árpád ezután hosszan indokolja, hogy miért nem szólt. Tonelli akkor nem volt Szegeden, nem mondhatta el ezeket. Ezért várt egv ilven alkalomra, amikor mindezeket elmondhatta. Az értekezlet végül elhatározta, hogv elfogadja a Népruházati Bizottság által megszabott feltételeket és kéri a beszerzési csoporttól. hogv a munkában a szabóipari szövetkezet teljes mellőzésével csak a szegedi szabó kisiparosok részesüljenek. ffiaaxsi,esaa!aiii**9K»K>i8!iKttK£xt<Eis*se»ga3aaiiB R kormány a választójog kérdésében nem alkuszik, — Wekerle nyilatkozata a választójogi bízottság ülésén. — (Budapesti munkatársunk tdefonieUmtése.) A képviselőház választójogi bizottságának szerdai ülését féltizenegykor nyitotta meg Beöthy László elnök. A miniszterek közül Wekerle Sándor miniszterelnök, Vázsonyi Vilmos igazságügy-miniszter és gróf Esterházy Móric jelentek meg. Az ülés megnyitás előtt a Feminista Egyesület egv küldöttsége memorandumot nyújtott át az elnöknek, a melyben arra kérik a választójogi bizottságot. hogv a törvényjavaslatnak a nőkre vonatkozó részét hagyják érintetlenül. Áz első felszólaló Balogh Jenő volt igazságügyminiszter volt. Ö maga hive a demokratikus fejlődésnek, de a választójog kérdésében mindig akként nyilatkozott, hogy a reform ne veszélyeztesse a niagyar állam n mzeti jellegét és ne ártson se a magvarság érdekeinek. se annak a súlynak, amelv a magvarságot értelmiségénél és évezredes történelmi múltjánál fogva jogosan megilleti* Kifogásolja, hogy a javaslat nem zárja ki a választók közül azokat, akik a háború alatt nem tanúsítottak köteles hűséget a magvar állam iránt. A javaslat szerint számos hazaáruló nemzetiségi agitátor, aki ellen távolléte miatt nem lehet büntető ítéletet hozni, azonnal választó, illetőleg választiható lenrte. Katonaszökevények és hazánkhoz hűtlen más magyar állampolgárok a békekötésnél rendszerint megáüapitott általános amnesztia esetén nyomban, máskülönben pedig 10 év múlva választhatók lesznek. Elvileg nem zárkózik el a női választójog elől, de nem adná meg ezt a jogot a hadiözvegyeknek és részben nemzetiségi aggodalomból a 10. §. harmadik pontiában emiitett női egyesületek taglairtak se. A javaslt módositását kivárna olv irányban. hogv akik a választójogot megkapják, nyerjenek annyi műveltséget és értelmiséget, hogy ezzel a jogukkal az államalkotó magyar nemzet nagv érdekei szempontjából tudjanak élni. Mindenesetre kiegészítendő a javaslat azzal a rendelkezéssel, hogv aki a hadüzenet megtörténte, vagy a háború kitörése után önként ellénségcs térületre távozott, vagy aki a magvar állam nemzeti jellege, illetőleg a magvar nemzet egysége, vagv területi épsége ellen izgatott, választójogát uc gyakorolhassa, különösen pedig ne futhasson abba a helyzetbe, hogy hazaáruló üzelmeit a magyar parlamentben az-immunitás védelme alatt felelőtlenül folytathassa. A javaslatot általánosságban is csak abban a feltevésben fogadja el. hogv a magyar nemzeti szempontból kifejtett aggodalmait a részletes tárgyalásnál előterjesztendő módosításokkal módjában lesz eloszlatni. Balogh Jenő felszólalására Vázscmyi Vilmos igazságügyminiszter reflektált. Kijelenti, hogy a "választójog tervezetét illetőleg a blokkal nem előzőleg állapodott meg, hanem a tervezetet az Eszterházy-kormány állapította meg és ő azt mutatta be a blokknak, amely a javaslatot a magáévá tette. Ezért a javaslatért a kormány áll helyt és teljesen közömbös, hogy mi van a blokk jegyzőkönyvében. 'Szivesen fogja fogadni az olyan indítványokat, amelyek arra irányulnak, hogy g