Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-12 / 35. szám

üllkáöya nomna ti -Szeged, 1918. február 12. megrongált homlokzatát és belső helyiségeit, több, mint sízáz munkás lázasan hozza helyre. Az orosz foglyokkal közölték a béke hírét. Bécs, február 11. Az ausztriai gyárak­ban és mezőgazdasági üzemekben foglalkoz­tatott orosz hadifoglyokkal közölték az Oroszországgal való hadiállapot rnegszün-, tetésének és aiz orosz csapatok haladékta­lan leszerelésének hírét. A- foglyok. viharos módon nyilvánították ínég örömükét és nemzeti dalokat énekeltek. Az ukrán különbéke hatása a makszimaJstákra. Stockholm, február 11. Kamenew, Troc­kij sógora, a Bresztlitovszki orosiz küldött­ség egyik tagja nyilatkozott az ukrán- béke­kötésről egy hírlapíró előtt Stockholmban. Kamenew, ki fontos diplomáciai misszióban Párisba és Londonba utaztában érkezett a svéd fővárosba, ezeket mondotta: — Az Ukrajnával való különbékét & maximalista kormány nem fogja Jóváhagyni. Ennél a békekötésnél a gazdasági szempon­tok a döntők. A'különbéke Oroszország ki­éheztetését jelentené és belső harcokat vont­hatna maga után. Nem igaz, hogy azért me­gyek Londonba és Párisba, hogy elismertes­sem a bolseviki kormányt. Mi igazán köve­set törődünk azzal, hogy elismernek-e vagy sem. Utunk főcéllá, hogy Anglia és Francia­ország munkásságát és közvéleményét tá­jékoztassuk a béketárgyalások eddigi me­lleiéről. Hiába próbálnak minket olt rábe­szélni, hogy folytassuk a háborút, nem ad­juk oda magunkat vak eszköznek. Első utunk az angol és francia munkássághoz vezet és csak azután fordulunk a kormányokhoz, hogy megkíséreljük leteríteni az annexion'z­mus útjáról. Az or&se különbéke előzményei. Semleges vélemény az ukrán békéről, — Románia kényfelen lesz békét kötni. — Bécs, február 11. Hogy mi késztette Trockijékat arra, hogy letegyenek eddfet halogató rendszerükről és hirtelen, úgyszól­ván minden átmenet nélkül, a háborúnak for­mális békekötés nélkül való befejezését ajánl­ják, erre vonatkozólag itteni jól informált po­litikai körökben különös elégtétellel mutat­nak rá arra, hogy a tulajdonképeni Oroszor­szágot az Ukrajnával történt békekötés nem­csak politikailag gyengítette meg. de gazda ságllag egyenesen elvágta ex'-sztetaúájának lehetőségeit. A Pétervár ott uralkodó éhín­ség az utolsó jelentések szerint ka­tasztrofális volt. Megtörtént, hogy katonáit, akik a frontról hazaszöktek, visszamentek, hogy legalább ott jusanak valami élelmiszer­hez, Az Ukrajnával kötött béke után az élel­miszerszáliilmányok elmaradtak volna. Az ettől való félelem is nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a bolseviki kormány a háboru be­fejezését ajánlotta. Diplomáciai körökben egyébként az az általános vélemény, hogv a tannenbergi, ma­zuri, gorlicei és karfreiti katonai győzelmek mellé sorakozik Czernin és Kühlmann bresztlitovszki diplociai győzelme. A bolse­vikiek makacsságán az Ukrajnával kötött béke betömhetetien rést ütött, ugv hogy Trockii kénytelen volt a teljes elszigetelt­ség veszedelme elől, melyet a bolseviki kor­mány elűzése és az éhínség követett volna, letenni a fegyvert. Szombaton hajnalban három órakor ér' az Ukrajnával kötött béke Hte Pátervárra és reggelre ctí veit már Bresztatovszkban a Lenin-kormány határozott utasitása az orosz külügyek népbiztosához is haladékta­lanul meg kell kötnie a békát. Trockij kéré­sére azonnal hozzáfogtak a tárgyalásokihoz. A központi hatalmak képviselői természete­sen hűek maradiak eredeti alapelveikhez: semmi kártérítés, semmi területnagyohbitás, nincs győző és nincs legyőzött. Ragyaszkod­tak azonban Lengyelországot, Litvániát, Esztlandot és Kurlandot illető álláspontjuk­hoz is és Trockij ezekre nézve is elejtette tarthatatlan álláspontját. Ezeket a területe­ket tehát a végleges békekötés és a népsza­vazás elintézése előtt nem fogjuk kiüríteni. A legközelebbi időre várják a Finnországgal és Romániával való békekötést is. Bécs politikai köreiben remélik, hogy a hadiállapot befejezési) nemsokára követni fogja i formális békekötés isi Nagyon sokat várnak attól a hatástól, amelyet a békehi­rek az antant egyes országaiban a közvéle­ményre gyakorolni fognak. Lembergi jelen­tés szerint az Ukrajnával kötött béke és a hadiállapot Oroszország részéről való befe­jezésének híre egész Kelet-Galíciában viha­ros örömkitörésre adott okot. Genf, február 10 A Journal de Genéve az ukrán békeszerződés aláírását szimpto­matikus jelentőségűnek mondja. Svájc pénz­ügyi körei a békeszerződés aláírásának hí­rét a központi hatalmak értékeinek általá­nos áremelkedésével üdvözölték. A Man­chester Guardian igy ir: Az Ukrániával megkötött béke híre különösen Franciaor­szágban igen mély hatást fog tenni. A fran­cia kormány vonakodott a bolseviki kor­mánnyal tárgyalásokát kezdeni, de össze­köttetésbe lépett az ukrán központi radával, sőt annak 180 millió frank kölcsönt is bo­csájtott rendelkezésére és külön katonai missziót küldött Ukrániába az ukrán hadse­reg újjászervezésére. Az ukrán békeszerződés szövege. Breszfütovszk, február 9. Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A tárgyalások legutóbbi szünete kezdetén megálkapitották, hogy a kefeponti hatalmak és az ukrán népköztársa­ság közt való békekötés alapjait megtalál­ták. Az összes bizottságok erélyes és fárad­hatatlan munkásságának segítségével .és a kölcsönös előzékenység és békülékenység szelleménél fogva sikerült tegnap a szerző­dés szövegét véglegesen megállapítani és aláírni. Az ünnepélyes záróülést, melyen ezt a szerződést aláírták, csak február 9-én a korai hajnali órákban lehetett megtarta-ii. A békeszerződés a következő beveze­téssel kezdődik: Minthogy az ukrán nép e világháború folyamán függetlenné nyilvání­totta magát és azt a kívánságot fejezte ki, hogy az ukrán népköztársaság és az Orosz­országgal hadiállapotban lévő hatalmak kö­zött helyreállítja a békét, Németország, Tö­rökország kormányai elhatározták, hogy az ukrán népköztársaság kormányával béke­szerződést kötnek. Evvel aiz első lépést akarják megtenni a tartós és mindegyik fél­re nézye tisztességes világbéke felé. Az egyes államok meghatalmazottainak név­sora után a következő határozatok követ­keznek: I. cikk. Németország, Ausztria és Ma­gyarország, Bulgária és Törökország egy­részről, az ukrán népképviselet másrészről kijelenti, hogy a hadiállapot megszűnt kö­zöttük. A szerződést kötő felek elhatároz­ták, hogy mostantól fogva békében és ba­rátságban fognak élni egymással. II. cikk. Ausíztria-Magyarország között egyrészt, aiz ukrán, népköztársaság között másrészt, amennyiben ezek az államok egy­mással. határosak lesznek, ugyanott lesz a határ, ahol a háboru kitörése előtt a magyar és osztrák monarchia és Oroszország között volt. Tovább északa az ukrán népköztársa­ság határa. Tarnogradtó! kezdődően általá­ban a Bilgoraj—Szeezebrzszyn—iRrasztiosz­tav—Pugaszoy—•Rudin.—Mesirecste—ÍSarna­ki—Melnikr—Wysoko'iitov.szk—•Kanienlee-Li­tovszk—Prusany—Wygonovszkojesee vona­lán halaid. E határokat részleteikben az et­nográfiai viszonyok szerint és a nép kíván­ságainak figyelembe vételével vegyes bizott­ság fogja megállapítani. Arra az esetre, ha az ukrán népköztársaságnak a középponti ha­talmak valamely más államával is lenne kö­zös határa, erről külön megállapodást fog­nak kötni. III. cikk. A megszállott területek kiürí­tése a jelen szerződés ratifikálása? után nyomban megkezdődik, A kiürítés végrehaj­tásának módját és a kiürített területek át­adását az érdekelt felek megbízottai állapít­ják meg. IV. cikk. A szerződő felek nyomban a békeszerződés ratifikálása után megkezdik a diplomáciai és konzuli összeköttetést. V. cikk. A szapződö felek kölcsönösen lemondanak hadiköltségeik megtérítéséről, vagyis a háborúra fordított állami kiadások­ról, valamint hadikáraik megtérítéséről, vagyis ama károkéról, amelyeket áz álla­mok és hozzátartozóik a haditerületen tetf háborús intézkedések folytán szenvedtek, beleértve az ellenséges országokban végre­hajtott rekvíratásokat is. VI. cikk. A hadifoglyokat mindkét rész­ről visszaengedik hazájukba, amennyiben en­gedelmet nem kérnek, hogy mostani tartóz­kodási helyükön maradhassanak, vagy pe­dig más országba nom kívánnak utazni. Az ezzel összefüggő kérdéseket külön szerző­déssel fogják szabályozni. A nagyon hosszú és részletes VII. cikk a központi hatalmak és az ukrán népköztár­saság gazdasági viszonyát állapítja meg. A szerződő felek ez évi Julius 3l-ig átadják egymásnak mezőgazdasági és ipari termelé­sük fölöslegét. Aiz áruk mennyiségét s az árakat egy bizottság fogja megállapítani, a mely a békeszerződés után nyomban össze­ül. A kicserélést részben állami, vagy állami ellenőrzés alatt lévő központok, részben pe­dig szabad forgalom utián benyolitják le. A végleges kereskedelmi szerződés megköté­séig, de mindenesetre hat hónapig az általá­nos béke megkötése után ideiglenes egyez­ménnyel kell szabályozni a kölcsönös áru­forgalmat, mely egyezményt 1918. junius hó 30-tól kezdve hat hónapra lehet fölmondani. Ez a provizórium életbe lépteti azokat a köl­csönös szerződéses vámokat, amelyek a há­boru kitöréséig Magyarország, Ausztria és Oroszország között érvényben, voltak. Azonkívül biztosítja az Ázsiába és főképpen Perzsiába irányuló átmenő forgalmat, amely azelőtt Oroszországon át zárva volt. Uk­rajna nem támaszt igényt azokra a kedvez menyekre, amelyeket Magyarország és Ausztriái Németországnak, vagy más, vele vámszövetségbeu lévő országnak ad, amely Magyarországgal és Ausztriával közvetetle­nfil, vagy más, vele vagy Németországgal vámszövetségben lévő országgal határos. Ugyanez' a határozat áll fenn a viszonosság alapján Ukranja részéről is. VII. cikk. A közjogi és magánjogi viszo-

Next

/
Thumbnails
Contents