Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1918-02-10 / 33. szám
8 dmmagyajmmtimi Szeged, 1918. február li. •crtclmüséget eredményezte a megteendő intézkedések dolgában, amelyeknek célja, hogy a monarchia mindkét államában a meg levő készletek pontosan megállapíthatók legyenek. Valamennyi oldalról a kölcsönös kisegítés tekintetében a leglojálisabb előzékenységet tanúsították és pedig nemcsak ami az élelmiszereket, hanem ami a az ipari cikkeket is illeti. A Romániából kilátásba helyezett szállítmányok az élelmezéai viszonyokban való megkönnyebbülést remélhetővé teszik. — A budapesti újságírók üdvözlik Fényes Lászlói minapi beszédéért. Budapestről teleouáija tudósítónk: A Budapesti Újságírók Egyesülete ülést tartott Márkus Miksa elnöklésével és foglalkozott a sajtó helyzetével. Elhatározták, hogy ebben az ügyben február 17-ikén rendkívüli közgyűlést fognak tartani, ezt megelőzően pedig 15-ikén választmányi ülés lesz. A;z ülésből kifolyólag Fényes Lászlót a sajtó ügyében tartott minapi beszédért az egyesület üdvözli. — Wimmer Fülöp kinevezése. A hivatalos lap szombati száma közli, hogy a közélelmezési miniszter Wimmer Fülöp vezérigazgatót a Budapesten működő Országos Központi Árvizsgáló Bizottság tagjává nevezte ki. — Helyi árvizsgáló bizottságok szervezése. A közélelmezési miniszter rendeletére — mint ismeretes — helyi árvizsgáló bizottságokat kell szervezni. A közélelmezési miniszter most kinevezte a helyi árvizsgáló bizottságok elnökeit és elnökhelyetteseit. A szegedi árvizsgáló bizottság elnökévé dr. Polgár Sándor kúriai birót, helyettesévé Fodor Jen ő városi tanácsnokot nevezte ki a közélelmezési miniszter. A szegedi árvizsgáló bizottságnak 24 tagja lesz. — Közélelmezési kormánybiztosságok szervezése. A hivatalos lap szombati számában rendelet jelent meg a közélelmezési kormánybiztosságok és közélelmezési bizottságok felálíitásáról. A rendelet szerint a közélelmezés körébe vágó kormányrendeletek és egyéb kormányhatósági rendelkezések megfelelő végreismételgette, a mit az imént: — Jesz, jesz Trockoj... Alexander. — Ennek ugyan a Jézus tudna a nyelvin eligazodni, de ne is nagyon keresd húgom, hanem sződd le fiastul a kocsirul, aztán hagy mönjek. A többi mán a té gondotok lösz. — Fiastul! ? lepődött meg az asszony. — Hát mi a tyúk... Nem is lány. — Fiastul — ismételte Barácziusn^ aztán elvette a lány fezéből a levelet, és nézegette. Nem tudta elolvasni, de azért ráismert a fia írására... Ez az ő drága Sándorjának a kezekása. Éppen ilyen kerek, vastag betűk vannak azokon a rózsaszínű lapokon is, amelyeket az orosz fogságból küldözget haza az ő lelke virága is. Az ajkához szorította a levelet, aztán megcsókolta. — Sándorom. —- Jesz, jesz, Alexander — bólogatott hozzá az idegen lány is, aki ekkorra már tisztába jővén a helyzettel, lassan, vigyázva lejött a kocsiról, szeretettel emelvén ki a csomagot is a kocsiderékból, egy félesztendős gyereket, akit most mosolyogva nyújtott Barácziusné felé. — Jesz Alexander. Az asszony karba kapta a gyereket, felemelte az arcáról a puha, kis kendőcskét, azután hirtelen megcsókolta mind a két orcáját. A fiát látta benne. Ugy érezte, hogy most azt öleli a két karjával. — Sándor! —• kiáltott fel boldog örömmel. — Jesz Sándor! — magyarázta az orosz leány és ő is felvidult, mosolygott és szeretettel simogatta meg a gügyögő gyereket. — Oh boldogságos szűz Máriám, hiszen ez csupa az én Sándorom — folytatta siránkozó boldogsággal — csupa az én aranyos fiam .. . A szöme is szakasztott olyen kék, mint az üvé, a haja fekete, mint az én áldott magzatomnak, hajtásának biztosítása érdekében az országo* 32 közélelmezési kormánybiztosságra osztják és ezek élére kormánybiztosokat állítanak. A kormánybiztos ellenőrzési jogköre a közélelmezés körét érintő központok és egyéb háborús gazdasági szervezetek helyi szerveire (bizományosok) is kiterjed. A közélelmezési bizottságnak elnöke "a polgármester lesz, tagjai a kereskedelem, ipar és mezőgazdaság, másfelől, a fogyasztók képviselőiből kerülnek ki. A fogyasztókat képviselő tagok között az ipari munkásszervezeteket egy vagy két taggal kell képviselni. A közélelmezési bizottságnak nyolc tagja lesz. — A tarhonya és száraztészta legmagasabb ára. A hivatalos lap szombati számában megjelent rendelet szerint a főzőlisztből készült tarhonya legmagasabb ára métermázsánként 120, a közönséges kocka és rövidre metélt tésztáé 130 korona. Egyéb tészfanemüek árát a közélelmezési miniszter esetről-esetre állapítja meg. A közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban az eladó legfeljebb 15 százalékkal magasabb árat számithat. — A Jótékony Protestáns Nőegylet hangverseny a Február 23-án, szombaton, a jótékony Protestáns Nőegylet hangversenyt ta.it jótékony célra. A hangverseny műsora a következő: 1. Beethoven: t moll zongoratrió (op. I. 3. szám). Előadják Sennyei József főhadnagy (hegedű), Fiedler Walter (gondorka) és Sauerwald Géza (zongora). 2. a) Ária SanitSaens Sámson és Dvilila eimü operájából, b) Ária, Bizet Carmen eimü operájából, énekliMedveczky Bella operaénekesnő. Szünet. 3. a) Brahms: Örök szerelem, b) Wolf: Weyla dala. c) Massanet: Elégia, énekli Medveczky Bella operaénekesnő. 4. Rubinstein Ant.: B dur zongoraírió (op. 51.) Előadják Sennyei, Fiedler, Sauerwald trió. Helyárak: Páholy 30, 10, 8, 6, 4, állóhely 3 korona. Jegyek Várnay L. könyvkereskedésében és este a pénztárnál kaphatók. A hangverseny után táncmulatság lesz. A koncert délután 6 órakor kezdődik. — Fegyházra ítélt oláh hazaárulók. Kolozsvárról jelentik: A kolozsvári hadbíróság Fodor János fernesti jegyzőt hét évi, Comsa János kereskedőt másfélévi és Bercsa Konstantin földbirtokost tiz évi fegyházra ítélte a haderő ellen elkövetett bűntett miatt. A vád szerint | ez a kis gödör az állán, épen olyan, mintha ü lehölte vóna rá. — Hun vötted ? — szólt a lányra tekintve. — Az a Sándor Trockoj. Aztán tovább beszéltek mind a ketten. Szaporán csengett ajkukon a szó, de nem evvel, hanem a lelkükkel értették meg egymást. Estaíkonyatra hajlott az idő, mikor Baráczius István haza került. Meg volt lepve persze nagyon az öreg, de azért nem méltatlankodott, száraz köhécseléssel leplezte az izgatottságát. Lassú nyugalommal elővette a poros szemüveget az almáriom tetejéről, föltette az orra nyergére és csak annyit mondott: — Ez a Sándor kezeirása. Az asszony nagyon kíváncsi lett, úgyszintén a leány is. — Mit ir benne? Nem válaszolt az öreg, elolvasta a levelet kétszer is, azután nézte merően, egyre fokozódó szeretettel, végre levette az orráról a pápaszemet és megtörölte a szempilláit. Nagyon meg volt hatva. — Haza küldte a Sándor az asszonyt, meg a gyereket! — mondta kurtán. — Nagy Isten! — sóhajtotta a remegő asszony. — Jesz Sándor! mondotta halkan a leány. — Mikor gyüttek? — Ebéd után mindjárt. — Adtál nekik önni ? — Nem! — felelte hőkölve a felesége. — Nohát . . . ej, ej . . . hát ételt adjál a Katinak. Messzirül gyütt, mögéhözött . . . No csak hamar . . . Ételt adjál nekik Vera. Később elővette az öreg a levelet és olvasni kezdte: „A Katalint hazakiildtem szerető édesapámék házához, mert nem birom elviselni, hogy énmiattam legyen földönfutó. Itt olyan az elitéltek a Fernestbe bevonult román csapatokat román nemzeti jelvényekkel és a román hadsereg éltetésével fogadták. Mind a három elitélt felebbezett. — Ujabo rendelet a rekvirálásról. A közélelmezési miniszter rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz a terményrekvirálás tárgyában kiadott rendelet végrehajtásáról. A rendelet részletes utasításokat tartalmaz a rendelet alkalmazására vonatkozóan és az egész országban egyöntetű eljárást állapit meg. — A domaszékí gyilkost elfogták. Pénteteken délután a. hódmeze.,TLÚ.Llyi /rendőrség' telefonon értesítette a szegedi rendőrséget, bogy Deák László Antal 3-as honvéd hus/ávezred'beli tizedest, aki vasárnap Domaszttkeii meggyilkolta Nógrádi Gyuiáné huszonhárom éves hadiözvegyet, ott elfogták. Dr. Borbot a Jenő rendőrkapitány szombat reggel átutazott Vásárhelyre, hogy ikilLallgi.SiBu ,a b-n,szár,t. — Vásárhelyről a gyilkos elfogatására! 'kapcsolat ba,n a következőket jelentik: Deák László Antal szerdán es-te az egyik vásárhelyi vendéglőben egy idevaló márkakereskedővel mulatott. Deák •szórta a pénzt, azon az éjszakán ezenháAv>mzáz •koromát adópt a cigánynak, a. szomszéd asztalnál ült egy vásárhelyi detektív, aki megkérdezte a manliakereskedőtől, ki az, akivel nra'at ós aki igy 'szórja a pénzt. A detektív ,azt a. választ kapta, hogy gazdag csongrádi marhakerss* kedő és mészáros az illető. Másnap, csütörtökön reggel a detektív jelentést tett az esetről a bűnügyi osztály vezetőjének, aki azonnal elrendelte •a nyomozást a föltűnően költekező ember kilétének megállapítására. A rendőrséget tegnap délután négy óra tájban értesít ették, hogy az illető a Balaton-kávéházban van. Egy rendőrkapitány azonnal a kávéházba ment, ahonnan akkor távozott Deák László Antal, fölült a reá várakozó kocsira és elhajtatott. Cigányzenészek voltak vele, akik a másik koiosira ültek föl, hogy utána, menjenek. A rendőrkapitány erről a kocsiról leszólította a. cigányokat és ő maga hajtatott Deák után, aki hamarosan megállítatta a kocsit és betért egy korcsmába. Itten fogták e. A. rendőrségen beismerte, hogy Deák Antal Lászlónak hívják, megszökött a 3-as honvódhuszároíktól, \ai\qny vítézsépi érme van. Bie-> | ismerte, hogy .szerdán Busa Pál csongrádi lasora van neki, mint a kivert kutyának. Az anya, apa üti folyton, folyvást, pedig nincs semmi bűne az árvának, csak az, hogy szeret, mint én őtet. Fogadják magukhoz, mer' jó leány, dolgozni is szeret, gondjukat viseli majd kendtöknek !" Azután pihentetett az öreg. — Hát még mit ir szögény Sándorom ? — faggatta Barácziust az asszony. Az ember elmosolyodott, azután jóiziit nevetett. — Mi az ? . . . Mondja mán kend no. — Ejnye no . . . Hát azt, hogy a legényt mög ugy tartsad, mintha a tulajdon szülötted lönne, mert — és itt betűzni kezdte Baráczius az irást (bizonyosan megint bemM'hálósodtak öreg szemei) — kár lönne mint"' n csöpp magyar vérér', úgyis sok elveszött a harctérön. ... Ez, mondom, 1916. év tavaszán történt. 1917 tavaszán már együtt ültette Katalin az ibolyát Toppantó Pannával. És ha kapálás közben beköszönt hozzájuk valaki az útról, olyan szép tiszta magyar szóval köszönt vissza egy hátrakötött kontyu menyecske, hogy szinte öröm volt hallani, akárcsak a pacsirtaszót: — Aggyon Isten jó röggelt. — A Kati köszönt ángyi, — teszi hozzá ilyenkor Barácziusné, — a mönyem, az orosz mönyecske. — Hát mégis itt van? — ütközik meg az errevaló asszony a dicsekedésen. — Itt is marad! — veti vissza büszkén a feleletet ilyenkor a lányasszony. — Ugy a' — toldja Toppantó Veron — alig várjuk, hogy hazakerüljön Sándor, mindjárt mögtartjuk a lakzit. Baráczius is elő-előtoppan a gyerekkel ittott és kurta szóval, kevélyen fejezi ki az érzésit: — Az unokám!