Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-06 / 29. szám

indul, ki, JVlost már láthatjuk, hogy » bolsevi­ki t-k csak taktikáznak a tárgyalásoknál, hogy e? alatt talán sikerül megszervezni a köz­pontiak országában a társadalmi forradate ttiaf. Azt hiszi, hogy az oroszok az ukránjai' beleavatkozás után Lengyelország ügyeibe is bele akarnak avdfkozni, Ezért követelik bizo­nyára, hogy seregeinket vonjuk ki Lengyel­országból. A mi kormányunk azonban átérzi az u.i idők szellemét. Hosszasan polemizál ezután Tiszával, a ki a választójog kérdésében kompromisszu­mot ajánl. Elismeri, hogy fontos ily kérdések­nek közmegnyugvásra való megoldása, még is azt hiszi, hogy az ilyen fajta kompro­misszumos tárgyalás az egész országban nyugtalanságot idézne elő. Beszédét azzal végzi, hogy a kormányt teljes erővel támo­gatni kell, egységcsen és nem kis frakciókkal, Andrássy beszéde után az elnök öt Perc szünetet adott, majd Polónyi Géza teszélt személyes megtámadtatás elmén. (Apponyi beszéde.) Polónyi után gróf Apponyi Albert jelent­kezett szólásra. Kijelenti, hogy a kormány szociális programja harmóniában van afügget tenségi párt múltjával és annak törekvései­vel. E program fiem riad ússza kényszeresz­közök alkalmazásától sem, A hitbizományak ügyét rendezni akarja, azoknak szák körre való szorításával. A kormány a szociális té­ren elment a szélső határokig, ameddig csak egy nem komunális alapon álló kormány el­mehet, Nehézséget a függetlenségi pártnak csak az Ausztriával kötendő gazdasági ki­egyezés jelent. Amikor az Eszterházy kor­mány megalakult és a szóló abban bélc­pett bizonyos fen tartással élt. Ezzel szem­ben a jelenlegi kormány nyilatkozata egész határozottsággal azt mondja, hogy a kiegye­zést törvényhozásilag elintézni a Jövő ország gyűlésnek tartatik fent. Nem kell tehát avval a kifejezett fentartással élnie, mint az előző kormánynál. Ezzel szemben el kell ismernie, hogy alakulhat olyan helyzet, melyben rögtön intézkedni kell. Csak hogy ez a helyzet nin­csen előre kontemplálva. Emberileg biztosít­va van a jövő országgyűlésnek az elhatáro­zási szabadsága. Amennyiben a nemzet a gazdasági önállóság létesítését határozná el, ennek az elhatározásnak megvalósítása aka­dályokba nem ütközik. Apponyi beszéde után az elnök délután két órakor berekesztette az ülést és a vita folytatását másnapra halasztotta. Jf szegedi földgázkérdés. Dr. Beöck Hugó és Cholnoky Jenő szakértői véleménye. írta: Sornlyódy István. özeged városának vezető egyesületei és pedig: a Dugonics-Társaság és a Mérnök és Epitész Egyesölet, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara uj elnökének Wimmer Fülöpnek programjában kifejtett elvek szerint, állandóan foglalkoznak a földgáz kerdésével, Közönsé­günket, a nagy magyar Alföldnek értelmiségét erthető módon érdekli a kérdés; vájjon Sze­geden és környékén egy megejtendő földgáz­kutatás sikerre vezetne-e? Érthető az érdeklő­désemért ezzel nemcsak a fütés-világitás prob­lémája kerülne gyökeres megoldáshoz, hanem az ipari vállalatok ezzel olyan erőforráshoz jutnának, amely erőforrással egy csapással ver­senyképessé tudnánk tenni iparunkat, akár a nyugati országok fejlettebb iparával szemben is. Az első tervünk az volt, hogy nevezett egyesületekkel közösen, vállvetve egy földgáz­napot rendezünk, amikor több szakértő ferfiu megjelenne a városban és egy vagy két napon át felolvasásokat, esetleg valóságos vitanapot rendeznének a kérdés felett. Irtunk is ebben a kérdésben több szakembernek, de ezek vá­laszából be kellett látnunk, hogy a háborús állapotokkal járó tüzetesebb elfoglaltságok miatt a szakembereit összehozása egy kitűzött napra a lehetetlensegge! határos, Egyszer az egyiknek, máskor a másik szakembernek nincs érkezése. Igy abban történt a megállapodás, hogy a sze­gedi egyesületek külön-külön alkalommal tart­ják meg a földgázra vonatkozó előadásaikat, Addig is, mig ezek az előadások megkez­dődnek, érdekesnek és értékesnek tartom a pénzügyminisztérium földgáz-osztályának veze­tőjétől dr. Beöck Hugó miniszteri tanácsostól e tárgyban kérésemre hozzám írott leveléből — mintegy a közönség tájékoztatása végett — közölni az alábbiakat: — A nagy Alföldnek rendszeres átkutatását a kormány már elrendelte. A kutatás azonban csak teljes rendszerességgel történhet; meg az Alföld sik területén a felszínen nem kapunk semmi támaszpontot arra nézve, hogy hol fürjünk, — Van ugyan már az Alföldön nagyobb gzámu ártézi fúrás. De ezek sem adnak kellő felvilágosítást. Azok a helyek, ahol a föld­gáz, vagy ásványolaj, esetleg kősó nagyobb tömegekben található, aránylag kis területek és mgy véletlenség, ha egv fúrás véletlenül beletalál az ilyen előfordulásba. — Nékem sikerült kimutatnom, hogy az Eötvös-féle ingát fel lehet használni arra, hogy kinyomozzuk azokat a helyeket, ahol a kutató fúrásokat le kell mélyíteni. Megjegy­zem, az inga nem mondja meg, hogy gáz, olaj, vagy kősó van-e ott, vagy, hogy mennyi van, hanem csak azt állapítjuk meg vele, hogy abban az esetben, ha ezek az anyagok meg­vannak, hol furhatók meg, A kérdéses anya­gok előfordulása ugyanis a földet alkotó kö­zetek bizonyos szerkezeti viszonyaival kap­csolatosak és az ingával azt a szerkezetet nyomozhatjuk ki. — Eddig a szerkezet kinyomozására sik területen nagyszámú fúrást kellett lemélyiteni, ami rengeteg időbe és pénzbe került, — Az inga-mérések is sok jdőt igényel­nek. Szeged környékének átvizsgálása leg­alább hat hónapi külső mérést igényel. Ha ez megvan, jön a kiszámítás és azután a fúrás, ami megint legalább egy uszkve más­fél év. — Szeged környékének átvizsgálását is okvetlenül megejtjük a közeljövőben. A mun­kában azonban bizonyos korlátokat szab az, hogy a méréseket csakis speciálisan képzett szakemberekkel, úgynevezett geofizikusokkal végeztethetjük és az, hogy a nagy vashiány miatt nem lehet sem kellő számú béléscsővet, sem furó-berendezést szerezni és itt hozzá­teszem, hogy nagy mélységű fúrásokról, 800—1200 méterről van szó. — Az alföldi földgáz kérdésében, miután az ingával már átvizsgált területeken rövide­sen megkezdjük a fúrásokat, mintegy másfél év múlva teijesen világosan fogunk látni, ad­dig azonban türelem kell, — Hivatalos elfoglaltságom sajnálatomra most nem engedi meg, hogy felkeressem szép városukat, de itt Budapesten bármikor szívesen rendelkezésre állok. Itt említjük föl, hogy a mult hónap 27-én a Dugonics-Társaságban megtartott fölolvasás Jön a béke! .srctíwl.' 1íu8. fesrair 15. i -vii --rrn rí • n inrnr nmrrii.iir.imnti rj fen lum után beszéltünk erről a kérdésről a városunk­ban is nagy népszerűségnek örvendő Cholnoky Jenő egyetemi tanárral, átei társadalmi mozgal­munkát a legnagyobb örömmel vette tudo­másul és készséggel ajánlkozott arta, hogy erről a szegedieknek előadást tartson. Nem le­het mondani, hogy Cholnoky ebben a kérdés­ben optimista volna. Helyesli a mozgalmat, de kifejezte azt a nézetét, hogy el lehetünk rá készülve, hogy a fúrások alkalmával nagy mélye ségekre kell lehatolni. Csak kivételes szerencs­volna, ha már 500- 1000 méterig nagyobb tö­megű földgázt találnánk. Érdekesen beszélte el a sármási földgáz fölfedezésének és megrend­szabályozásának történetét, valamint azt is, hogy a földtulajdonos főszolgabíró milyen kálvárián ment át, amíg hosszas huzavona után abban a szerencsében részesült, hogy a magyar állam 200.000 koronáért megvásárolta tőle azt s föld­területet, ahol a kissármási földgáz-kálium keresése közben — jelentkezett és megaján­dékozta Erdély népét egy olyan valóságos égből csöppent ajándékkal, amelynek hasznát most a Magyar Földgáz Részvénytársaság címén idegen pénzintézetek élvezik. POLITIKAI HÍREK. Budapest! tudósítónk telefonjelentése. — (Interpellációk a Ház szerda! illésén.) A Ház szerdai ülésére a következő interpellá­ciókat jegyezték be: Brandsch Rudolf Nagy­szeben közélelmezöse ügyében a közélelme­zési miniszterhez, Polónyi Géza a kormány alakításról a miniszterelnökhöz, Polónyi De­zső a háromszékmegyei erőszakos rekvirá­lábról, Nóvák János a pálinkafőzésről, Barta Ödön a népnevelési érdekek védelméről, Ábrahám Dezső a külfölddel kötendő keres­kedelmi szerződések tárgyában. (A választójogi bizottság összeillését megint elhalasztották.) A választójogi bizott­ságnak a 6-ikán délelőtt 10 órára összehívott ülését a képviselőház ülésére való tekintet­te! 8-ikán délelőtt 10 órára halasztották. (Az Apponyi-párt záró értekezlete.) Az Apponyi-párt kedden este Szentiványi Ár­pád elnöklésével záró értekezletet tartott, amelynek során Barta Ödön indítványára elhatározták, hogy az uj kormánypárt kor­szakos jelentőségű munkaprogramjának ke­resztülviteléhez szükséges tömörülésben a'z Apponyi-párt képviselő tagjaival belép az újonnan alakuló 48-as alkotmánypártba. Ez­után elhatározták, hogy a vidéki pártszerve­zeteket továbbra is fentartják és az ezekkel va'ó összeköttetés megőrzése céljából Bu­dapesten központi bizottságot alakítanak, a melynek szervezésével az elnökséget bíz­ták meg. (Az uj párt szrvezö bizottságának ülése.) Az uj párt alakulásával kapcsolatban a pár­tok részéről kiküldött szervező bizottság ma délután az Apponyi-párt helyiségében ülést tartott, amelyen Wekerle te részt vett, mint az uj párt vezére. A szervező bizottság vég­leg megállapította azokat a feltételeket, ame; lyek mellett az uj alakulás végbe megy. Megállapították az uj párt nevét is: 48-as alkotmánypárt. A szervező bizottság a párt­alakulásra vonatkozó tervezetet közösen fogja elkészíteni és előterjeszteni a 6-ikán tartandó értekezleten, (Mihályi nem akar tagja lenni a vá­lasztójogi bizottságnak.) Mihályi Tivadar nemzetiségi képviselő bejelentette, hogy válasz­tójogi bizottsági tagságáról lemond. Mihályi hir szerint azért mondott le, mert mellőzésnek vette, hogy utólag irták be a jelöltek lisztájába,

Next

/
Thumbnails
Contents