Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-05 / 28. szám

Szeged, .1918. Mteuár 3. Hegedűs Loránd előadása közgazdaságunk jövőjéről. — A gyáriparosok központi kiküldöttei Szegeden, — (Saját 'tvdÓQténktól) A kereskedelmi és iparkamara idei felolvasó ciklusa során vasárnap délután Hegedűs Loránd, a legkiválóbb magyar közgazdasági kapacitások egyike tartott előadást. A nngyérdekü és a címével is — Közgazdaságunk jövője — sokatigérő előadás alkalmából zsúfolásig megtelt a városháza közgyűlési terme. Wimmer Fülöp üdvözölte néhány meleg szóval Hegedűst, aki előadását azoknak a jóslásoknak jellemzésével kezdte, melyek a haboru után reánk váró föladatokról elhangzottak. Ezek a jóslások, noha sok esetben igen alapos tudományos kutatáson és az összes eshetőségek lelkiimeretes mérlegelésén nyugodtak, túlnyomó részben önmaguktól megdőltek és a prófétáknak nagyrésze ma kétségtelenül s legnagyobb zavarban volna, ha egy fonográf visszamondaná nekik azt, amit néhány hónap vagy év előtt tantétel gyanánt fölállítottak. Ezek a szellemileg önmagukkal sakkozó urak a legtöbb esetben abban tévedtek, hogy sok ismeret len egyenleteket akartak megoldani, ahelyett, hogy a realitásoknak a talajáról indultak volna ki. Egy ilyen realitás, amelyet mindnyájan tapasztalhatunk, az, hogy a pénz megmaradt ugyan csereeszköznek, de értékmérő jellegét a háborúban tökéletesen elvesztette. A pénz és az áru értékviszonyában olyan ingadozások állottak elő, amiro még a közgazdaság története nem mutat példát, Ennek az oka az, hogy a háború alatt produkált, de egyúttal meg is semmisitett tömérdek, hozzávetőleges becslések szerint mintegy háromszáz milliárdra rugó értéknek ellenértéke gyanánt kibocsátott bankótömeg felhők módján lebeg fölöttünk. Mint a fizikában a hevítés alkalmával a párák fölszállanak és kihütéskor ismét lecsapódnak, a háború izzásában ez a. bankótömeg, amely ellensúlyát elvesztette, fölszállott és a békében, amely a kihűlés jellegét viseli magán, teher gyanánt fog lerakodni. Azoknak a milliárdoknak a súlyát, a melyek az elpusztított értékeknek a külső burkát alkotják, az államok a háború után fogják igazán megérezni és csekély vigasztalás ránk nézve, hogy azonos jelenségek lesznek tapasztalhatók az összes államokban. Az igy előállott terheket a háború után az állain vállairól az egyéneknek kell átvenni és az átadásnak a módjában jelentkezik a háború utáni időknek a legnagyobb pénzügyi problémája, ' _ „. „J;!. , Két módon lehet a háborús terheket födözni. Vagy generációkra szóló terhes adókat állnpitunk meg és hosszú évekre osztjuk el a háborús kiadásokat vagy pedig egy egyszeri nagy vagyonadóval tüntetjük ei az államok adósságának legnagyobb részét. Az előadó szerint az utóbbi mód a helyesebb, mert ha az állam olyan terhes, állandó adókat állapit meg, amelyek a kereső munkát gyümölcsétől fosztják meg, akkor károsan befolyásolja a közgazdasági működést, mig ha az emberek egyszeri nagy vagyonadóval leszámoltak, a közgazdasági termelő munka újból megindulhat. A jövő vagyonképződést megölni nem szabad, mert a nemzet igazi vagyona nem a meglevő gazdaságban, hanem a még ezután képződő vagyonokban rejlik. A má9ik nagy sarkalatos probléma, amelyet meg kell oldanunk, az, hogy elegendő eszközünk legyen a háború utáni nagy gazdasági verseny számára. Az utolsó hónapok folyamán különböző oldalról gyakran hangoztatták, hogy a háború utáni nagy visszavándorlás fog megindulni Amerikából. Ebben az előadó csak akkor hihet, ha a közgazdasági viszonyok kívánatossá teszik az amerijutj magyarokra a visszatelepedést. Mert máskülönb«n velünk is a2 fog mftglörtéani. mint a győztes balkán államokkal a hó honijuk után, hogy győzelmes háború dacára » kivándorlás nagy mértékben meghiúsult. Hogy mit kell cselekednünk, arra a példát Anglia és Oroszország szolgáltatják. Az első a bur háború után, a másik pedig a japán háború után határozta el magát a földreformra és Stolypin földreformja után, amely millió mdí millió családot, juttatott földhöz, egészen más Oroszországgal állunk 'szemben, mint amely a japán hábornt megküzdötte. Ha azt akarjuk, hogy a háborús vérszegénység következtében a kivándorlás áradata meg ne induljon, akkor nekünk is nagyszabású birtokpolitillára kell rászánnunk magunkat, amely a háborúból hazatért százezreket a magyar földhöz köti. Ennek a földbirtcipolitikának az utja a kötött birtokok megszüntetésén és a hitbizományok felosztásán keresztül vezet. Szükség van erre a politikára azért is, mert a nagybirtok ellenben extenzív ós esak kevésszámú embernek biztosit megélhetést. Már pedig a nemzetek nagy versenyében a nagy számok törvényei érvényesülnek. De szükség van a kötött birtokok feloszlatására azért is, hogy a nemzetiségi egyházak milliós nagy vagyonaik révén ne tudjanak államot, alkotni az államban és óriási anyagi erejüket ne használhassák fel államellenes célokra. A magyar parasztnak a földhöz juttatása legyen az a nagy nemzeti ajándék, a mellyel a háborúból hazatért hősöket várjuk. Ebben nem lehetnek különbségek a politikai pártok között és ezzel a nagy föladattal szemben nem szabad tétováznunk és félrendszabályokat alkalmaznunk. Ezzel alapozzuk meg Magyarország nemzeti és gazdasági jövőjét és ha ezt megcselekedtük, akkor a többi, már jóslások és erőszakos, mesterséges intézkedések nélkül már magéból jönni .fog. A nagy tetszéssel fogadott előadásért Wimmer Fülöp mondott köszönetet. Délelőtt a kamara nagytermében volt a gyáriparosok értekezlete, amelyet Wimmer Fülöp, mint a gyáriparosok szegedi fiókjának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a fiók vendégeit és hivatkozással az egész gyáripart őgszefiiző nagy feladatokra, örömét fejezi ki, hogT személyes kapcsolatot sikerült létrehozni a fezegedi tagok és a központi vezetőség között. Szegedet földrajzi fekvése, közlekedési viszonyai és egyéb körülményei hivatotté teszik arra, hogy falai között jelentős gyáripar fejlődjék. Minthogy csaknem az összes gyáripari vonatkozású alapítási tervek egy vagy más formában a szövetségben tárgyalás alá kerülnek, kéri a szövetség vezetőségét, hogy amennyiben megvan a módjuk, hogy az ilyen alapításokat bizonyos helyre irányítsák, vegyék Szegednek jogos igényeit tekintetbe. fíégedüs Loránd röviden válaszolt Wimmer szavaira. Mondanivalóit a délutáni ülés számára tartja fönn és igy röviden csak annak a kijelentésére szorítkozik, hogy a szövetség mindent meg fog tenni, hogy a békekötés utáni uj nagyipari alapitások egyrésze Szegedre terelődjék. Hegedűs felszólalása után Fenyő Miksa tartotta meg előadását, amelyben főként a háború utáni pénzügyi problémákkal foglalkozott. A GyOSz-nak az az álláspontja, hogy a gyáriparnak nagy mértékben kell részesedni a háború utáni terhek viselésében, követeli ezzel szemben az egységes elvét és nemcsak a merkantilis osztályoknak, hanem a földbirtoknak megfelelő megadóztatását is. Elfogadhatónak tartja az egyszeri nagy vagyonadót, de tiltakozik a kartelladó ellen, a mely az államnak az üzemek beléletébe is beavatkozást biztositana. Különösen sérelmesnek tartja a hadinyereségadónak a háború utáni időre tervezett meghosszabbítását, a melynek veszedelmes intézkedéseit gyakorlati példákkal illusztrálja. Ezek után az átmenetgazdaság legfontosabb föladatairól szólt annak a nézetének adott kifejezést, hogy gazdasági helyzetünk megjavításának egy nagyszabású külkereskedelmi politika lehet a legbiztosabb eszköze. Ezekhez a föladatokhoz Fenyő kérte a szegedi fiók támogatását és biztosította a megjelenteket, hogy a szövetség mindenkor a legnagyobb készséggel fog eljárni ügyeikben. Wianpter Fülöp a fölszólásokra röviden reflektálva, megköszönte a két előadó érdekes fejtegetéseit és az ülést bezárta. mnminnnHiHinimiiniiiiwniWHiMm! Váltakozó harcok nyugaton. BERLIN, február 4, A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: A1 arcvonal számos pontján tüzérségi tevékenység, mely estefelé különösen Flandriában a Houthoulster-erdö és Lys között, továbbá a Scarpe mindkét oldalán fokozódott. Bellecourttól nyugatra meghiúsult az angolok egy erös felderítő előretörése. Az Aillette mellett, Braettől északra a franciák átmenetileg benyomultak előőrsi állásainkba; gyalogságunk és utászaink Bekonváltói északnyugatra a francia árkokból tizenkilenc foglyot hoztak magukkal, A két legutóbbi napon légi harcban és a földről tizennyolc ellenséges repülőgépet és két kötött léggömböt lőttünk le. LUDENDORfr, első toszaUásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály,) Élénk tüzérségi harc az olasz tronton. BUDAPEST, február 4. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) kg. Etsch és a Piave között élénk tüzérségi harcok. — A Brentától keletre az ellenség két felderítő előretörését visszavertük. a vezérkar fönöke. BERLIN, február 4. A nagy főhadiszálszállás jelenti; Az Etsch és a Pleva között meg-megujuló tüzérségi harcok, A többi harctéren nincs újság. LUDENDQRFF, első föszállásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Ujabb hajó elsülyesztések, Berlin, február 4. A Wolff-ügynökség jelenti: Buvárhajóink közvetlenül áz angol keleti partvidék alatt erős őrizet és ellenhatás ellenére nemrégiben hat gőzöst és a Dosirs angol vontatóhajót két motoros kirakóhajóval együtt elsülyesztették, Majdnem valamennyi gőzös erősen meg volt rakva, egyikük fával. A tengerészei! vezérkar főnöke. nyilt meg a Feketesas- és Kigyó-utca sarkán (Kertész-kárpitos volt helyisége.) Nagy választék uri-, nőiés divatcikkekben. A n. é. közönség b. pártfogását kérem Bocker Ferenc.