Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-28 / 49. szám

Ibii. 01. á R háború után i szabad kereskedelemre bízzák a kész gyártmányok beszerzéséi A szegedi Lioyd a központok elien. — Felirat a kereskedem; és átmenefgazdaságl miniszterhez. — (Saját tudósítónktól,) A Lioyd kereske. 1 nehézségek elől; melyek e téren mutatkoz­delmi bizottsága egyik legutóbbi ülésén Aczél .Géza vezetésével a kereskedelemnek és az árubeszerzésnek a háború utáni helyzetével foglalkozott. Az ülés határozatához képest az egyesület most a következő felirattal for­dult a kereskedelmi és átmenetgazdasági mi­niszterhez: — Jogos aggodalommal tekint a hazai kereskedelem zöme az áldatlan jelenből a bi­zonytalan jövőbe. Megbénítva a háborús vi­szonyok szülte alakulatok által, bizakodva várja azon időpontot, melvben a kormány bölcsesége, megszabadítja azon béklyóktól, melyeket a kényszerűség okozta körülmé­nyek reá raktak. A különböző központok megteremtése a háború alatt nagyrészt el­kerülhető nem volt, de az ezek működéséből merített tapasztalatok bebizonyították azt, hogv ezen központok, dacára annak, hogv azok némelyike mintaszer üleg volt szervez­ve és mintaszerü'.eg működtek, nem bírják helyettesíteni a szabad kereskedelmet, mely mozgékonyságával, találékonyságával és szaktudásúval jobban, olcsóbban és- megfele­lőbb módon biria ellátni a közfogyasztást, nivellálni a kereslet és*kínálat kiegyenlítő törvénye felhasználásával azon zökkcnéseket, melyek ma állandóan napirenden vannak, ha ez utóbbiak részben az abnormális viszonyok­ban is lelik magyarázatukat. — A szerzett tapasztalatokból azon ta­núságot kell. hogy a mérvadó ténvezők le­szűrjék, hogv a központok, melyeket a há­borús viszonyok szültek, mind ' szükséges rosszak, tehát nem is tartandók tovább fenn, mint ameddig ezen viszonyok fennállanak, annál kevésbé állandósitandók. — Alulírott társulat kereskedelmi bizott­sága legutóbb tartott értekezletén fenti te­kintetek figyelembevételével tárgyalás alá vette Szeged kereskedőimének árucikkekkel leendő ellátását a béke bekövetkeztével, és ezen tanácskozás eredményeként bátorko.. dunk jelen előterjesztésünket Nagyünéiíósá­god elé bocsájíani. Nem hunyhatunk szemet azon óriási nak. Az árucikkek állandó apadása ma már egyesek teljes hiányához vezetett és félő, hogv a háború hosszú húzódása tökéletes nincsetlenséget fog ez irányban eredményez­ni. Igy tehát a béke beálltával óriási szük­séglettel fogunk szemben állani, melv leg­alább a legszorgosabb és nélkülözhetetlenebb árucikkek lehető gvors beszerzését íogia ' u'­hatatlanul szükségessé tenni. A külföldről eszkczlendő behozatalt' valutám és forgalmi szempontok fogják megnehezíteni és ezek egységes iránvitást valószinüsitenének a vi­szonyok felületes elbírálása mellett. Azonban ha a dolog málvére hatolunk, akkor azon meggyőződésre kell hogv jussunk, hogv a kész gyártmányok az egységes irányítással úgyszólván vele járó központosítás mellett alig-alig lesznek megfelelő módon beszerez­hetők. Ugyanis ezen kérdés nem ugyanazon szempontok szerint bírálandó el, mint a nyers ayagok beszerzése. Ez utóbbiak beszerzésé­nél a monarchia két államának, sőt talán né­met szövetségesünkkel való kar öltött rnüKÖ­dése fog legmegfelelőbbnek bizonyulni. A kész gyártmányok sokfélesége, minő­ségi különbségei és a beszerzési, piacok nagy száma lehetetlennek tüntetik fel azt. hogy ezek közpo&tikrg szereztessenek be. Ezen meggyőződésünk arra indit bennünket, hogv Nagyméltóságodhoz, kinek gondjára vannak bizva a kereskedelem érdekei, azon kéréssel forduljunk, miszerint odahatni méltóztassék, hogv a kész gyártmányok beszerzése a sza­bad kereskedelemre bízassák és e téren n. ke­reskedők smliad érvényesülése tétessék lehe­tővé, természetesen kellő állami ellenőrzés mellett, melyet különösen a vaiutáris és for­galmi szempontok fognak szükségessé tenni. Azon korlátozások, melyek határait a leg­szorgosabb szükségleteknél a beszerzés sor­rendjének megállapítása, az országszerte való igazságos elosztás mikéntje fogja meg­szabni. sok más detailkérdéssel egyetemben, speciális tanácskozások tárgvát keli hogy képezze. Ezek megeitése alkalmával mi is felajánijuk Nagyméltóságodnak szerény szak tudásunkat. S8B«B"»»w»H«BH«»»M««»»n»s»«BS8au«ssesBS»eíBasBBss^ javult a szegedi tejellátás. {Saját tudósítónktól.) A sok rossz hír után végre egy ,ió is iön: a tejmizériák, a melyeket nem kell külön ismertetnünk, rész­ben orvoslást nyertek, Ezidőszerint Szege­den a háború által lefokozott igényeknek meg felelőleg a közönség tejehátása biztosítva van. Ez természetesen nem jelenti azt. hogy bővelkednénk e drága folyadékban, de nem jelenti azt sem, hogv azok. akiknek a t-i ugy.szólván egyedüli táplálékuk, nem tudnak, vagv csak nagv nehézségek árán tudnak tej­hez hozzájutni. Jelenleg 1500 liter tejre van Szegeden elengedhettem égető szükség. 1500 liter tejet kell a város hatóságanak biztosítani, hogy az állapotos és szoptatós anvák. csecsemők és gyermekek, valamint a nagvon súlyosan heteg emberek mindennap megkaphassák az őket megillető naponkinti tejmennyiséget. A napi 1500 liter te.i behozatalát nehéz volt biz­tosítani. A központi tejcsarnok, miután abban az időben a közélelmezési kormánv még nem engedélyezte a budapesti tejárakat, kényte­len volt legnagyobb szállítóitól megválni, a kik olvan helyekre szerződtek, ahol maga­sabb árakat kaphattak. Volt idő. hogv a sze­gedi központi tejcsarnok nem kapott napon­kint több tejet 4—500 liternél. Ilyen viszonyok között történt meg a központi tejcsarnoknak a körétéi mérési osztály ker etéi* való rété­illesztése. Természetes, hogv nagy zavarok­kal kellett küzdeni. Végre a város ismételt föl­terjesztéseire a közélelmezési kormánv enge­délyt adott arra, hogv a makszimális árakat a budapesti makszimális árakhoz mérten ál­lapítsa meg a hatóság. Később pedig enge­délyezte azt is, hogv a környékbeli községek fölös tejmennyiségét rekvirálhassa a város. Ezzel biilent helyre a nagvon is megzavart egyensúly és ez teremtett olvan állapotot, hogv most már a legszükségesebbeket nem. kell nélkülöznünk. A tejellátás mai állapotá­ról egyébként igy nyilatkozott dr. Somogyi Szilveszter polgármester: — Több környékbeli község fölös tej­készleíét rekvirálta a város a közélelmezési kormánv engedélyével. Ezzel a mennyiség­gel, vaiamipt azzal, amelvet az uradalmak szállítanak a központi tejcsarnoknak, el bír­ják látni a szoptató és állapotos anvákat, a gyermekeket és azokat a sulvos beteg em­bereket, akiknek annvira fontos a tej. hogv enélkiU meghalnának. Nem jut persze tej igen sokaknak és igv panasz most is van, de hi­szen legven bármilyen ideális rend valahoh panaszkodó mégis csak akad. Ez közös em­beri gyöngeség és nem tudunk ellene semmit tenni. Jogunk lenne ugvan lefoglalni a vám­háznál a városba jövő tejmennyiségeket, ezt arénrén nem akarjuk megtenni, mert akko; elmarad minden tej a városból. Nem akartuk lefoglalni, a helybeli íeheneskazdák fölös tej­mennyiségét sem. Fölszólítottunk azonban mindenkit, hogv aki a fölös tejmennyiségét fötéjánlia a városnak, minden napi eev liter tej után havonkiní 15 kilogramm korpái fog kapni tehene eltartására a várostól. Persze, hogv1 a fölhívás a pusztába kiáltó szava ma­radt, egyetien tehenesgazda sem hajlandó a városnak adni fölös tejmennyiségét Ezidőszerint Szegeden 1500 liter tej kell naponkint arra a célra, hogv a szoptató és .állapotos anvákat. gyermekeket, valamint a sulvos betegeket elláthassuk. Nagyon SZÓD és nagv eredmény, hogv ezek ellátását biztosí­tani tudtuk. Lehet, hogv ezt az eredményt később még fokozni tudjuk. Mi mindent el­követünk arra nézve, hogv a város közönsége lehetőleg ne nélkülözzön semmi téren. i A birodalmi gyűlés költségvetés vitja, Berlin, február 27. A birodalmi gyűlés folytatta a költségvetés "vitáját. Stresemann képviselő azt hiszi, hogy ellenmondás nél­kül megállapítja, hogy Románia nem érdemli meg, hogy vele szemben kíméletet gyako­roljanak. Állást foglal amellett, hogy Romá­niától kártérítést követeljenek, melyet nem keil készpénzben, hanem gazdasági szerző­dések formájában megtéríteni. Végül kife­jezi aggodalmát afelett, hogy a kancellár tárgyalásra hiyja meg a belga kormányt és ezzel a belga kérdést ki akarja kapcsolni a békekérdések egész komplexumából. A román béketárgyalásokon Andrássy nem vese részt. Bécs, február 27. Gróf Andrássy Gyula, akit tegnap este hosszú magánkihallgatáson fogadott a király, a mai délelőttöt még Bécs­ben tölti és csak délután megy vissza Buda­pestre. Arról, hogy Andrássy vagy az or­szággyűlési pártok más vezére a béketár­gyalásokon való részvétel céljából Bukarest­be utazzék, szó sincs. Ha valaki a hivatalos tárgyaló feleken kivül megjelenik a béke­konferencián, az csak Wekerle Séidor mi­niszterelnök lehet, De az ő elutazása is bi­zonytalan még. Eddig nem is történt ebben a tekintetben semmiféle- diszpozíció. A magyar és az osztrák kormány egyébként naponkint kimerítő tudósítást kap Bukarestből. Igy az este is hosszú sifrirozott táviratban számolt be a bukaresti delegáció legutóbbi tárgyalá­sairól. Némd lapok az orosz engedékenységről. Berlin, február 27. A német—orosz béke­feltételekről a Berliner Tágeblatt ezeket mondja: A mi metódusunk nazvon hatásosnak bizonyul. Troekii és Joffe mar útban vannak Breszthtovszk felé és ott mindent alá fognak irni ,az első cikket is. amelv szerint Orosz­ország és Németország ezentúl békében és barátságban szándékozik élni. Tulnazv remé­nyeket a barátságos érzülethez mindazonál­tal nem fűzhetünk. A Lokalanzeiger irja: Örömmel látjuk, hogv az a kijelentés, hogy megsemmisítésünkre törekvő ellenségeinknek nem adhatunk menedékleselet a háború meg­hosszabbítására, több volt puszta frázisnál. A Morgenpcst Scheidemann icgnapi beszédét szónoki remekműnek mondja, de nem csat­lakozik a szocialista vezér azon nézetéhez, hogv az Oroszországnak kiszabott békefel­tételek állandó ellenségeskedést fognak ma­guk után vonni, (M. T. I.)

Next

/
Thumbnails
Contents