Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-24 / 46. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. : !,...l 1, ..—-a-. _wrir_r___rr! ELŐFIZETÉSI ÁRA : egész évra 38.— K. negyedévre 9.— K. félévre ... 18.— K. egy hónapra a— K. Egyees Bisám ára, I4 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1918. VII. évfolyam, 46. szám. Vasárnap, február 24. A béketárgyalások. A háború negyedik évében a hadviselő államok közti hosszú békevita után végre elérkeztünk a részleges béketárgvalásokig is. Az első bresztlitovszki tárgyalásoknak ugyan csak az ukrán különbéke lett a gyümölcse, Oroszországgal megegyezésre jutni akkor nem lehetett, de az események törvényszerű­sége azt mutatja, hogy amikor már a béke­tárgyalásokra - megérett az idő. a háborús zür-zavarból utat tör magának a béke. A bresztlitovszki 'kísérletezés után Orosz­országgal ujabb tárgyalások. kezdődnek, ezt megelőzőleg pedig Bukarestben lesz tanács­kozás a. román különbékéről. A bukaresti tárgyalásoknak rendkívüli fontosságuk van. Szinte azt lehetne mondani, hogy Bukarest­ben dől e! az általános béke sorsa. Románia ugyan nem ezt a hivatást szánta önmagának, amikor a háborúba beleavatkozott. Akkor azt hitte, hogy közbelépésével a háború sorsát dönti-el. A háború ugv alakult, hogv ennek épen az .ellenkezője történt. Bukarestben, báí­milv valószínűtlenül hangozzék is. a tárgya­ló felek az általános békéllek időjelzését tart­iák a kezükben. fia sikerül a román különbéke, ez elha­tározó tény lesz az orosz béke sorsára, mert lehetetlen, hogy Oroszország az ukrán és román különbékével szemben- háborús álla­potban maradhasson. Messzebbmenőleir a ro­mán béke rövidesen Szerbiát is békére fogja hajlítani, juni. ha bekövetkezik, az antant ke­leten és a Balkánon teljes elszigeteltségbe kerül. Ennek a hatása pedig közvetlenül és elsősorban • abban ícg, jelentkezni, hógy az antant nem tarthatta tovább a macediói fron­tot Miután- az antantnak a Balkánon széles érdekköre van. alig lehet gondolni, hogv a háború folytatásával befejezett tények elé ál­líttassa magát a különbékék szerződéseivel. Rövid áttekintésben igv emelkedik ki a •bukaresti tárgyalások jelentősége, Viszont épen ezért, az általános' béke ügyére nézve nagyon fontos, hogv a romániai tanácskozá­soknál a mérsékelt szelleme nyilatkozzék meg a fel tételekbe ti. A központi hatalmak -diolomak-iáiától kétségtelenül távol állanak a túlzott követelések. I)e nem tudni, vajion Románia vezető köreiben •elérkeztek-e már az ábrándok,birodalmából az ország valódi érdekeinek fölismeréséhez? Romániára nagv •"szerencsétlenség lenne, ha meg akarná ismé­telni a bresztlitovszki példát. A románok — ha a "bukaresti tárgyalások meghiúsulnak — aligha lesznek a jövőben abban a helyzetben, hogy a most kínálkozó feltételek mellett jut­hassanak a békéhez.. A központi hatalmakat a. tárgyalásoknál salát érdekeik és a lövendő biztonságuk meg­alapozása fogják vezetni. Ugyanezt a lehető­séget fenntartják bizonyára Románia számá­ra is. A határvédelmi feltételeket, amelyekre az erdélyi .betörés tapasztalatai kénv'szeritik Magyarországot, megkönnviteüé. ha Romá­nia a tárgyalások' során ünnepélyesen lemon­dana Magvarország területi épségét sértő aspirációiról. Eddig Románia semmi hajlan­dóságot néni mutatott erre. ezért ne,m tekint­hetett el a. tnauvar kormánv a véde'nii ifi­lé gü határanneksziótól. Nem tehettük ki Er­délyt többé olvan-orvtámadásnak, amelv há­borús sorsunknak legnagyobb és legfájdal­masabb. megpróbáltatása volt, A magyar békefeltételek Románia számára. - A Predeá! határhegyei, Verciorovánál, Nagysze­reimét és a Susifánáf határterülete! követelünk. ­Wekerle képviseli Magyarországot a bukaresti tár­gyaláson. ­BUDAPEST, február 23. Politikai kö­rökben híre üár? hogy a román bókét Illető­leg Wekerle és Czernin között nézeteltéré­sek merültek fel. Wekerle február 19-lkén a Házban tartott beszéde folyamán nyilatko­zatot tett a romániai békéről és hangsúlyoz­ta, liogy a tárgyalások során Magyarország állami érdekeit minden irányban meg fogják védeni. A Pester Lioyd jól informált iorrás­ból megállapítja, hogy a külügyminiszter, fel­fogása és Wekerle nyilatkozata között a magyar álláspontra vonatkozólag nincsen különbség. BUDAPEST, február 23. Jól értesült helyről Kapta budapesti tudósítónk azt a hírt, bogy nem felel meg a valóságnak, mintha a magyar kormánynak aiua kí­vánsága, liogy az erdélyi határt sztra­tégiailag megerősítsük és biztosítsuk, kormányválságot idézett volna fel. E kérdésben nemcsak a kormány tagjai és Wekerle, hanem külügyi politikánk ösz­szes felelős tényezői is egyetértenek. Wekerle, Andrássy és Tisza ma dél­ben hosszabb, fontos tanácskozást foly­tattak e tárgyban és a kérdés részletei dolgában is megállapodtak. A magyar kiváltság, amelyet Romániával leendő béketárgyaíásnál képviselni fogunk, a következő: Követeljük először, bogy Predeál határhegy?et megkapjuk. Hogy e kívánság teljesítése milyen fon­tossággal bír Magyarország védelmi szempontjából, arra nézve elegendő rá­mutatni a román betörés első fázisára és arra az erős pozícióra, amelyre a ro­mánok itt szert tettek. Második kívánságunk Vercioro­vánál, harmadik Nagyszebenttél, a negyedik Susitánál megfelelő ha­tárterületet kapni, melyek védelmet nyújtanak nekünk oly orvtámadás ellen, tniut amilyent a ro­mánok a betöréskor Erdély ellen intéz­tek. , BUDAPEST, február 23. Egyelőre meg nem erősített hirek szerint Magyarországot a romániai béketárgyalásokon Wekerle mi­niszterelnök fogja képviselni, a monarchia közös békedelegációjának keretében. BERLIN, február 23. A Romániában való tárgyaiások, amelyeket most Bukarest­ben fognak folytatni, tegnapig Bufteában folytak. A tisztán katonai tárgyalások a fegyverszünet megkötéséről, amelyek min­dezt megelőzően folytak, Foksaniban voitak, Antikor az uj román miniszterelnök meg érkezett a tárgyalásokra, akkor átköltöztek Bukarestbe. A Berliner Tageblatt azt irja, hogy a három tárgyalási hely bizonyos mértékben egyes etapokat jelent és mutatja a megegye­zés fejlődését. SZÓFIA, február 23. Az uj hadi hitel­tűk a szobranjeben való tárgyalásánál Ton­csev pénzügyminiszter közölte a házzal, Hogy a Romániával való béketárgyalások miatt egy ideig távol lesz Szófiától. Reméli, hogy a tárgyalásokról avval az eredméiiy­nyel térhet vissza, amelyet minden bolgár kiván a fronton és a mögöttes országrészen is. A bolgár nemzet még nem felejtette el az 1878-iki és 19!3-iki amputáció! északi határán. E pillanatban a dobrndzsai Kérdés­re koncentrálódik az ország figyelme, mért a bolgárok Dobrudzsát hazájuk alkotó részé­nek tartják. BERLIN, február 23. Ila sikerül Romá­niával megkötni a békét, ennek bizonyára meg lesz a hatása a macedóniai frontra is. Békekötés után a bolgárok abba a hely­zetbe jutnak, hogy egész haderejüket ezen az arcvonalon, használhatják fel. Az an­tant-csapatok helyzete rendkívül súlyos lesz. mert a tengeralattjáró háború követ­keztében nem számíthatnak csapatpótlál* ­ra. Épen emiatt az antant köreiben ismé­telten felmerült a szalonikii expedíció be­fejezésének kérdése is, de ez megbiusult a franciák magatartásán, akik presztízs­kérdést csinálnak az ügyből,

Next

/
Thumbnails
Contents