Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1918-02-21 / 43. szám
* VII. évfolyam, 43. szám. Kiadóhivatalt SZKÜED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. wwfnkrgw..*. i. • ii.l. ágasa" Csütörtök, február 21. TRTI'IITI'IRTIRRTTRIIR'-: Í~TT;ÍPÍ A rsrrr Szeged, 1918. ELŐFIZETÉSI ARA: es>ész évre 36.— K. negyedévre 9.— félévre. . 18,— K. egy hónapra a— eéty tn aaiik.ni ára i4 lill&r. k. K. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség felefonja: 303. Az orosz kormány elfogadja a németek bresztlitovszki feltételeit. - Kühlmann államtitkár bejelentése a birodalmi gyűlésem - Meg lesz keleten. a béke. - A szocialisták a megkezdett hadműveletek befejezését kívánják. A német birodalmi gyűlés szerdai iilé- j séröl örvendetes szenzáció híre érkezett j hozzánk; Kibhhnaiu! államtitkár bejelentette, hogy az orosz kormánytól szikratávíró utján azt a közlést kapta, liogy hajlandó a. központi hat a írnák békefeltételeit elfogadni. Ismét előtérbe került tehát az a lehetőség, hogy Oroszországgal s békét tudunk kötni. 'Kühlmann u bolseviki kormány ujabb békeajánlatával kapocsolatosan azt hangoztatta, liogy ezt a kedvező váitiMst az a katonai nyomás idézte elő, amelyet Németország a bresztlitovszki tárgyalások meghiúsulása után, éryéuyesitett Oroszországgal szentben. Az orosz kormány békeajánlatának okai tetői eltérőek lehetnek a vélemények. Kühlmann azt mondja, hogy a katonai föllépés eredményezte a reménytkeltő fordulatot, de •visfeottf sokan vannak, akik azt tartják, hogy a kardcsörtetés hiúsította meg a bresztlitovszki békekötést. Most nem gondoljuk időszerűnek, hogy a különböző felfogások és diplomáciai módszerek helyességét boncolgassuk. Az oroszországi helyzet kialakulásánál .különben is annyi ismert és még ismeretlen körülmény ját,szik közre, hogy igazságot tenni ezekben a kérdésekben úgyszólván lehetetlen. Egyelőre tehát pusztán az eredményeket és a béke ,eshetőségeit kel! néznünk. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy az Ukrániával' való békekötésnek volt a legdöntőbb hatása az orosz kormány elhatározásánál. Az ukrán béke oly váratlanul érte Trockijt, hogy hirtelenében nem talált Bresztlitovszkban más megoldást, mint a hadsereg leszerelésének bejelentését. Kétségtelen". hogy ebben a megoldásban volt. némi taktikázás és az a- számítás, hogy a formális békekötést Oroszország számára kedvezőbb időre lehet majd elhalasztani. Talán, azt is hitték Trockijék, hogy nyugodtan bevárhatják a dolgok jobbraforduiását és a világnak a bolseviki ideálokhoz mért átalakulását. Ebben a hitükben csalódtak. Bölcsességükre vall azonban, Hogy .ezt idejében fölismerték. Kühknann szükségesnek látta beszédében elhelyezni azt a figyelmeztetést, hogy még nincs okunk a teljes Örömre. A breszU litovszki tárgyalások tanulsága pesszimistává tette a német külügyi államtitkárt. De lehet az is, hogy nem akarja ugy feltüntetni a dolgokat, mintha Németország most már biztosnak tudná a békét. A békeieltételek alapelvei nem változtak, jelentette ki Kühlmann. Az egész beszédből, mint a bizalmatlanság jele, emekedik ki az a gondolat: majd meglátjuk. Kühlmaunak azonban a békére vágyó közvélemény megnyugtatására is voltak szavai. Az események —• mondotta — gyorsan fogják egymást követni, tiem kell soká várni. BERLIN, február 20. Kühimttrm áttamtUkár hosszabb beszédei mondott a birodalmi gyűlésen az Ukránjává! való békeszerződés első olvasásánál, Beszédb végéit íelolva'sta a bolseviki kormány kővetkező szikratávijlatát: A népbiztosok tanácsa indíttatva érzi magát, hogy tekintettel a teremtett helyzetre, hozzájáruljon ahhoz, hogy a békét olyatt fettételek mellett irja falú, amelyeket a négyesszövetség delegációi Bresztlitovszkban fölállítottak. A népbiztosok tanácsa kijelenti, hogy a aémet kormány által fölállított közeleír bi föltételekre a választ haladéktalanul meg fogja adni. A távirathoz az államtitkár' az alábbi megjegyzéseket fűzte: -- Ez a szikratávírat, a hasonló táviratoknál eddig szerzett tapasztalásunk szerint, ránk nézve egyáltalán nem kötelező dokumentum, mivel már több ízben letagadták a szikra távi rá tok hivatalos jellegét. Ml közöltük a pétervárí kormánnyal a (távirat átvételét, aíegkértük azoubaU, hogy írásban erősítse meg annak tartalmát. A népbiztosok kormánya erre azt felelte, hogy az Írásos megerősítést nyomban kiadja a közös vonalra, — TrockíjjÉl és kormányával tett eddigi tapasztalatainknál fogva «em szeretném, ha a nagy nyUváncfss ágban az a benyomás támadna, hogy most már minden simán megy és a beké a zsebünkben van, Eif főképen azért jegyzem meg, mert ss?éKibhlniauimk ez a beszéde nem találkozott a birodalmi gyűlés osztatlan helyeslésével. Nagyon hűvös és rideg az a hang, amelyet a külügyi államtitkár az orosz közléssel szemben használt. Ennek a beszédnek aligha fognak ürülni Péiervárott. Pedig most nagyon kell vigyázni arra, hogy a második béketárgyalásnak ne ujabb háboru legyeit ismét a vége. Aztán most mindenkinek, de a felelős tényezőknek leginkább » tartanlok kell magukat alioz az alapigazsághoz, hogy legyőzni szabad az ellenséget, de megaáízm nem. Legkevésbé pedig akkor, ha békét akarunk vele kötni. retném csalódásoktól megkímélni a német nép becsületes, Őszinte békevágyát, amelyben a kormány teljes mértékben osztozik. Hiszen az események amúgy is aránylag gyorsan fogják egymást követni. Mi eszme)cserét folytatnunk erről az uj-tényről szövetségeseinkkel, Az eddigi tárgyalások anyagának átdolgozása közben ezt is a legrövidebb idő alatt elintézhetjük. Amint most átláthatjuk a helyzetet, a tárgyalás alapjaiban semmiféle lényeges változás nem fog bekövetkezni. — A népbiztosokkal való béke kilátásait az Ukrániával való megkötött béke és a Imost kifejtett" atonai nyomás, több bizonyos pétervári reményeknek meghiúsulása megjavította. Kimondhatjuk azt a reménységei, hogy most célt fogunk érni. Az Oroszország gal való béke megkötése felett való örömünket akkorra tegyük el, amikor a szerződé seri márl megszáradt a tinta. Áttérve az ukrán szerződésre, kijelentette az államtitkár, hogy az országban mindenfelé azt 'a benyomást kapták, hogy a közvélemény megkönnyebbüléssel és örömmel fogadta a békekötés hírét, mint a szebb jövő első jelét és mint az általános béke felé vivő első lépést. (íröber a centrumpárt nevében kifejezte örömét, hogy hozzájárulhat az első békeszerződéshez. Helyteleníti azonban a Koimra vonatkozó rendezési. Ez a kormányzóság mindig Lengyelországhoz tartozott. Dávid szociáldemokrata kijelenti, hogy P£ta tartja helyesnek a bresztlitovszki tár-