Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-19 / 41. szám

Sztgcá, ÍW8. február Jé. bMMmiúíoiimm § Megalakult a szegedi önálló szabőiparosok szövetkezete (Saját tudósi tónktól) A szegedi szabóiparosok néhány vezető embere a háború kezdete óta foglalkcz'k azzal- a-tervvel, hogv megalakítja Szegeden az önálló szabőiparosok szövetkezetét, a'kisiparosoknak la lehetőség szerint állandó, munkát, másrészt bedig, ezek áruszükségletét, nagvobb mennyiségben eszközölt bevásárlások folytán, olcsóbb árak mellett biztosítani'. Ezen terv most már a meg valósuláshoz köze 1 edik. Az intéző 'bizottság ezen létfenntartási kérdések alapos megbeszélése és a szövetkezet megalakulása érdekében e hó 17-re az ipartestület helyiségében .> értekezletre 'hívta össze a szabóiparosokat, melyen szép számban megjelentek az uri. női.és magvar szabók, valamint a munkások isSchatz Izsó előadó részletesen ismertette a szövetkezet célját, melv nemcsak a jelenre, hanem főképen a jövőre nézve alakulna. hogv nagv tömegben tömörülve., ezen iparág érdekét kellőleg megvédeni tudja. — Közölte i az érdekeltekkel, hogv közvetlen értesülése van a Népruházati Bizottságtól', melv szerint a jövőben folytatólagosan nagyobb mennyiségű ruhák elkészítésére fog megbízatást, kapni. Mint tudom, — mondta Schatz — a szegedi hivatalnoki kar népjóléti bizottsága körülbelül 550 öttönvihöz való anyag és kellékek leadása iránt folyamodott. Hogy ezen csekély munka nem váltja ki bennünk azt az ambíciót, hogv ezért érdemes volna még csak be is rendezkedni, ezt — azt hiszem — fölösleges bővebben ecsetelni. Lényeges az. hogv azon kis árukészletek. ' melyek még egyik-másik nagvobb szabócégnél léteznek, néhány hónapon belül teljesen kifogynak, sem Ausztriából, sem a vámkülföldről semmiféle anyagot behoznunk nem lehet és teljesen a Népruházati Bizottságra leszünk utalva. Ezért kell szövetkeznünk, mert egv körülbelül 600 tagot 'számláló. szahóiparosokból álló szövetkezetet munka nélkül hagyni nem lehet. Kérelmünknek sulva lesz, bárhova is fordulunk munkaalkalmakért és erős a hitem, hogy munkát kapni fogunk. Az értekezlét egvktíngu lelkesedéssel és helyesléssel u szövetkezet megalakulását kivánja• Látom, hogy a t- értekezlet egyhangúlag magáévá teszi a szövetkezet megalakítását. Az esetben, ha legalább is 500.000 korona alaptőkét összehozhatunk, ugv a szövetkezet kebelében árubeszerzési osztályt alakithatunk. Engedjék meg, hogy erre. vonatkozólag nézetemet, kifejthessem. Amint a munkára teljes erőnkből kell tömörülnünk. ugv kell minden erőnkkel odahatnunk, hogy az árubeszerzés is egységesen történjen. Mert ma áru abszolúte nem kapható. mindezek dacára fel kell készülve lennünk és minden alkalmat megragadnunk, ha valamelyes szabad áru megvételre kínálkozik, hogv azt meg is szerezhessük. Legalább 6-8 év múlik el, mig utazoügynokok által ismét árut fognak megvételre aiánlam. Nekünk kötelességünk tesz a közeljövőben az árukat felkutatni és azokat megvásárolni. Ehhez pedig a kisiparos hozzá nem férhetne. Részben nem tudja a forrásokat, részben niem áll elegendő töke rendelkezésére. Hogy ez keresztülvihető legyen, ugv vélem a kérdést leghelyesebben megholdani, ha 100 kor; névértékű részvénveket bocsájtunk ki, ami által mindenkinek módot nyújtunk, hogy •áruját általunk beszerezhesse. Ezen részvények összegét két részletben kell befizetni és pedig felét március 1-én, más'k felét július 1-én. Kivételt képeznek az aktív munkások, kik a részvény-összegnek 20 szazaiékát tartoznak március 15-ig befizetni, a,fennmaradó 80 százalékot, munkateljesitmenyeikből december 31-ig, tetszés szerinti részletekben ,törleszthetik. Újólag tartozom annak kijelentésével, hogv e beszerzési osztály csakis azon esetben létesülhet, ha ezen célra az 500.000 korona lejegveztetik és befizettetik Kamatveszteség senkinek sem lesz, mert az egyesek által befizetett összegSK gyiimölesözőleg lesznek a takarékpénztárban I szerezhette be. holott egyes cikkekből csak kisebb mennyiségre lett volna szüksége. Igy előállt az az eset, hogy fizetési kötelezettsége hamarább következett be, mint az egyébként történt volna, ami romlásba sodorta. Ezen szövetkezetnél minden egyes iparos annvi anyagot vásárolhat, amennyire éppen csak szüksége van. ami által a raktár tulhaimozás megszűnt. A tömeges vásárlás következtében természetesen olcsóbb árak éretnek el s- igv minden kisiparos mindennapi szükségletét olcsóbb árban fedezheti, ami abba a kellemes helyzetbe juttatja, hogy vevőközönségét is jóval olcsóbb árak mellett tudja kiszolgálni. Reméli tehát, hogy minden egyes kisiparos ió'felífogott önérdekében hozzá fog járulni az ehhez szükséges forgótőke előteremtéséhez. Szakáll József elnök a szövetkezetet megalakultnak ielenti ki és bejelenti, hogv az igazgatóság és felügyelő bizottságba a következők vannak javaslatba hozva- Igazgatóság: Söhwarcz Manó, Szakáll József, Schatz Izsó, Szegő Árpád, Bőzsó János, Fazekas Gyula, ifj. Ábrahám Mátyás, Abonyi Mihály. Török István, Kelemen Dezső, Wéber Mátyás. Felügyelő bizottság; Golitv Lajos, Fridrich József. Dém Péter, Frekot Tamás, Déká-nv Pál, Steiner Lajos és Bodnár János. Az értekezlet az igazgatós, g és felügyelő bizottság névsorát egyhangúlag elfogadta. Szakáll József felkéri a szövetkezetet, hogy amennyiben még az igazgatóság és felügyelő bizottság kibővítését szükségesnek látnák, erre vonatkozólag tegyék meg előterjesztésüket. Ezek után felhívta a jelenvoltakat a részvények jegyzésére, ami rövid \ félórán béliül 100.000 koronán felüli összc1 get eredményezettA Lioyd félszázados fennállásának ünnepe. e,helyezve* Méltóztassék ezen dolog felől behatóan gondolkodni és szíveskedjenek saját jólfelfogott érdekükben, anyagi viszonyaikhoz képest, részvényeket jegyezni. Ifj. Ábrahám Mátyás ugv a saját, mint szaktársai nevében örömmel csatlakozik a mozgalomhoz és elismerését fejezi ki az intéző bizottságnak azért, hogv a válaszfalat, mely a munkaadó és munkás között eddig fennállott, ledöntötte. Látja ezt abban, hogy a munkásokat ezen szövetkezetből kizárni nem akarja, sőt kivánja, liogy minden munkás tagja legyen és ezt tehetővé teszi azáltal, hogy a részvények fizetésére nézve a munkásoknak a legmesszebbmenő kedvezményeket nvujtia. Kéri ugv a jelen-, mint a távollevő szaktársakat, hogv jegyezzen mindenki annyi részvényt, amennyit anyagi viszonyai megengedik. Schwarcz Manó a munkások részéről keletkezhető félreértések elkerülése végett szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a Népruházati Bizottság részéről szövetkezetünknek kiutalandó munkák utáni keresetből, az úgynevezett nagyobb iparosok (üzlettulajdonosok) maguknak haszonrészt nem kivánnak, bár ebben a munkában teljes erejükkel közreműködni fegnak. Igv tehát a munkásoknak nemcsak az előirt munkadíjakat fogják kifizetni, hanem a költségek és dologi kiadások után fenmaradó tiszta nyereséget is részükre engedik át, természetesen mindenkinek a teljesített munka arányábanSzegő Árpád az árubeszerzési osztály által nyújtható előnyökről kiván szólani. Nagy hátrányára volt a kisiparosnak, hogv az árut nagvobb cégeknél csak végekben (Saját tudósítónktól.) A szegedi Lloydtársulat vezetősége a háborús viszonyokhoz mért szerény keretek között kívánta megünnepelni fennállásának félszázados jubileumát. Az ünnepség programját ehhez képest a következőkben állapította meg: megíratta és kiadatta a társulat történetét és vasárnap díszközgyűlést tartott. A közgyűlésen méltatták egyúttal a mostani elnöknek, Obláth Lipótnak érdemeit is. aki 25 éve áll az egyesület élén. Az emelkedett hangulatú díszközgyűlésen megjelent a 'város hatósagunak képviseletében dr. Somogyi Szilveszter polgármester, kívüle dr. Végman Ferenc, dr- Obláth Dezső ügyvéd Budapestről, Obiáth Béni és leánya Aradról, Reiner Mór és neje, Vajda Sándorné és a Lioyd tagiai közül igen számosan. Az ülést Obláth Lipót elnök nyitotta meg. Rámutatott arra, hogv a Lloyd-társuiat 50 éves fennáilásának ünnepe a legékesebben dokumentálja azt, hogy a társulat nemcsak Szeged város, hanem a távoli környék gazdasági fejlődése tekintetében betöltötte hivatását. Üdvözli Somogvi Szilvesztert. aki megjelenésével a díszközgyűlést megtisztelte, úgyszintén az összes vendégeket és a társulat tagjait. Ezután fölkérte Vermes Zsigmond társulati titkárt a jegyzőkönyv vezetésére, majd dr. Tonelíi Sándort, hogv ismertesse vázlatosan a Lioyd 50 éves történetétTonelli Sándor annak vázolásával kezdte, hogy mily nagy küzdelmet kellett a Lloydnak kifejteni Budapest ama törekvésével szemben, hogy az egész gabonakereskedelmet a fővárosban központosítsa. Utalt arra a nagyarányú agitációra, amelyet a társulat a Baja-Báttaszéki hid. illetve vasútvonal elkészítése érdekében kifejtett. Hivatkozott arra, hogv alakult egv olvan testület, amelv összekapcsolta a kereskedőket és gazdasági világot, ebbe belekapcsolódott az áru és értékcsarnok révén 'bizonyos üzleti élet teremtése és ezt a társulat kiegészítette választott birósági intézmény létesítésével. A társulat országos vonatkozású kérdésekben leadta votumát, közgazdasági kérdésekben, vasúti, hajózási, forgalmi és közlekedésügyi téren állást foglalt azok megjavítása •érdekében. Rámutatott, hogy a társulat 50 éves fennállásának első 'felében Szeged terménykereskedelme dominált. Szeged Délmagyarország legélénkebb gabonapiaca lett és nagyarányú fakereskedelemre tett szert. Rámutatott a társulat ama törekvésére, hogy a háború után nemcsak Szegednek, de az egész nemzetnek is szolgálatokat fog a Lioyd tenni. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogv megnyugvással tekinhetünk Szeged kereskedelmének jövője eléEzután Bokor Adolf választmányi tag őszinte sajnálattal emlékezett meg Weiner Miksa társulati igazgatóról, akinek program szerint az üdvözlő beszédet kellett, volna tartania, azonban ágyban fekvő beteg. Megemlékezik arról, ihogy Obláth mindenkor megerősitője. támogatója volt a kereskedelemnek, iparnak. Obláth a szegedi közéletben egyike a zászlóvivőknek. Nemcsak elnöki működése alatt, hanem azon kivül is közgazdasági életünknek számottevő munkás mgja és a kötelességét mindenben, mindenkor önzetlenül, híven teljesítette. Ez jellemzi egész ténykedését. Féltő gonddal őrzi a Lioyd érdekeit, szeretjük, tiszteljük és mélységesen ragaszkodunk személvéhez. Ezután a megadott jelre leihullott a lepel és látható lett Obláth Lipót művészi kivitelű arcképfestménye, amelyet Ny itass y Sándor készített- Bokor beszédét annak az óhajának kifejezésével végezte, legyen a portré ebben a helyiségben az önzetlen közéleti munkásság megbecsülésének a szimbóluma. A szivhezszóló, közvetlen hangú üdvözlő beszéd alatt hosszasan ünnepelték Oblátbot, aki mélv meghatottsággal mondott köszönetet. A polgártársai részéről jött megbecsülést — mondta — élete legszebb jutalmának tekinti. Ezután Somogyi Szilveszter polgármester mondott beszédet, melv a következő;