Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-19 / 41. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 30S. ELŐFIZETÉS! ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. Egye. aKam ára 14 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szopd, 1918. VII, évfolyam, 41. szám. Kedd, február 19. A második félszázad. A szegedi Lloyd vasárnap díszközgyűlésen ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját. Amit az elmúlt félszázad munkásságáról. föl jegyzésre érdemes eseményeiről el kellett mondani, azt elmondták, mások, az emelkedett hangulata jubileumi ünnepség rátermett szónokai. Beszélhetnénk még arról, hogv a Llovd életének utolsó évtizedét nem lehet egyszerűen átutalni a történelemnek! Arról ugyan, ami nz utolsó évtizedben történt, esetleg nem történt, kritikailag is meg. •lehetne emlékezni a iubileum alkalmából. Hiszen ennek az időnek eseményei vagv eseménvtelenségei azok a tényezők, amelyekből Szeged mai gazdasági és kulturális helyzete kialakult. A jubileumi hangulatot azonban utólag sem "akarjuk zavarni, ötven év nagv idő és ha ez alatt a Llovd nem irta be elég mélyen Szeged történetébe nevét, ne böngész szűk fölöslegesen a mn'tat. hanem kutassuk: mi legvkn dolga a jövőben, hogv ez sikerüljön neki. Kiindulási pontul elvhez az elmélkedéshez az a 'beszéd szolgálhat, amelyet a, díszközgyűlésen Somogyi polgárttlester eímon-, dott. A beszéd alaptónusa volt, amiért Somogyit mindig nagvon nagyra becsültük, a polgármesteri hivatás ideális átérzése és ér-, tákeléie. Újszerűséget adott szavának — lói tessék vigyázni, hatósági ember beszélt! —< a becsületes kereskedői tevékenység gazdasági jelentőségének megértése és méltányló-, sa. Szó sem férhet hozzá, hogy Somogyi iu-, biíeumok alkalmából sem fog kiállni meg-, gvőződése ellenére szónokolni és hogy az 6 jótakarásán nem fog múlni, ha a város kereskedelmi és Ipari fejlődése a .'legközelebbi lövőben sem veszi a megfelelő lendületet. Mint hogv azonban a mi meggyőződésünk szerint, e nélkül £e kell mondani arról, hogv Szeged a rövidesen elkövetkező k-edtózö konjunktúrák szárnyain nvugoteurópai nagyvárossá emelkedjék. sőt arról is.- hogy helvét ,a vidéki városok sorában megtartsa, tekintettel a könnyen áttekinthető nagv érdekekre itt nem tartózkodhatunk az egészen rövid visszapillantástól. Szeged' ipari és kereskedelmi téren nem fejlődött eléggé, visszamaradt. Ezért a sajnálatos körülményért a felelősséget nem lehet egészen a véletlenekre, természeti vagv földrajzi • tényezőkre áthárítani- A hatóság nem tanúsít, tt megértést a kereskedelem és, ipar jiránt. innen van. hogv teendői sorában eléggé hátra helyezte 'ia város kereskedelmi és ipar fejlesztését. Ennek az áldatlan helyzetnek 'lényeges javulását ( még ma sem tapasztaljuk. A Lloyd bűne is volt a múltban, hogy nem igyekezett; ezt a (hatósági szellemet a legerősebb eszközök igénybevételével is megváltoztatni. Nem ismerte fel. hogv (kereskedelmi hivatása u,ellett váro?po!;tikai k<"> • telességei is vannak, nein tudta, h két feladat kört egv egységesbe sikerrel összeolvasztani, nem tudta általánosan elfogadott elvvé tenni, hogv a tisztes kereskedelem megbecsülése és fejlesztése elsőrendű városi érdek is. Különböző véleményeket hallottunk a. jubileumi ünnepségen is a Llovd életének most kezdődő második félszázadáról. Azt hisszük, valamennyi mellék-kérdések megoldásával atóaria jellegzetessé és "emlékezetessé uentii az ujabb ötven esztendőt. A Lloyd! legnagyobb és leggazdagabb egyesülete ennek a városnak, amelyben fáz 'összes keres-, kedők és az iparosok nagy része együtt vannak. A Lloyd nem elégedhet 'meg a meddő kaszinói élettel, eddig sem folytatott kizárólag azt- A Ll-oydnak sbe'.e kell írnia a város történetébe a nevét Még pedig nem tett és itt van. ha-nem mint felvirágoztatá-, sun-k egyik legkiválóbb aktív (tényezője. A! Llovdnak a legelsők között' kell lenni azok sorában, akik — ha kell, mindennel és mindenkivel leszámoló harcok árán is — ipari, ás kereskedelmi közszellemet teremtenek ebben a városban. Ez tegve emlékezetessé és örökre nevezetessé története második félszázadát. ugy, mint a többi egyesületnek, Ciogv szi'ilefi németek előrenyomulást kezdtek Oroszországban. - Harc nélkül elérték a Dunát. - Az ukránok kérésére délen Kővel felé hatolnak. - Az ukránok segélykiáltása a német néphez. - Ellentétes hirek az orosz hadsereg leszereléséről. — Hétfőn délb.en járt csak le a fegyverszünet a németek és az oroszok között, a hiva^alc/s német esti jelentés már beszámol arról az elonyomulásról, amelyjett a németek .nyomban a fegyverszünet lejárta után megkezdettek. Eszerint a németek haladása kettős irányú. Északon DÜnaburgnál nyomulnak előre, tn-éüynek iránya Szentpétervár felé mutat, Lengyelország déli részében pedig Kővel felé tartó haladást jelent p hadvezetőség-, amelynek távolabbi célja Kiev. vagy Karkav lehet. A híradásból az is kitűnik, hogy szövetségesünk csapatai ellenállásra tieaw találtak és minden harc nélkül elérték a Dunát. Hogy a németeknek miért volt olyan (sietős a hadműveletek megkezdése délen, erre nézve az ukrán (segélykiáltás adhat magyarázatot. Hogy északon mi a céljuk és hogy mekkora területet akarnak Oroszországból még megszállni, azt egyelőre nem lehet tudni. Az sincs még tisztázva, hogy az orcfsz hadsereg leszerelése tényleg megtörténik-e. BERLIN, február 18. A Woiff ügynökség jelenti 18-ikán este: Tahuretöl délkeletre helyi harcok fejlődtek. A nagyorosz fronton ma délben 12 óraikor megkezdődtek az ellenségeskedések. A Diinaburg irányába való előrenyomulásunk folyamán harc nélkül elértük » Dunát. Minthogy Ukránia a Nagyoroszdrszág ellen való nehéz harcaiban segítségül hívott bennünket, csapataink meg kezdték az elfönyomulást Kővel irányába, Berlin, február 18. A berlini ukrán delegáció a német kormányhoz a német népnek szóló következő felhívást intézte: A német- néphez! Ez év február 9-ikén attól a mély és forró óhajtó! áthatva, bogy szomszédos népekkel békében és barátságban éljünk, a négyes Izövetség államaival békeszerződést irtunk alá, hogy a hiábavaló testvérháborúnak véget vesjsütik és minden erőnket arra a célba egyesíthessük, hogy saját önálló állami életet szerezzünk magunknak. Ámde a február 9-iki öröm tejes hír, amely után népünk dolgozó tömegei annyira vágyódtak. nem hozták meg országunknak a békék. Szabadságunk ellensége betört hazánkba, hogy mint már 254 évvel ezelőtt, tűzzel és vassal ismét igájába hajtsa az ukrán népet. Az orosz maximalisták, akik egy hónappal ezelőtt a majdnem teljesen szocialistákból álló nagyorosz alkönnányozó gyűlést Pé térvár otn szétkergették, most mint mondják, szent háborút mditottak Ukránia iszociaiistái eMen. Északi szomszédunk barbár inváziójának most is a'z a célja, hogy állami önállóságunkat megsemmisítse. — Ezeknek ia valódi céljuk az, hogy Ukrániában, anarchiát teremtsenek, ami által az erőszak régi uralma visszatérhet. Az egész világ előtt kijelentjük, hogy a pétervári népbiztosok hazudnak, ha arról beszélnek, hogy az ukrán nép fellázadt. Hafeudnak, ha azt mondják, hogy a központi rada, az ukrán népköztársaság parki mentje, mely ukrán szocialistákból áll és m-éfcszemenő szociális és demokratikus reformqkat léptet életbe ,a burzsoáz radája. A népbiztosok, akik szavaikban Ukránia. Lengyelország, Kurland és más népek javait védelmezték, Bresztfitoviszleban egy &/,év> pózt öltöttek magukra, azt a szép pózt, hogy az orosz hadsereg maradványait a frontról visszahívják, hogy ezeket titokban Ukránia ellen vessék azzal a oélL i lal. hogy bennünket megraboljanak és gtv sv. ?