Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-01 / 26. szám

.... , , •• • — Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA SZÁM, A szerkesztőség telefonja: 363. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . IS.-- K. egylaónapra 3.— K. Ejtyti .zám á.r» 14 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1918, VII. évfolyam, 26, szám. Péntsk, február I. Szeged tévedése. Pozsony és Debrecen után most Temesvár jut főiskolához. A világháború ismét gvors iramban következő eseményei ellenére is foglalkoznunk kell ezzel a dologgal. A világháború — nagvon helyesen — nem volt ok arra. hogv a kormány döntését a másod k műegyetem felállításáról késleltesse, ránk nézve. akiket ezek a döntések nagvou közelről, nagyon érzékenven. sőt nagyi n károsan érintenek, nem lehet olyan ok. amiért az egyetemi kérdéssel való foglalkozást elhalasszuk vagv feladjuk. A második műegyetemnek Temesváron való fel állítása ellen nekünk, szegedieknek nem lehet kifogásunk. A szomszédos nagv városnak kedvenc terve sikeréért folvta-tott mozgalmát mi támogattuk é.s Szeged megáll szilárdan kimondott szava mellett. Nem azért. inert e következetességünket hősi póznak tekintiük, amelyben szívesen tetszelgünk, hanem azért, mert a tárgvi okok. amelvek miatt ez ügyben Temesvár mellé szegődtünk, ma is fennállanak változatlanul Amikor azonban készséges örömmel állapítjuk meg. hogy a második műegyetemnek Temesvárra való f-eláilitásával honorál tatnak áz egyedül jogosult országos érdekek is. nem térhetünk ki annak a kérdésnek újból való fölvetése cföd, hogv miért csak Szeged az a szerencsétlen város, amelynek egy főiskola megszerzésére való vágyét, többször megnyilvánult és felajánlott áldozatkészségét egvik kormány sem méltányolja? Talán szegény kultúrintézményekben? Az ellenkezőiét nem egv kormány állapította meg. A többi városhoz viszonyítva elmaradt városias fejlődése? Nyugodt lelkiismeretiéi ezt sem mondhatná senki. A magvar városok — az egyetlen Budapest kivételéve! — elég silánvan mutatnak. A legtöbbnek nincs telies vízvezetéke, csatornázása. kövezete, rendes kórháza. Ez azonban közös betegsége valamennyi városnak és abban. Tiogv a gyógyulás folyamata megdöbbentően lassú, nagy részük van a minisztériumoknak is. amelvek a városok kiépítésével nem sokat törődtek, de kormányzatukra — konzervatív életelveik érvényesítése érdekében is — ráfeküdtek. Ezzel szentben igaz, hogv a városi törvény a városiasság valamennyi megnyilvánulásának: intézmények száma és fejlettsége, költségvetés, tisztviselők száma és fizetése alapján állapította meg Szeged számára a legnagyobb állami támogatást. Tehát ebben a sorban sem lehetünk az utolsók. 'Akkor tehát miért, miért? Nem bíztak felajánlott áldozatkészségünk komolyságában? Itt terül el a város határában hatalmas vagyonunk. Mi tudtunk volna áldozni. Határszéli város vagyunk, javarészt nemzetiségi lakókkal és jobb az egyetemi ifjúságot az ország belsejében, valamelyik színmagyar városban koncentrálni? Vagy vallási színezettel akartunk egyetemet, ami szintén nem helyes? El nem évülő btin marad, hogv a második — tehát nem is a harmadik — tudományegyetemet nem Szegeden állították fel. ahol emelte volna a magyarság emoóriumát. segített volna betetőzni azt az áldásos nemzeti munkát, arndvet-e város — köztudomás szerint — becses sikerekkel folytat. Az Ígéret, melv Temesvárnak szólt, szintén beváltatik. Szeged számára azonban ennek a kormánynak sincs belátása. A BalkánAkadémia gondolatát jónak találta az állam, nagy kegyesen megengedte volna, hogy a város és társadalom együttes áldozatkészsége megteremtse és fentártsa, de egy garasa sem volt a jónak tartott állami intézményre. Igv | adnak Szegednek. A nagv magyar városnak. ! •aisbsbbaabbincsrakriesssnsbbaxssaaeess/isbb^i, .sostssfe. amelv balgán azt hitte, hogy tiszta magyarsága. fejlődési lendülete, nagy nemzeti érdemei. szilárd vagyona elég alapot szolgáltatnak ahoz. hogy a mindenható kormányok hajlandóságát feléje hangolja. Ez a naiv hite végzetes tévedés, amelyért most ismét lakol. an»nwmim««snmnni«nnmi«»unmiuiiuni» Az orosz csapatokat kivonják Finnországból. - Trockij nem akar a finnek belső ügyeibe avatkozni.- Anglia Ss elismeri a finn önállóságok Finnország sorsát nagy figyelemmel kisérte az egész müveit világ. Bizonyos reakciós körök kárörvendve állapították meg, hogy mialatt a boisevikíek beszélnek a népek önrendelkezési jogáról, addig vörös gárdája .betör Finnországba és Ukrániába és erőszakkal fojtja vérbe a nenfeeti akarat megnyilvánulását. Az öröm korai volt, mert mint most kiderül, az orosz kormány helyteleníti a csapatok beavatkozását, melyeket a finnek önvédelemre kényszeritettek és elhatározta, hogy a csapatokat a leggyorsabban kivonja Finnországból. Hogy Ukrán iában jelenleg hogy áll a helyzet, arra vonatkozólag még nem érkeztek jelentések. PÉTERVÁR, január 31. Trockij a fi«« szenátus elnökéhez levelet intézett, melyben közli, hogy az orosz kormány helyteleníti az orosz csapatoknak Finnország belső ügyeibe való erőszakos beavatkozását. Az orosz kormánynak tudomására jutott, hogy soviniszta finnek megtámadták és önvédelemre kényszeritették az orosz csapatokat. -- Szükségesnek tartjuk, — írja, Trockij hogy Finnországból a lehető leggyorsabban visszavonjak az oros2 csapatokat. PÉTERVÁR, január 31. A finn szenátus törvényjavaslatot készített elő a finn hadsereg felállításáról. A hadsereg létszáma 80 ezer ember lesz. LONDON, január 31. (Reuter-jelentés.) Baliour közölte a finn küldöttséggel, hogy Nagybrítáottia méltányolja és elismeri a finn állam önállóságát és elítéli a régi Oroszország elnyomó politikáját. A brit kormány azzal is elismerte már Finnország önállóságát, hogy ffelsingforsban főkonzuli hivatalt állított. STOCKHOLM, január 31". A Svéd Távirati Iroda jelenti: A stockholmi finn követség a Finnországot védő csapatok parancsnokától táviratot kapott, amely szerint a műit éjszaka és a keddi nap folyamán lefegyeverezték a finnek Remiben és Gílmoraban az orosz katonákat, Rattanban pedig megadásra kényszeritették őket. Parancsnokaikat foglyul ejtették. Az ütegeket, amelyek szakadatlanul tüzeltek, rohammal elfog. Jalták. Élénk tüzérségi harc az asiagói fensikon. BUDAPEST, január 31. (Közli a miniszterelnöki sajótosztály.) Asiagotói délnyugatra visszavertünk egy ellenséges előretörést. Az asiagoí íensik keleti részén a harci tevékenység élénk tüzérségi harcokra szorítkozott, A legutolsó harcokban ejtett foglyok Száma 15 tisztre és 660 főnyi legénységre emelkedett. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. BERLIN, immár 31. A nagy főhadiszállás ielentT: Asiagotói délnyugatra tüzelésünk meghiúsított egy olasz támadást. Asiago és a Brenta között a tüzérségi tevékenység élénk volt. Az osztrák-magyar csapatok által a legutóbbi harcokban ejtett foglyok száma 15 tisztre és 660 főnyi legénységre emel. kedett. A többi harctéren nincs újság. LUDENDORFF, első íöszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Német légitámadás Páris ellen. BERLIN, január 31. Á nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: A harci tevékenység az arcvonal különböző helyein tüzérségi és akuavetőharcokra szorítkozott. Karácsony estéjén és január hónap folyamán tííenfeteíak repülői figyelmeztetésünk ellenére ismét megtámadták a hadműveleti területen kivül fekvő nyílt német városokat. Védő rendszabályaink folytán nevezetesebb veszteség vagy kár nem történt. Megtorlásul január 30-ról 31ére virradó é#cl végrehajtottuk az első terv-