Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-01 / 1. szám

10 íandó katonai őrség, a sóhivatalt és dohányáru raktárt jelentékeny számit pénzügyőrség őrzi. Március 24-én 4Ví hüvelykkel áradt a viz, ugy, hogy e napon már a viz 23 láb 91/* hüvelyk magasságra emelkedett. Március 24-én éjfélig 24 lábnyi magasságot ért el. Ez időn tul 25-én a közvetlen Szeged alatti hattyasitöltés szakadása folytán 7 hüvelyket apadt a viz. 800 holdnyi terület viz alá került. A pénzügyigazgatóság szolgálata nagyon. meg lett bénitva, mert a tisztviselők nagy része a város lakosságának védelmi munkálatokban és őrjárati szolgálatban osztózkodik. Április 5-én a viz 25 lábra emelkedett s éjjel a hiányosan eltorlaszolt csatornán át egy tiszaparti házba oly mérvben nyomult be, hogy a város elöntése csakis ezen és a szomszéd házak eltorlaszolása, illetőleg töltéssel bekerítése által gátoltatott meg. A Szeged alatti horgosi és adai töltés átszakadt. Lukács György miniszteri tanácsos Szeged város és területére teljhatalmú kormánybiztossá neveztetett ki. Április 18-án beállott a viz apadása s a veszély rövid idő múlva végkép el lett háritva. 1876 évről fel van még jegyezve, hogy Magyar Gábor, a Dugonics szoborbizottság elnöke a szegedi pénzügyigazgatőság tisztikarát meghívja augusztus 19-én Dugonics András szobrának ünnepélyes leleplezésére. Ludvigh János pénzügyigazgató 1878 február 21-én pénzügyminiszteri osztálytanácsossá és fővárosi adófelügyelővé neveztetvén ki, helyét Dávid Antal kir. tanácsos foglalta el. Dávid Antal, rövid ideig, másfél évig állott a szegedi pénzű gyigazgaíóság élén. Mint tetőtől talpig magyar ember különös gondot fordított arra, hogy a pénzügyi közigazgatás magyar szellemtől áthatva a magyar állam érdekét szolgálja s miután Bács-Bodrog és Torontál megyében még mindig akadtak tisztviselők, kik a nemzetiségi agitátoro kkal éreztek és államellenes működés kifejtésére alkalmasaknak mutatkoztak, felhívta erre a jelenségre a kormány figyelmét. Széli Kálmán pénzügyminiszter 1878 március 19-én utasítja Dávid Antal pénzügyigazgatót, hogy kerületének d éli határszélét személyesen utazza be és ha politikailag niegbizhatlan tisztviselőt, vagy alkal mazottat talál a magyar állam szolgálatában, en nek eltávolítása iránt a szükségesnek vélt intézkedés eket haladéktalanul tegye meg. 1879 márc^cs 12-én éjfél Szegedet elöntötte az árviz. D ávid Antal pénzügyigazgató — 'Igen, csakhogy neked ügyvédi Írnoknak kellett 'beállani, hogy mlcgélni tudjunk. — Ne'in kellett. _ iMagam akarjam. A miuinka rém szegy eh. — És mindezt miért?! Mert a nyugdijam megállapításánál valamelyik fogal'inazócsk'árjak ugy tetszeti, hogy 'ne számítsa; (te a helyettes tanári éveimet. Valósággal kilIopnalk, évenkéht hatszáz koronát a zsebeinhői. —i így mondják a paragrafusok s nekik azok -szerint 'kell intézkedni -r- veté közbe Mariiskia. — Persze, azok a paragrafusok! Bezzeg nem hivatkoztak 'rájuk a Dévényi, a Voltnay, ia Gáspár esetébein. — Méltányosabban járhattak s .-volna el, annyi bizonyos. Ebben 'Gábor (bácsinak igaza van. ' — Ez az! Ha méltányosságot tudtak gyakorolni másokkal, miért csak én velem nem? Gálspá'r és Volnay rá sem szőrűitek, hiszen senkijük sincs. Itt a minisztert félrevezették s én liíte is ibétlem, hogy igazságot -fog nekem szolgáltatni. E percben a titkár Litvay Gábort szólította. Mikor néhány perc múlva unokája' karján kilépett a miniszter szobájából, arcra sugárzott. 'Örökáréi újságolta a hozzájuk lépő Korcndynak: — Nyert ügyem van. Megígérte a leg-' n éltányc.-alb eljárást, Tudtam én. Msz' a m iniszternek is v'an szive. " * Litvpiyék, bár vonatjak csak nyó'c óra után .írdult, ii á;- hét előtt ott ültek .a nyugati pályaudvar várótermében. Dolgukat a _ DÉL-MAGYARORSZÁG táviratilag jelentette gróf Szapdry Gyula pénzügyminiszternek, hogy; „Szeged város egész belterülete viz alatt. Helyenkint a viz két ölts, sőt többet is eléri. Közlekedés a városban megszűnt. Tisztviselők nagy része helyből elmenekült. Ennél és azon további körülménynél fogva, hogy a hivatali épülethez és postához nem juthatni és rémület a városban leirhatlan, hivataloskodás megszűnt. Kérek távirati utasítást mit tévő legyek, megjegyezvén, hogy lakásom távirdai épületben lévén, kegyes utasítását kézhez kapom." Erre a jelentésre a pénzügyminiszter táviratilag válaszolt: „Nagyságodra bízom a fejlődő viszonyokhoz képest gondoskodni és intézkedni, hogy a hivataloskodás s egyáltalán a pénzügyi szolgálat működése, amikor csak lehetséges — újra felvétessék." Szegeden a hivataloskodás lehetetlen volt, a pénzügyigazgatóság tehát március 26-án Nagykikindára tette át székhelyét s ott működött 1882. november l-ig, amikor a Tisza Lajos-köruton épült uj pénzügyi palofába költözött be. A pénzügyigazgatóság vezetője akkor már Schiller Károly volt. Elődje, Dávid Antal 1879 szept. 13-án miniszteri tanácsossá és zágrábi országos pénzügyigazgatóvá neveztetett ki. A Nagykikindáról hazaköltözött szegedi pénzügyigazgatóság fogalmazási tiszti kara 1883 év január 1-én következő tisztviselőkből állott: Pénziigyigazgató: Schiller Károly kir. tanácsos, pénztigyigazgató-helyettes: Vokann János péuzügyi tanácsos, titkárok: Makovicska Mátyás, Török Antal, Weisz Károly, Kaluzsay Károly, Rehák Ödön, Értelmes Sándor, fogalmazók: Kovács Márton, Roediger Gyula, Szüts Antal, Mocsári Béla, Nagy Zoltán, Proih Ferenc, Ribiczey Ádám, Kovács Sándor, Haminersberg Béla, Bajóky Elek, Dögl Adolf, Farkas Győző, Benedek Sándor, fogalmazó-gyakornokok: Burik Pál, Purman József, Kiss Dezső és Törös Sándor. Nagy idő, teljes harmincöt esztendő műit el azóta. A régi tisztviselők kidőltek, helyüket ujak foglalták el. A német szó lassan-lassan tért veszített a tiszaparti palotában, ugy, hogy ma már csodaszámba menne, ha a pénzügyi tisztviselők németül köszöntenek a hivatalukban megjelenő szegedi polgárt. így változtak az idők és emberek. így lett a német pénzügyi hatóság magyarrá s legfiatalabb tisztviselője legidősebbé. (o. t. s.) minisztériumiban, elvégezték. Más teendőjük1 nem volt. Mariska, amint nagyatyját ja váróterem egyik sarkában elhelyezte, a jegypénztárhoz sietett. Szembe jött vjele Korondy György. 1 1 . — Most, szabadultam a íminiszterhimiból szólt iszívélyes kézszorítás utón, Gábor 'bán esi hol van? ' k —i (A váróteremben hagytam, inig jegyet váltok. ; — Mégengedi, hogy elintézzem? Nézze á II. számú pénztár 'egészen üres. A1 pénztártól jövet szótlanul haladtak egymás íméllett. Korondy halvány volt, iz-t •gatetttoak látszott. Mintha mondani akart volna valamit s tétovázott, hogy szóPjon-e.i A váróterem ajtajához értek ' már,'1 amikor mégis (megszólalt: ' — Mariska! 'Ne ménjén még be. Csak •egy pár pillanatig! ... A leány némán emelte fel rá csodálkozó tekintetét s .szótlanul megfordult. Fel s alá sétáltak az előcsarnokban. — Nem gondolja, 'miért voltam la mfnisz•te'rmll? i—1 szólalt mneg az ifjú még mindig zavartan. — 'Bizouyolsain (valami .kérni valója, volt. Odia ininöenhi iesak kérni 'megy. — (Kinevezést kértein a minisztertől. Diipl'cWínua 'való tekintettel megígérte, oda (nevez ki, ahová magam kívánóén. Gondolkodási időt kértem... — Nem akar Budapesten maradói? író embernek fa fővárosban a helye. —i Ez c&ak £z<$ás-mondáe. Igaz is, nem is. Tagadhatatlan, hogy a fővárosi óiét nagy Szeged, 1981. januát !. Az orosz forradalom és a béke. Az eljövendő béíke kétségen kiviil szoros Összefüggésben lesz az orosz forradalommal, ennélfogva nam lesz érdektelen megismerkedni annak tartalmával és-karakterével. Mindenekelőtt, hangsúlyoznunk ke-lí, ami egyébként köztudomású, hogy a forradalom Oroszországban korántsem valami uj dolog, csak egy e tapp ja annak a modern és jelentőségteljes orosz forradalmi korszaknak, melynek kefcöete 1905-re esik. Természetesen ez a második rész, mely harci zaj közepette, fiitótiiz gyorsaságával játszódott lie, mindenesetre messze hatalmasabb és sokkal közelebbről éri-ti npnicsak Oroszországot, hanem az egés'z emberiséget is. Oroszországra általában jellemző, hogy •még eddig minden hábpru. melyet a kormány viselt, a nép elégedetlenek felkelésével végződött. Igv következett be a francia háború után a dekabrista, a krimi iadjárat után a Narodnajawoiia- és ferrairista. közvetlenül a japán háború után a hírhedt 1905-i forradalom, amely a duma össrehivását vívta ki. És most, ámbár ez a háború még nem is játszotta el ördögi játékait, szertelen e'nvillásával elérte azt, hogy az orosz forradalom eljutott fej'ődéséuek. csúcspontjára. A nagy nyomor, nélkülözés és a határtalan jognélkülisjég, mely. a iári nius alatt uralkodott, Oroszország népét állandó elégedetlenségben tartotta. Az iparosok elégedetlenkedtek, a kereskedőik kétségbeestek, a munkások sebei elmérgesedtek, a parasztok milliói nyormoultak. szegényeik és a végletekig elkeseredettek lettek, sőt még maguk a nagybirtokosok is, a bürokrácia kedvencei, sokszor szenvedtek sőre lm eket' ez elviselhetetlen hlyzet korbácsától. Ehelz járultak még a nemzetiségi elégedetlenségek is. A letek és kisoroszok nemzeti jogokat. a moh atmnedánok nemzeti .és vallási szabadságot, a lengyelek és finnek önállóságot. végül a.zsidók, Oroszország nemzetiFaíás-s'al lehet <QZ .iréra, de íróvá 'még nem •tett ,serikit. Icghagyebb íróink között is so05«» Vérinek, bikik vidéken éltek. A! 'dévai tfőicáh'Bkclánél fesz üresedés. •— (Hazai 'jönne, .eltemetni magát?! — Hlaaá mennék boldogan élűi.• Egy , pillanatra elhallgatott, Olvasni! szeretett .voana iai leány szemeiből, aztán igy folytatta: ( ' ; , —• Mondja Mjarisüá, ott élnek még a maga lelkében ^gyermekkorúink ódds enfté-i kei? Én ha erőmet lankadni érzem, .ha .gond gyötör, ha meglep 'a bánat, ha csapás fenyeget, ezekhez a képek'ez (menekülök, melyek •kioJtfciatatíatoiiíI vannak szivembe vésve. És esek .a képek visszaadnak önmagamnak. Én most is látom magát, amint ,védő szárnyaim' alatt la kuny'argó öserna partján virágot szedeget. 'Mcist is .lát'o'm, •mikoir la szélvész gyorsaságával csúszik le kis szánkóján • a vár-< hegy 'lejtőjén Vagy mikor .térdíoimen .ringat-, tam is a négy mama meséit hallgattuk á lobogó kardéllé .mellett. Most, hogy 'nagy lány lett, 'ir«radí-'e valaími emléke a szivében azoknak az édes, hoüd'og időknek? , > — Hát elfeledhette.in-e? ' ' i — Emlékszikbe, hogy hívtam én akkor magát? ' . . A leány arca biiorsziuben égett, ajka reszketett t. ' ' — 'Gyefrcksé'g volt. ' —'< Én komolyan gündiétaui akkor is, komoiyfan .most is. Épen azéfrt kérem, válaszoljon. Kérjem-e a dévai állást? . ' , iA 'leány hallgatott, Arca égetft, jmajd 4-