Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-01 / 1. szám

10 íandó katonai őrség, a sóhivatalt és dohányáru raktárt jelentékeny számit pénzügyőrség őrzi. Március 24-én 4Ví hüvelykkel áradt a viz, ugy, hogy e napon már a viz 23 láb 91/* hüvelyk magasságra emelkedett. Március 24-én éjfélig 24 lábnyi magasságot ért el. Ez időn tul 25-én a közvetlen Szeged alatti hattyasi­töltés szakadása folytán 7 hüvelyket apadt a viz. 800 holdnyi terület viz alá került. A pénz­ügyigazgatóság szolgálata nagyon. meg lett bénitva, mert a tisztviselők nagy része a város lakosságának védelmi munkálatokban és őrjá­rati szolgálatban osztózkodik. Április 5-én a viz 25 lábra emelkedett s éjjel a hiányosan eltorlaszolt csatornán át egy tiszaparti házba oly mérvben nyomult be, hogy a város elön­tése csakis ezen és a szomszéd házak eltorla­szolása, illetőleg töltéssel bekerítése által gátol­tatott meg. A Szeged alatti horgosi és adai töltés átszakadt. Lukács György miniszteri ta­nácsos Szeged város és területére teljhatalmú kormánybiztossá neveztetett ki. Április 18-án beállott a viz apadása s a veszély rövid idő múlva végkép el lett háritva. 1876 évről fel van még jegyezve, hogy Magyar Gábor, a Dugonics szoborbizottság el­nöke a szegedi pénzügyigazgatőság tisztikarát meghívja augusztus 19-én Dugonics András szobrának ünnepélyes leleplezésére. Ludvigh János pénzügyigazgató 1878 feb­ruár 21-én pénzügyminiszteri osztálytanácsossá és fővárosi adófelügyelővé neveztetvén ki, helyét Dávid Antal kir. tanácsos foglalta el. Dávid Antal, rövid ideig, másfél évig állott a szegedi pénzű gyigazgaíóság élén. Mint tetőtől talpig magyar ember különös gondot fordított arra, hogy a pénzügyi közigazgatás magyar szellem­től áthatva a magyar állam érdekét szolgálja s miután Bács-Bodrog és Torontál megyében még mindig akadtak tisztviselők, kik a nemzetiségi agitátoro kkal éreztek és államellenes működés kifejtésére alkalmasaknak mutatkoztak, felhívta erre a jelenségre a kormány figyelmét. Széli Kálmán pénzügyminiszter 1878 március 19-én utasítja Dávid Antal pénzügyigazgatót, hogy ke­rületének d éli határszélét személyesen utazza be és ha politikailag niegbizhatlan tisztviselőt, vagy alkal mazottat talál a magyar állam szolgá­latában, en nek eltávolítása iránt a szükségesnek vélt intézkedés eket haladéktalanul tegye meg. 1879 márc^cs 12-én éjfél Szegedet elön­tötte az árviz. D ávid Antal pénzügyigazgató — 'Igen, csakhogy neked ügyvédi Írnok­nak kellett 'beállani, hogy mlcgélni tudjunk. — Ne'in kellett. _ iMagam akarjam. A miuinka rém szegy eh. — És mindezt miért?! Mert a nyugdijam megállapításánál valamelyik fogal'inazócsk'á­rjak ugy tetszeti, hogy 'ne számítsa; (te a he­lyettes tanári éveimet. Valósággal kilIopnalk, évenkéht hatszáz koronát a zsebeinhői. —i így mondják a paragrafusok s ne­kik azok -szerint 'kell intézkedni -r- veté köz­be Mariiskia. — Persze, azok a paragrafusok! Bezzeg nem hivatkoztak 'rájuk a Dévényi, a Voltnay, ia Gáspár esetébein. — Méltányosabban járhattak s .-volna el, annyi bizonyos. Ebben 'Gábor (bácsinak igaza van. ' — Ez az! Ha méltányosságot tudtak gya­korolni másokkal, miért csak én velem nem? Gálspá'r és Volnay rá sem szőrűitek, hiszen senkijük sincs. Itt a minisztert félrevezették s én liíte is ibétlem, hogy igazságot -fog ne­kem szolgáltatni. E percben a titkár Litvay Gábort szólí­totta. Mikor néhány perc múlva unokája' karján kilépett a miniszter szobájából, arcra sugárzott. 'Örökáréi újságolta a hozzájuk lépő Korcndynak: — Nyert ügyem van. Megígérte a leg-' n éltányc.-alb eljárást, Tudtam én. Msz' a m iniszternek is v'an szive. " * Litvpiyék, bár vonatjak csak nyó'c óra után .írdult, ii á;- hét előtt ott ültek .a nyu­gati pályaudvar várótermében. Dolgukat a _ DÉL-MAGYARORSZÁG táviratilag jelentette gróf Szapdry Gyula pénz­ügyminiszternek, hogy; „Szeged város egész belterülete viz alatt. Helyenkint a viz két ölts, sőt többet is eléri. Közlekedés a városban megszűnt. Tisztviselők nagy része helyből el­menekült. Ennél és azon további körülménynél fogva, hogy a hivatali épülethez és postához nem juthatni és rémület a városban leirhatlan, hivataloskodás megszűnt. Kérek távirati utasítást mit tévő legyek, megjegyezvén, hogy lakásom távirdai épületben lévén, kegyes utasítását kéz­hez kapom." Erre a jelentésre a pénzügyminiszter táv­iratilag válaszolt: „Nagyságodra bízom a fejlődő viszonyokhoz képest gondoskodni és intézkedni, hogy a hivataloskodás s egyáltalán a pénzügyi szolgálat működése, amikor csak lehetséges — újra felvétessék." Szegeden a hivataloskodás lehetetlen volt, a pénzügyigazgatóság tehát március 26-án Nagykikindára tette át székhe­lyét s ott működött 1882. november l-ig, ami­kor a Tisza Lajos-köruton épült uj pénzügyi palofába költözött be. A pénzügyigazgatóság vezetője akkor már Schiller Károly volt. Elődje, Dávid Antal 1879 szept. 13-án miniszteri taná­csossá és zágrábi országos pénzügyigazgatóvá neveztetett ki. A Nagykikindáról hazaköltözött szegedi pénzügyigazgatóság fogalmazási tiszti kara 1883 év január 1-én következő tisztviselőkből állott: Pénziigyigazgató: Schiller Károly kir. tanácsos, pénztigyigazgató-helyettes: Vokann János péuz­ügyi tanácsos, titkárok: Makovicska Mátyás, Török Antal, Weisz Károly, Kaluzsay Károly, Rehák Ödön, Értelmes Sándor, fogalmazók: Kovács Márton, Roediger Gyula, Szüts Antal, Mocsári Béla, Nagy Zoltán, Proih Ferenc, Ribiczey Ádám, Kovács Sándor, Haminersberg Béla, Bajóky Elek, Dögl Adolf, Farkas Győző, Benedek Sándor, fogalmazó-gyakornokok: Burik Pál, Purman József, Kiss Dezső és Törös Sándor. Nagy idő, teljes harmincöt esztendő műit el azóta. A régi tisztviselők kidőltek, helyüket ujak foglalták el. A német szó lassan-lassan tért veszített a tiszaparti palotában, ugy, hogy ma már csodaszámba menne, ha a pénzügyi tisztviselők németül köszöntenek a hivatalukban megjelenő szegedi polgárt. így változtak az idők és emberek. így lett a német pénzügyi hatóság magyarrá s legfiatalabb tisztviselője legidősebbé. (o. t. s.) minisztériumiban, elvégezték. Más teendőjük1 nem volt. Mariska, amint nagyatyját ja vá­róterem egyik sarkában elhelyezte, a jegy­pénztárhoz sietett. Szembe jött vjele Korondy György. 1 1 . — Most, szabadultam a íminiszterhimiból szólt iszívélyes kézszorítás utón, Gábor 'bán esi hol van? ' k —i (A váróteremben hagytam, inig jegyet váltok. ; — Mégengedi, hogy elintézzem? Nézze á II. számú pénztár 'egészen üres. A1 pénztártól jövet szótlanul haladtak egymás íméllett. Korondy halvány volt, iz-t •gatetttoak látszott. Mintha mondani akart volna valamit s tétovázott, hogy szóPjon-e.i A váróterem ajtajához értek ' már,'1 amikor mégis (megszólalt: ' — Mariska! 'Ne ménjén még be. Csak •egy pár pillanatig! ... A leány némán emelte fel rá csodálko­zó tekintetét s .szótlanul megfordult. Fel s alá sétáltak az előcsarnokban. — Nem gondolja, 'miért voltam la mfnisz­•te'rmll? i—1 szólalt mneg az ifjú még mindig zavartan. — 'Bizouyolsain (valami .kérni valója, volt. Odia ininöenhi iesak kérni 'megy. — (Kinevezést kértein a minisztertől. Diipl'cWínua 'való tekintettel megígérte, oda (nevez ki, ahová magam kívánóén. Gondolko­dási időt kértem... — Nem akar Budapesten maradói? író embernek fa fővárosban a helye. —i Ez c&ak £z<$ás-mondáe. Igaz is, nem is. Tagadhatatlan, hogy a fővárosi óiét nagy Szeged, 1981. januát !. Az orosz forradalom és a béke. Az eljövendő béíke kétségen kiviil szo­ros Összefüggésben lesz az orosz forrada­lommal, ennélfogva nam lesz érdektelen megismerkedni annak tartalmával és-karak­terével. Mindenekelőtt, hangsúlyoznunk ke-lí, ami egyébként köztudomású, hogy a forra­dalom Oroszországban korántsem valami uj dolog, csak egy e tapp ja annak a modern és jelentőségteljes orosz forradalmi kor­szaknak, melynek kefcöete 1905-re esik. Természetesen ez a második rész, mely harci zaj közepette, fiitótiiz gyorsaságával játszódott lie, mindenesetre messze hatal­masabb és sokkal közelebbről éri-ti npni­csak Oroszországot, hanem az egés'z embe­riséget is. Oroszországra általában jellemző, hogy •még eddig minden hábpru. melyet a kor­mány viselt, a nép elégedetlenek felkelésé­vel végződött. Igv következett be a francia háború után a dekabrista, a krimi iadjárat után a Narodnajawoiia- és ferrairista. köz­vetlenül a japán háború után a hírhedt 1905-i forradalom, amely a duma össrehivá­sát vívta ki. És most, ámbár ez a háború még nem is játszotta el ördögi játékait, szertelen e'nvillásával elérte azt, hogy az orosz forradalom eljutott fej'ődéséuek. csúcs­pontjára. A nagy nyomor, nélkülözés és a határ­talan jognélkülisjég, mely. a iári nius alatt uralkodott, Oroszország népét állandó elé­gedetlenségben tartotta. Az iparosok elége­detlenkedtek, a kereskedőik kétségbeestek, a munkások sebei elmérgesedtek, a parasz­tok milliói nyormoultak. szegényeik és a végletekig elkeseredettek lettek, sőt még maguk a nagybirtokosok is, a bürokrácia kedvencei, sokszor szenvedtek sőre lm eket' ez elviselhetetlen hlyzet korbácsától. Ehelz járultak még a nemzetiségi elégedetlensé­gek is. A letek és kisoroszok nemzeti jogo­kat. a moh atmnedánok nemzeti .és vallási szabadságot, a lengyelek és finnek önálló­ságot. végül a.zsidók, Oroszország nemzeti­Faíás-s'al lehet <QZ .iréra, de íróvá 'még nem •tett ,serikit. Icghagyebb íróink között is so­05«» Vérinek, bikik vidéken éltek. A! 'dévai tfőicáh'Bkclánél fesz üresedés. •— (Hazai 'jönne, .eltemetni magát?! — Hlaaá mennék boldogan élűi.• Egy , pillanatra elhallgatott, Olvasni! szeretett .voana iai leány szemeiből, aztán igy folytatta: ( ' ; , —• Mondja Mjarisüá, ott élnek még a maga lelkében ^gyermekkorúink ódds enfté-i kei? Én ha erőmet lankadni érzem, .ha .gond gyötör, ha meglep 'a bánat, ha csapás fenye­get, ezekhez a képek'ez (menekülök, melyek •kioJtfciatatíatoiiíI vannak szivembe vésve. És esek .a képek visszaadnak önmagamnak. Én most is látom magát, amint ,védő szárnyaim' alatt la kuny'argó öserna partján virágot sze­deget. 'Mcist is .lát'o'm, •mikoir la szélvész gyor­saságával csúszik le kis szánkóján • a vár-< hegy 'lejtőjén Vagy mikor .térdíoimen .ringat-, tam is a négy mama meséit hallgattuk á lo­bogó kardéllé .mellett. Most, hogy 'nagy lány lett, 'ir«radí-'e valaími emléke a szivében azoknak az édes, hoüd'og időknek? , > — Hát elfeledhette.in-e? ' ' i — Emlékszikbe, hogy hívtam én akkor magát? ' . . A leány arca biiorsziuben égett, ajka reszketett t. ' ' — 'Gyefrcksé'g volt. ' —'< Én komolyan gündiétaui akkor is, ko­moiyfan .most is. Épen azéfrt kérem, válaszol­jon. Kérjem-e a dévai állást? . ' , iA 'leány hallgatott, Arca égetft, jmajd 4-

Next

/
Thumbnails
Contents