Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-09 / 7. szám

HÍREK oceo Séta 1914 telén. Egy férfi és egy BŐ sétál a Dunaparton. — Be jó járni, ha hull a Dó! A prém csiklandozza u nyakamat, a csikorgó hidegben ugy simul a vállamra a bundám, mint reggeli álomban a szerelem. — A tél az irtózatos! A hegyekre futni, á hegyekre rohanni, elcsúszni, vérezni, szabadban éjszakázni, koplalva fázni, sebesülten szenvedni, álommal küzdeni, szekéren zörögni, fagyott utakon 'seblázban, a lélek ugy röpül ka az emberből, mint a sóhaj a ködben. —< Ilyenkor kivirágzik a városi nő, nem bánnám, ha soha se volna más, mint .száraz hideg, szitáló hó, érdemes öltözködni, ékszereket. viselni, kocsiktól kiszállani suhogva, lépcsőkön menni, fel, forróság ós borzongás az élet, gyönyörű.... — Az ásó kicsorbul-a fagyott göröngyökbe. Hiába kaparja, tépi, rágja a földet, nem elég mély az árok, ahol megbújjék, mint az üldözött vad a bozótban. A kezét sebesre fújja s hideg, a viz égeti, mint a tüz, mozdulatlan áli és a hideg rázza, kék az orra, sajog a füle, a lába lerohad az elnyűtt bakancsban, férges kapcábau. Az északi szél a. nyakába csapja a havat, leesőrug a geri nősén, végig a hátán, a nadrág és a blúz hozzátapad kipállott testéhez és rája fagy, élő ember kérges halotti lepelben. — Nézze, most bukik le a nap a hegyek mögött. Ez a pillanat a búcsúzás örök szimbóluma. A viszontlátásra, kedves, holnap a viszontlátásra! (Elutazás edzése, kendőlabogtas tás, amikor a vonat már kirobog a pályaudvarról: utána lesni a függöny mögül, amint kifordul a kapun és még egyszer az ablakra visszanéz; a búcsúzó nap az örök barátság, örök hűség és örök szerelem jelképe. — A nap az öldöklés bűntársa. Kjünn is igy zuhan a gyilkolás hegyein, völgyein, erdőin , mezőségein. A szine, mint a vér, ami kibuggyan a szájból. Ö látja, mi történik és közönyösen nézi, mily képeknek aranykerete. A haldoklók százezrei a búcsúzó napot isszák fel utolsó tekintetükkel, elnyúlva a tarlón, veszendő férgek, reszketve emelik karjukat e biboros móregpohár felé. —< Ragyogott a boldogságtól, mielőtt eltűnt. Kii várhatja, milyen isteni szerető? Most este lesz, fé homály, ez mégis szép és megnyugtató. — Bár a horizont szélén a végtelen vizekbe veszne, hogy ne lenne többé napfelkelte és sötétség borulna a föleire 1 Vájjon a népek a hold és a csillagok félhomályában, a sötétségben is tovább birkóznának ós tapogatózva keresnék egymás nyakát? — Az este szép. Érdemes egész napon át Szenvedni, hogy megérjük az estét... — Tüzeket gyújtani nem szabad. Millió és millió férfi dideregve gubbaszt a sötétben. Ezren és ezren rohannak ágyutüzben, aki félfordul, letapossák, aki vérzik, elvérzik. A virrasztó tömegekben reflektorok fénye táncol, rakéták kígyóznak az éjszakában, mert egymásra leselkednek a táborok, mint a görények a galambdúcok körül. És egyszerre hajrá, a boldogtalan katona éppen a gyermeke képével melengette a szivét, amikor szurony fut a torkába, vagy hideg ólom járja át a mellét. 'Este, ismeretlén utakon, rengeteg erdőkben, meredek hegyekiben holtra fáradtan masírozni, egyetlen puska dörrenjen és apa a fiát, testvér a testvért döfi le az éjjeli pánik önkívületében. Az este szép volt, ha megértük a reggelt, — Mindig erre kell gondolná? —i Mindig. — Még kéne őrülni, h* igy volna. Miért Van az élet, a kirakatok, a ruhák, színházak, hangversenyek, mulatóhelyek? Elfelejteni a háborút, egy órára, egy estére, egy éjszakára. — Aki él tudja fehtj testi Afci másra tud gondőlni, mint a kiontott vérre! Aki jóizüen kenyeret eszik és nem jut eszébe, hogy a lisztet búzából őrlik és ez a lntza már holtak Ínyéből, gyomrából, csataterek trágyájából termett. A színházban ülni, kifestett bohócok ostoba tréfáit tapsolni, amikor e percben koponyák repednek, lábakat tép le a lövedék, segítségért kiáltanak és a hangjukat nem hallja senki. Elfojthatja a. muzsika a halál hörgést, a sebesültek nyöszörgését és a mankók kopogását? Nincs az a részegség, nincs az a mámor, ami most elbódít hatja kétségbeesetten lüktető agyunkat, ezt az elromlott, óraművet, amit szegény fejünkben viselünk. — Muszáj szenvedni? — Hu az emberek beleélik magukat a háborúba, mindig háboru lesz. iSenki se legyen boldog, amikor majdnem mindenki boldogtalan. Türelmi adót fizessen a, világ a jajért, a szennyért, a nyomorért, hússal, vérrel, ideggel, tébollyal. A páholyokból csontvázakat lássanak a színpadon, a drága bor változzék poshadt vízzé, a prémek kopjanak ki és gyöngyök peregjenek a sárira. Feketébe járni, böjtnapokat tartani és sirni, sírni, sírni.. Lázár Miklós. — Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósítónk: A 'tőzsde megnyitásakor a vezető értékek lő—15 koronával csökkentek. Zárlatkor azonban bécsi vásárlásokra az irányzat megjavult. Osztrák Hite! &37, Magyar Hitel 1258, Fabank 778, Kereskedelmi Bank 5550, Beocsini 1030, Salgótarjáni 1005. Rknamurányi 998, 'Államvasút 934, Na sic i 2960 és Atlantája-1310. t .. — Zichy Aladár a királynál. Bécsből jelentik: Gróf Zichy Aladárt, a király személye körüli minisztert hétfőn a király hosszabb magánkihallgatáson fogadta. — A bolgár kir&iy nyitrai látogatása. Nyitráról jelentik: Ferdinánd bolgár király december 80-án Nyitrára érkezett, ahol gróf Batthány Vilmos püspököt látogatta meg. — Vázsonyi ouaapesti üiűzpOig«rs>-ga. Budapestről jelentik: A főváros legközelebbi közgyűlésén indítványt terjesztenek elő, a mety azt javasolja, hogy Vázsonyi Vilmos választójogi minisztert a íőváros díszpolgárává válasszák. Az indítványt a harmiuohatos kerületközi bizottság terjeszti a közgyűlés elé. , í I : i „. • — Kossuth Lajos Tivadar me&hau. Milanói jelentés hozza hirül 'az éjjeli órákban, hogy Kossuth Lajos fia, Kossuth Lajos Tivadar Nápolyban meghalt. Kossuth 'Lajos Tivadar utoljára bátyjának Kossuth Ferencnek halálakor volt itthon Magyarországon és akkor, inint emlékezetes, a függetlenségi •párt vezetői felszólították, hogy vegye át Kossuth Ferenc örökét, maradjon Magyarországon és álljon 'a függetlenségi törekvések élére. Kossuth azonban, aki soha nem politizált, ezúttal is visszautasította a felszólítást és családi tradícióival szakítva visszatért Olaszországba, ahol vasutigazgató volt és teljesen hivatásának élt. A háboru kitörése is Olaszországban találta. Ott is maradt és tQvább folytatta tevékenységét, amelyért több kiüntetésben is részesült. A.háboru kitörése óta nem sok hír érkezett felőle, mig most egy olasz jelentés halálát 'adja tudtul. — Kossuth Lajos Tivadar 1844-ben május 26íkán született. Tanulmányait a. párisi politechnikán és londoni egyetemeken végezte, 1861-ben Olaszországba ment és vasúti 'mérnök lett. Testvérével együtt a montcenisel alagút mérnöki munkálatain dolgozott és az ő felügyelete alatt készült el az alagút Susatól Bárdonechiáig teriedő része, 1874-ben az Alta Itália hálózat főmérnöke lett. 1885-ben Olaszország vasutai uj felosztást nyertek és a hálózat déli részének igazgatójává nevezte, ki az olasz kormány. Működéséért három Ízben kitüntetésben is részesült. 1895-ben a londoni vasúti Kongresszus egyik elnökévé választották, — Kitüntetések. A király megengedte, hogy Jenő főherceg tábornagy a vür tt ember gú királyi katonai érdemrend nagykeresztjét elfogadja és viselje. A király gróf Tisza István, szolgálatcnkiviili viszonybeli ezredesnek, egy honvéd huszárezred ideiglenes parancsnokának az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása és kitűnő szolgálata elismeréseid a 3. osztályú katonai érdemkeresztet a hadidiszitménnyel és a kardokat adományozta. Jakohlyevics Vladimír, egy szükség tartalékkórháznál beosztott 5. honvéd gyalogezdedbeli tartalékos egészségügyi hadnagynak a háborúban teljesitett kitűnő ás önfeláldozó szolgálata elismeréseid a koronás arany érdemkeresztet- a vitézségi érem szalagján adományozta a király. Sipos Ferenc,-és Miklós Lajos alőrmestereket a II. esendőrkerületben a koronás ezüst érdemkereszttel a vitézségi érem szalagján tüntették ki. —- A delegáció tanácskozásainak folytatása. Bécsből jelentik: Hir szerint a delegációk a közelebbi időben nem folytatják tanácskozásaikat. A delegátusok körében az a kívánság merült fel, hogy a delegációk tanácskozásait halasszák cl arra az időre, amákor gróf Czernin külügyminiszter visszatér Bresztlitovszkbói. — Lioieptetésck a bi> óságnál. Az igazságügyminiszter dr. Buday Káhnán, a szegedi királyi Ítélőtáblánál alkalmazott és dr. Mlhálffy látván szegedi törvényszéki bírósági jegyzőket a IX. fizetési' osztályba sorozott jegyzőkké nevezte ki. — A magyar nyelv tanítása Bécssen. Bécsből jelentik: A városi tanács iskolaügyi előadója most terjesztette be jelentését az idegen nyelveknek a bécsi iskolákban való tanításáról. A jelentés szerint a bécsi iskolákban a magyar nyelvet nagy sikerrel tanítják. A jelentés kívánatosnak tartja, hogy a magyar nyelvet az összes bécsi oskolákban tanítsák. — Hadbírói kinevess A király dr, Vajda Mihály főhadnagyot a szegedi honvéd hadosztály hir ósághoz főhadnagy-had biróvá nevezte ki, — A gőzfürdő kölciönaöoti szene. Ismertette keddi számában a Délmagyarország a hatóságnak azt a rettenetes bűnét, hogy a bezárt gőzfürdő rendelkezésére állit szén mennyiségből két vagonnal kölcsönadott a •Szegedi Kender-fonógyárnak* A bün tudniillik ott Van, hogy akkor, amikor a város a kendeifonógyárat kisegítette, ennek, minden szene elfogyott és a kölcsönkapott szén nélkül kénytelen lett volna üzemét beszüntetni. A Kenderfonógyár kedden a két vaggon szenet visszaadta a városnak. A nap szegedi szóneseményeihez tartozik még, hogy Vázsonyi Jenő szén-diktátor két vagon szenet utalt ki a légszeszgyárnak a szegedi üzletvezetőségnél, amiről táviratilag értesitette dr. Kelemen Béla főispánt, aki ez irányban interveniált hála. Tekintettel arra, hogy a légszeszgyár egynapi szénszükséglete is több két vagonnal, a széndiktátor intézkedése elismerésre méltó gyorsasága mellett nem megnyugtató. — Makó, kontra Giattfeider. A jó makóiak ainesenníek megelégedve Glaitfelder Gyulg megyéspüspök ama eljárásával, hogy makói ingatlanainak eladáskörül a város érdekeit nem tartja szem előtt. Ujabban a püspök a