Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-09 / 7. szám

' ézüjíeá, imá íwuili' & btibiicwyltotta ttszhtfi béJeis faílaiutáságáí ós kogy ha Oroszország békét tudna feötn! a aémtíekfcel, akkor ezt a többi szövetséges ls megtehetné Wilson vezetésével. ~A Morain a Post tudósítója hozzáteszi, hogy Washingtonba*! teljes mértékben méltányol, jáít az orosz-n émet békeíárgyalásokkal felidézett helyzet komolyságát. 'A szövetségesek kétségkívül megteszik ellenintézkedés tikét az „ártalmas intrika" ellen. GENF: A párisi lapok szerint Cl érne nceau szombaton magához hivatta a párt vezéreit és megokolta előttük a kormány visszautasító álláspontját az orosz meghívássai szemben. Azt monsotta, hogy Franciaország Elzász nélkül semmi Szín alatt sem tárgyalhat a békéről. J\i iparoisidVftkaiet közgyűlésének epilógusa a szegedi járásbíróságon. A németek kiterjesztik a tengeri zárlatot. BERLIN, január 8. A Nordd. Alig Ztg. az 1917 december 31-ik! tengeri zárlat kiegészítését közli, amely szerint a Zöldíokiszigeteken levő ellenséges támaszponttól a Takar-támaszpont körüli parti területekre, valamint az Azori-szigettöl keletre a Madeira-szigetekig terjedő tengeri területekre ls kiterjesztik a tenger! zárlatot. Ennek hatáí január 10-íkéa lép életbe. A naggnéinctek döntő csapásra készülnek. Berlin, január 8. A Vorwarts írja: A német belpolitikai harc számos Jel szerint újból le! fog lángolni. A nagynémetek döntő csapásra készülnek és más szervezik is a nacionalista terrorizmust. A kül- és belpolitikai programjukat a hadi állapot minden eszközével fogja támogatni. Semleges lapvélemények Lloyd George beszédérül. «Stockholm, január 8. A Socialcbmokratcn nagy jelentőséget tulajdonit Lloyd George beszédének és azt hiszi, hogy a beszéd lehetővé teszi a békéről való diskussziót a lövészárkokon innen és tul. Ezzel szemben a Stockholmé Tidtúngcn ezt árja: Sajnos, Lloyd George beszéde ww* javította meg a béke kilátásait. Állásfoglalása nagyon sajnálatos, tár nyilatkozatának némely része több világosságot vet az angol hadicélokra, mint amennyit eddig tudtunk róluk. A belga kérdés megöldáaa tekintetében Angliáitik kevésbé megalázó feltét éjeket kellene Németország 'elé (törjeeziáni, nehogy revanohéeezmók érlelődjenek .mog a megalázott német népben. Anglia inkább Németország jobb érzésére appelláljon. Lloyd George gyarmati formulája talán elfogadható volna, ha az antant a saját gyarmataira is elfogadná azt. Nagy kár, — írja a lap —• hogy Lloyd George nem mondta ki a megváltó szót és nem tett békeajánlatot. (M. T. I.) ; : i Amsterdam, január 8. Ax Allgemeen Hanáelsblad ezt irja: Nagyon csalódtunk Lloyd Georgeban, mert beszédében eg-yetlen szava sincs a közeledésnek, egyetlen szavából sem lehet arra következtetni, mintha a békekilátások javultak _ volna. Követeléseinek teljesítése a háború "bizonytalan lideig való meghosszabbítása nélkül nem lehetséges. Ha az antantnak nem sikerül Németországot és szövetségeseit legyőzni ós akaratát fegyverrel rájuk kényszeríteni, akkor niccB kilátás béÜére. LM. T. I.) (Saját tudósítónktól.) Ez év májusában történt, hogy Sseghő Árpád az iparosok fogyasztási szövetkezetének közgyűlésén támadást intézett a szövetkezet elnöksége ellen. Szeghö, aki katonai szolgálatot teljesít, azt állította a közgyűlésen történt felszólalásában, hogy a szövekezet mérlege a legszabálytaianabbul vezetett könyvek alapián készült. A szövetkezet megalakulásakor körülbelül 4000 korona alaptőkével rendelkezett. Egy év eforgása alatt másfél miHió korona volt a forgalom. Ilyen nagy forgalom mellett és a kereskedelmi törvények szigorú rendelkezései dacára sem vezettek a szövetkezetben szabályszerű könyveket. 1913 szeptemberéül, amikor az üzem megkezdte működését, 1916 januárjáig még nem volt rendes könyvvezetés. Eddig az időpontig pedig százezrek kerültek ki a szövetkezet pénztárából és százezrek folytak be oda, anélkül, hogy 'egyetlen tételt is elkönyveltek volna. — Később pedig — mondotta tovább Szegfhő, — mikor megkezdték a könyvek vezetését, ezek a könyvek teljesen áttekinthetetlenek voltak. Találtam például ilyen tételekei: „Vettünk disznót 116.000 koronáért. Kukoricavásárlás 118.000 korona." Pontosan megállapítani azt, hogy a késői könyvvezetés mit célzott, nem tudom minden esetben, de a közgyűlés előtt is leszögezem, hogy a szövetkezet 1915 szeptemberében 319 darab sovány sertést vásá-, ro!t fcilogrammonkint 3 korona 70 fillérért, később pedig 400 darabot kHogrammonkint 4 korona 20 fillérjével. Ezeket a tétéleket csak hét hónappal később mutatták ki a könyvekben. Kifogásolta még Szeghö az ügykezelést is, amely — szerinte — szintén nagyon rendetlen volt. Megtörtént, hogy iparosok nem jutottak a szövetkezettől liszthez és szénhez és ugyanekkor utalványokat látott Szabó Gyula elnök asztalán magánosok részére. A felszólalás kinos konsternácrót keltett a közgyűlésen. Heves vita indult meg, amelynek során Szabó Gyula kamarai titkár, szövetkezeti elnök pontról-pontra visszautasította a vádakat. Előadta, azért nean vezettek könyveket, mert a szövetkezet üzleti tevékenysége eleinte nem volt széleskörű. A nagyobb vállalkozásokhoz a forgótőkét egyébként is a Cipő, csizma és papucstermelő szövetkezet adta, amely ezeket a tételeket szabályszerűen elkönyvelte. A sertéshizlalás, amely ellen a legsúlyosabb vád hangzott el, egyébként is az ő felelősségére történt, a melyhez csak esetenkint használta föl a fogyasztási szövetkezet cégét. Nagyobbára csak a hizó 761 darab sertésnek szükséges eleség szállítási engedélyének megszerzése körül szerepeltette a céget. Saját felelősségére azért csinálta meg a sertéshizlalást, mert a 4000 korona alaptőkével rendelkező szövetkezetet nem is terhelhette meg ilyen nagy vállalkozással "és nem akarhatta, hogy a felelősségben az igazgatósági tagok véle osztozzanak. A fogyasztási szövetkezet az ügybe voltaképpen akkor kapcsolódott, amikor az igazán önzetlen önfeláldozással folytatott akció anyagi eredményevei elszámolt és a hasznot ennek rendelkezésére bocsájtotta. Külön hangsúlyozta, hogy hozzá az eladásokból pénz nem folyt be, hanem a huspénztár bonyolította 'le a dolog pénzügyi részét. A közgyűlés végül is elfogadta a beterjesztett mérleget és zárószámadásokat, és Szeghőt felfüggesztette igazgatósági tagságától. Közigazgatási vizsgálat is indult meg ebben az ügyben, a vizsgálatot azonban íéL beszakították, miután kiderült, hogy közigazgatási vizsgalat illetéktelen ebben az ügyben. Szabó Gyula, Menning Mihály. Gáspi Imre, Takács Bertalan, Scluüer Péter és Flamm Arthur az eset után becsülets0t\fés és rágalmazás miatt fcljehntést tettek Szeghö ellen a szegedi királyi járásbíróságon. Följelentésükben előadták, hogy Szeghö csaknem száz ember jelenlétében visszaélésekkel vádolta az elnököt és az igazgatóság tagjait, még pedig a könyvelés és följegyzések adatainak téves magyarázata alapján. Igy például a könyvekben föl van jegyezve egy tétel 296 darab sertésnek 19.698 koronáért történt vásárlásáról. , Szeghö ezt a tételt, miután az irás rossz volt és a 296-os szám után álló. darabot jelző a,db."-t is számnak olvasta a könyvekben, 29.656 kilogrammnak számította. Igy Jutott ahhoz az eredményihez, hogy a könyvekben valótlanok az adatok. Viszont — bár később meggyőzöd!teteit tévedéséről még a közgyűlés előtt — nam állott el tévedésétől, tehát tudva valótlant állított. Kedden tartotta meg Szobowa Miklós járásbiró ebben'az ügyben a tárgyalást, a •melynek során elsőnek Szeghö Árpad egyenruhakereskedőt hallgatták ki. Az áltaiano® kérdésekre történt kihallgatása után dr. Ba tassa Ármin, Szeghö veüoje indítványozta, hogy miután Sze&nö a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének idején katona volt és mint ilyen nem tartozix a polgári bíráskodás hatáskörébe, jnoiiuja ki a járásbíróság az illetékteienséget és az eljárást Szüntesse meg. . -^i, ; « .... t * i' liléi! i I—4ÜB Dr. Becsey Károly, Szabó Gyula és társainak jogi képviselője tagadta, hogy vádlott a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének idején katonai szolgálatot teljesített volna. Mindig civilben járt, a közgyűlésen iS| civil ruhában jelent meg. Így kétségtelen a polgári bíróság illetékessége. Amennyiben azonban a bíróság kimondaná az illetőktelenséget, kéri a följelentésnek és iratain'ak a temesvári cs, lés kir. dandárbirósághoz való áttételét. . í > A bíróság a replikák "meghallgatása után ugy határozott hogy az ügyet átteszi az illetékes kdtonai bipó&ághoz,* A főmagdftváálók az illetéktelártpcg kimondása miatt felfolyamodással éltek a bíróság határozata ellen. FLBi Aradi-utca 5 szám. Legjutányosabban és legdivatosabb kivitelben készülnek costümfik, ruhák, estélyi toilettek, színházi blousok, alakitások is. _