Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-08 / 6. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRáSZ.UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.-- K. egy hónapra 3— K. Egyes szánt ái-a 14 tUlér. Kladöbivatai: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. zaqecf S018 VI!. évfolyam, 6 szám. Kedd január 8, á munkások kenyere. Ha a munkások mindegy/ke egy-egy igazgató jövedelmével röndelkez'nók. szekrénye .színes, de tiszta alsóruhát közt megélhetésének .minden köriikniénvek között való biztosi éka gvanánt ögv-'tet egvszerü, de sok szárnoszlopu betétkönyvet tartogathatna: vasárnapi küídöitségjárásuíkikal most vagy nem foglalkoznánk, vagv keménv szavakkal kelnénk ki ->z álelkeseredés perfid tolakodása ellen. De a helyzet az. hogv a munkás másoknak keresi a nagv iövedeknekd, magának — akármennyit keres — különösen a mai viszonyok között nem Juthat annvi. lvogv elég legyen. A gazdasági rendről. mely magántulajdonban tartja a tőkéi és a földet, ezt a két hatalmas és most megdühödött terer.élési tényezőt, ez alkalommal ne beszéljünk. De lehetetlen meg nem állni az előtt az imponáló tüntetés előtt, amellyel vasárnap a szegedi munkások kenyerüket követelték. Igy mondtuk: kenyerüket. Mert az a kenyér, amelyet a szegedi munkások meg nem kaptak és most követeltek. iaz övék, nekik kijár és csak egy biciegö járású közigazgatás akarhatja őket megfosztani főié. Mivel van jobb helyzetben a szegedi munkás, mint a budapesti? Mert kevesebbet keres? Azt csak nem gondolják komö'yan, hogy a lakás kivételével bármiféle szükségleti cikkhez könnyebben vagy olcsóbban jui a szegedi munkás, mint a budapesti? Mivel van kisebb jelentősége még a háborúra is annak a munkásnak, aki Szegeden dolgozik egy hadseregszállitó gyárban, mint annak, ákl Budapesten? És miért más annyira a kormány szcciál- és mrmkáspolitikáia Budapesten, mint Szegeden vagy az egéáz országban? Mindezek a kérdések hiába várnák a megnyugtató feléletet akkor is. ha a mindenkori kormányoknak arról az éldát'au politikájáról lenne szó, hogy egy kivételé vei az ország valamennyi városát e'banyiaítejják. *emmiibe veszik. Érteni a doVot'akkor som tudjuk, ha ez a szellem nyilvánul meg " muukáspolitika ma ismeretes torzalkáfáh-n is. Burgonyát előbb nem küldtek, amit később és későn küldtek, fagyosan érkézett meg. Petroleum egyre tribb kell "és -mindig kevesebbet kapunk. A címünkre irányított fát útközben elorozzák tőlünk. A munkásnak sok a maximális ár is, de vájjon nem lehet-e gyakrabban látni még fehér hol'öt is, m-'nt olyan embert, aki maximális árért vásárolni tud? Kell-e ilyen körülmények között ismét különösebben hangsúlyozni, mi a munásnak a kenyér? Másokkal, ne a munkásokkal szemben legyen'a kormány szigorú. Ne adjon '— mint Hadik helyesén akarta — Auiszr-iának annyit, hogy magunk éhezni legyünk kénytelenek. Ha akármi'ven forrásból jut segités a közpoti hatalmaknak, ne engedje a részünket, önmegtartóztatást vagv lemondást csak akkor kérjen az állam egyik -polgárától, ha a másikra is ráparancsolta. németek nem tárgyalnak jd George feltételei alapján, A berlini sejté az angol miniszterelnök beszédéről. - Hir Lioyd George bukásáról. BERLIN, január 7. Politikai körökben Lioyd George beszédét neím fogják fel ugy, mint dispuíabilis békeajánlatot. A beszéd nem egyéb, mint a legbrutálisabb imperialisztíkus célok leleplefzése és azt bizonyitja, hogy a békefordulat Lioyd Georgeíól ép oly kevéssé jöhet, mint Cíémenceautól. Amsterdam, január 7. A legtöbb londoni lap azt jelenti, hogy Lioyd George miniszterelnök legközelebb visszalép állásától és utódául a legalkalmasabbá személy van kiszemelve. Berlin, január 7. A német sajtót Lioyd George nyilatkozata' foglalkoztatja. A Vossísche Zeitung szerint ez az első kézzel fog-í ható angol béfceajánlat ujabb bizonyítéka erőnknek és az antant gyengeségének. A szövetségeseik rovására menő békefel tétetek Németország számára el nem fogadhatók. Ezek a feltételek hozzá még olyanok, a melyek a gyarmatok visszaadását cseréül ajánlják fel az ázsiai angol világhatalmi állás megszilárdításáért. A Volkszelttmg szerint Lioyd George nyilatkozatából kitűnik, hogy, noha a velünk szemben használt hang megváltozott, a régi imperiallsztikus hódító célok teljes egészükben fenná'lanak. Az angol miniszterelnök az első mondatokat, hogy nem akarja Németország szétdarabolását, meghazudtolta a következő mondatokban, amelyekből kiderül, hogy Elzászt el akaria Németországtól vágni és keleten is porosz területrészeket akar Lengyelországnak adni. A Lokalanzetger azt írja, hogy a hazugságoknak áradata alól kitűnik az a régi szándék, hogy Németország hatalmát örökre szétzúzzák és Angliát örökre biztosítsák. Erre a beszédre válaszunkat meg fogjuk adni továbbra is a nyugati fronton és a tengeren buvárhajóitrk által. Az orosz kormány a német javaslatok ellen. Bécs, január 7. A semleges külföld ideérKezett lapjaiból kitűnik, hogy az orosz távirati ügynökség a következő hirt terjesztette, amit velünk nem közölt: — Az orosz kormány nem megy bele \ német javaslatba, amely az úgynevezett akaratnyilvánításról beszél, amely már Len. gyelországban, Kúriáidban és Litvániában megtörtént, ök nagyon jól tudják, hogy csak a megszállott területen levő újdonsült polgárok ás földbirtokosok egy csoportjának nyilatkozatáról, nem pedig a népekről van szó. Az ostromállapot, a német szuronyok és a tábornokok uralma alatt nevetséges a népakarat szabad megnyilvánulásáról beszélni. Ha ők abban olyan biztosak, hogy az népakarat, miért félnek amfyíra attól, hogy igazán nyílt kérdést intézzenek a lakossághoz. A német kormány belemegy abba, hogy kiürítse az Oroszországhoz tartozó megszállott területek egy részét, de vonakodik Lengyelországot és Litvániát kiüríteni. Ebbe az orosz forradalom nem megy bele és sohasem fog belenvetmi. Az orosz forradalom egy lépést sem tesz hátrafelé. Az összes országok Imperialistái a három és félévig tartó háború után szavakban elismerik a népek önrendelkezési jogának elvét, a valóságban azonban ainnektáínJ akarnak. Imperialista uralrn! Az angol, francia, német és osztrák-magyar fmperlatfsták népeiket ismét egy negyedik téli hadjáratnak teszik kí és uj véres veszteségei szenvedtelek el velük, hogy uj gyarmatokat alakítsanak, hogy a nagytőkések bandájának óriás! nyereséget szerezzenek. Kíséreljék csak ezt meg uraim! A munkások és parasztok forradalma nem engedi, hogy kiszolgáltassanak akár az egyik, vagy akár a másik Imperialista bandának. Bármi történjék Is, mí tovább haladunk a nemzetközi politika utján. A proletárság győzni fog mi«dén akadály ellenére! Ez a jelentés semmiben sem felel meg a tényeknek. Az 1917 december 284!<án a feltételeinkre adott orosz válasfc szövege ugy hangzott, mint azt már közölték.