Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-04 / 3. szám

sstef ift* Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. Egye. nsátn Ara 14 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged. 1918. VII. évfolyam, 3. szám. Péntsk, január 4. Csak különbéke. Csütörtök fejtté elmúlott, a tizedik nap, sittelv alatt az általános béke áldásai után sóvárgó emberiség az antant országaiból egész Európa számára teste a megváltást. A francia külügyminiszter és az olasz mi­niszterelnök ismeretes beszédei után képte­lenség csodára szám1 tant Lehet. Hogy vá­lasz érkezett vagy érkezik maid a béke ut­ján szilárd és eltökélt léptekkel döreltatadó Oroszország voit szövetségeseitől, de hogy' ez a válasz nem lesz alkalmas az egész há­ború befejezésére. az bizonyos. Hogy az antatft. rrtelv a kínos és lelket­len mesterkedések hosszú sorozatába még mindig nem fáradt bele. miben bízik, nem lehet tudni. Hihetőleg ma már salát polgár­ságuk tekintélyes részé előtt sem kétséges többé, hogv mindazok a kifogásede. amelyek­kel államférfiak és sajtójuk a fölajánlott békejoíbbot ismétélteti visszautasít fák, a hó­dítás szándékát leplezik. Sőt egészen bizo­nyos. hogy a külföld számára sem lehetne olván beszédeken mondani, mint aminőket Pidion és Or'ando mondtak. iha az őrjöngő háborús politikának, az eszeveszett hódítási dühnek nem lenne a külföldön is hata'mas tábora. Ezzel a hatalmas táborral a hátuk mögött az arüam államférfiai gondoskodnak arról, hogv országaikban minden becsületes békevásv — ha másként nem. ferroriszt'kus eszközökkel — e1nvorras«ék. hogv a tüzé­ben és ereiében bizonyára alaposan megfo­gyatkozott háborús kedv gömgtüzes lángjai még fel-re!csaniarak. liovv az a nap. ameilv­lye! csúfos kudarcuk és keserves feleletre vonásuk gyásza virrad ráíuk. utrv tolassék ki egvre. mintha a megdühödött slbolás az olasz szállodás, a francia Brítummher vagy az angol iparos és munkás érdekében tör­ténnék. • Az orosz népbiztosdk tanácsának kül­ügyminisztere az orosz nénhez és a szövet­séges országok kormányaihoz intézett kiált­ványában megmondja; ..Az orosz különbéke kétségkívül súlyos csapás lesz a szövetsé­ges országokra, különösen Franciaországra és Itáliára, de ép ez a körülmény fogja be­látásra bírni a szövetséges kormányokat." Ebben a kisffvánvban Trodkii az utolsó órában tesz ismételt vallomást eddigi elvei mellett: Oroszország általános békét akar, de ha szövetségesei útját állják, megköti a különbékét. Annak a kormánynak rrevébén mondja ezr Trockij. amelyik a „nemzetek szabad önrendelkezési fogának" megfelelően 'elismerte Finnország függetlenségét és az­után. hogv a különbéke általános feltételeire megállapodott a központi hatatnfek képvise­lőivel. Csak különbéke lesz tőhát. Az antant mesterkedések háborús erőfeszítései ideig­óráig késleltethetik még az általános béke ránk-vtrradását. De. ahogy Trockii mondta: a különbéke süivos csapás lesz Franciaor­. szászra és ítáüára. Lehet, hogv az utolsó pillanatban meggondolják a dolgot é* elhá­rítják maguktól e súlyos csanás esetleg rfet­teiete-s kövrfkazméűveiL Ha nem, akkor ké­sőbb. uiabb és keserves tapasztalatok után fogja' őket józanságra és békére kényszeri­tenj a — tytíönbékt. i »Központi hatalmait HüiiíldötUinelt tárgyalásai péterfirea. - Megszüntetik a tengeri háborút is az oroszokkal. ­Kaiserling tengernagy nyilatkozata a német törek­vésekről. ­STOCKHOLM, január 3. Azok a bízott. Ságok, amelyeket Magyarország, Ausztria, Németország, Bulgária és Törökország kül­döttek Pétervárra a kereskedelmi és tengeri forgalom ügyelnek megbeszélésére, már december 27-jkén megérkeztek. A német bi­zottságot Kaiserling tengernagy vezeti, a magyar és osztrák küldötteket gróf Mírbach, aki Czernin sajátkezű levelét vitte és adtá át Troekljnak. A pétervári lapok részletesen beszámolnak a küldöttség tagjainak érkezé­séről, amelynek tagjai ugy kiismerik magu­kat az orosz fővárosban, mintha odahaza jár. nának. A bizottság első ülése december 28-án volt és éjjel három óráig tartott. Az orosz admiralitást Dobrovszki és Vaszűfev sor­hajókapltányok, továbbá Díbenko matróz, a bolsevik! kormány tengerészeti minisztériu­mának biztosa képviselte. A megnyitó be­szédet Dibenko mondotta; üdvözölte a ven­dégeket, akiknek nevében Kaiserling tenger­nagy mondott köszönetet. Ezután megkez­dődött a tengeri háború megszüntetésére és a forgalom megindítására vonatkozó ten­geri szakkérdések megbeszélése. A németek kész tervezettel léptek elő a Fehér-, a Fe­kete- és a Keléti-tenger forgalmára vonat­kozólag és kijelentették, hogy elvileg nincs kifogásuk a tengeri harc beszüntetése ellen. A megbízottak kölcsönösen kijelentették, hogy a megállapodások csak a fegyverszü­net tartamára érvényesek. Letárgyalták ezután, hogv milyen rend­szabályok történjenek az orosz vizeken megjelenendő német kereskedelmi hajök vé. deímére. A tárgyalás orosz és német nyel­ven folyt. A második ülést január 2-ikán tar­totta a bizottság. A küldöttség körülbelül két és fél hétig marad Péterváron. A kiküldöttek, a németek éppúgy, mint a magyarok és osztrákok, felkeresték a kor­mányt székhelyén, a Szmolíia-Íntézetben és Kaiserling tengernagy hosszabb ideig tanács­kozott Trockljial. A beszélgetések során ki­terjeszkedtek a Moon-Sun szigetek ügyére s Kaiserling engedélyt kért, hogy közvetle­nül telefon-érintkezésbe léphessen a breszt­Iltovszki német béketárgyalási bizottsággal. Az engedélyt meg Is kapta. STOCKHOLM, január 3. Kaiserling tengernagy pétervári látogatásáról igy nyi­latkozott : . — A m! célunk Péterváron az, hogy megbeszéljünk egész sereg műszaki kérdést, amely a tengeri háboru megszüntetésével összefügg és hogy meggyőződjünk arról, hogy milyenek Oroszország belső viszonyai. A német kormány rendkívül érdeklődik a pétervári események iránt, mindent meg fog termi, hogy mielőbb békét kössön, de semmi esetre sem olvsn békét, amely nem tisztes­séges. Ha elfogadhatatlan békét aiánlanak, tovább fogjuk a háborút folytatni, amit még nagyon sokáig tehetünk. Ha Oroszország­gal létrejön a különbéke, Nyugateuröpában legkevésbé sem sziinik meg a háboru. Kí­méletlenül folytatni fogjuk a háborút és re­méljük. sikert aratunk. Sokan azt hiszik, hogy Amerikának a háborúban való részvé­tele a központi hatalmakra nézve veresége' jelent. Ez tévedés. Beszédét azzal fejezte be a tengernagy, hogy a nehéz viszonyok mellett is olcsó : az élet Berlinben, mint Péterváron. Az angol kormány fel akarja oszlatni az alsóházit. — Hlr Lloifd George bukásáról. — AMSTERDAM,; január 3. A Manches­ter Guardian jelentéke szerint politikái körökben erősen tartja magát az a hír, hogy a kormány fel akarja oszlatni az an­gol alsóházat és uj választásokat fog ki­írni az alsóháznak az újoncozás tekinteté­ben elfoglalt álláspontja miatt. Az angol király ehez mielőtt beleegyezését adná, inkább a kormány kicserélését fogja elő­térbe helyezni, igy tehát számitani lehet Lloyd George visszalépésére. AMSTERDAM, január 3. A kormány ellen irányuló közhangulat Angliában egyre nyiltabb. A Daily News a leghevesebb for­mában támadja a pénzügyminisztert és a legsúlyosabb vádakat emeli a külügyminisz­terium ellen, mert az angol diplomácia titkos intrikáival meghosszabbítja a háborút,

Next

/
Thumbnails
Contents