Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-30 / 24. szám

BÉLMAGYAltöMZÁtl n •••• • * 1918. jannár SÖ. Iki száma közli Oroszország belső helyzeté­ről: A vagyonos elemek nem fizetnek adót. A vasutak több, mint száz millió deficittel dolgoznak. A népbiztosok kormányának pénzügyi helyzete kétségbeejtő. Oroszország minden részéből, a frontról, a vasutasok, vá­rosi és tartományi hivatalok részéről 10— 500 milliós összegeket követelnek. Ha ezt az ügyet a kormány nem rendezi, a rubel érté­ke hamarosan egy kopekre fog leszállani Terjed az anarchia Oroszországban. Stockholm, január 29. Az oroszországi és pétervári lapok a zűrzavarnak, az anar­chiának olvan megdöbbentő képét adják, a melyhez hasonlót alig mutat a világtörténe­lem. A bolsevik! kormánv. melv eleintén a Icgdrá'kóibb intézkedések segítségével rendet teremtett Péterváron és a nagvobb városok­ban és ezt a rendet elismerésreméltó eréllyel fönn is tartotta, az utóbbi hetekben mintha teljesen elvesztette volna hatalmát. A Péter vári és a moszkvai utcán és az összes kisebb és nagyobb városokban a front­ró! hazaszökött katonák az urak. Ezek a ka­tonák. miután felesküdtek a vörös gárda helyi parancsnokságainál, civilruhát lopnak maguk­nak. aztán puskájukat vállukra vetve, egye­sével vagv csoportosan nekivágnak az utcá­nak. A hosszú háború sanvaruságai. ugv lát­szik. k'irtottak belőlük minden emberi és ci­vilizált érzést. Előttük senkinek az élete és a tulajdona nem szent, kénvük és kedvük sze­rint azt fosztják ki. vagy ha kell. löv'k agyon, aki elibük kerül. Rablás, gyilkosság napiren­den van. El lehet mondani, hogv a nagy orosz városokban olvan leírhatatlan rablóuralom tombol, aminő talán évszázadok óta sehol sem volt. F katonák előtt teljesen közömbös, ki az, miiven pártállása, miiven politikai vé­leményű az. akit rossz sorsa elébük sodor. Szocialistát, burzsoát egyformán sújtanak azok a szörnyűségek, amiket e fékevesztett hordák naponkint rendeznek. A drágaság el­vise'lietetlc u. Pétérvárott osztály- és vagvon­kiilönbség né'kü! mindenki éhezik. A keres­kedelem csaknem1 teljesen megszűnt, ameny nyiben ezt a vörös gárdisták és .katonák ra­gadták magukhoz, mert ők azok a kiváltsá­gosak. akik még áruhoz juthatnak a raktárait készleteibői. A finnországi forradalom Stockholm, ianuár 29. Az Aítonbladed Haparandából ezt a táviratot kapta: A hel­singíorsi forradalmárok megbuktatták a nnn szenátust. A svéd követ különvonattal Torm­ába menekült és útban van Stockholm felé, Heikel wasai tartományfőnök speciális 'meg­bízatással Svédországba utazott, hoev a svéd kormány segítségét kérje. (M. T. I.) Stockholm, január 29. Helsingfors telje­sen a vörös gárdisták kezébe került. A pá­lyaudvart is megszállva tartják. A külföldi konzulok elhagyták n várost. A szenátust vé­delmező gárdisták elpusztították a Taal Kari­salmiba vezető vasútvonalat és a Kivlniemi­Sakolánál levő vasúti hidat, hogv megszakít­sák a Pétervárral való összeköttetést, ahon­nan a vörös gárdisták ielentékenv erősítése­ket kaptak, melvek Helsingfors ellen vonul­nak. Szombat este erős csapatok érkeztek Pétervárrci, mire a vörös gárdisták ultimátu­mot intéztek n szenátus védelmére kelt gár­distákhoz. akik szintén ultimátummal feleltek. Miután egyik párt sem akarta fegyvereit ki­szolgáltatni. harc keletkezett. A pétervári finn követ tanácsára Prikov szki hadügyi népbiztos kijelentette, hogv az orosz kormánynak kötelessége a finn prole­tariátus szociális forradalmát a burzsoáz;ával szemben támogatni, ennélfogva a vörös gár­ch'sták ennek megfelelő narancsot kaptak. A finn szenátus a Finnország független1 égét el­ismerő hatalmaknál tiltakozott az ország ön­állóságának orosz részről történt megsértése ellen és leírta az orosz katonák és vörös gár­distáik erőszakoskodásait és gyilkosságait. Stockholm, január 29. Az itteni távíró­hivatalban éjfél óta sok száz Pétérvárra cím­zett távirat fekszik, azonban nem lehet to­vábbítani őket. mert a vörös gárdisták elvág­ták a kábelt. (M. T. I.) Az oroszok tömegével hagyják el a lövészárkokat. Kopenhága, január 29. Az Utro Rossi az orosz front állapotát a legsötétebb sziliekkel ecseteli. Az orosz katonák még mindig töme­gesen hdgyják el a lövészárkokat. Wilson elfogadja Czernin külügyminiszter javaslatát? Stockholm, január 29. Washingtonban az a kialakult vélemény Czernin külügyminisz­ter beszédéről, hogy olyan messzire ment, a mennyire merészelt, nem' pedig amennyire akart volna. Elővigyázatosnak kellett lennie, mert mindig szem előtt kellett tartania a né­niét szövetséget. Czernin javaslatot tesz a magyar és osztrák monarchiával folytatandó béketárgyalás ügyében. Ez Washingtonban nem okoz meglepetést. Bár határozott felté­telekről nincsen szó, az az uralkodó felfogás. hogy Czeéiin juvashtát el fogják fogadni és hog yennek némi előnye is lesz az Egyesült­Államok számáÁfi. Az elnök természetesen vonakodik attól, liogy azt a hitet keltse, mint­ha a monarchiával különbékét akarna kötni. Mégis nagy különbséget kell tenni Németor­szág és a monarchia között, mert a monar­chia csak az Egyesült-Államok kényszerűsé­ge folytán decemberben jutott az Egyesült­Államokkal háborús viszonyba, tehát később, mint Németország jutott. Forradalmi tüntetések Dél-Franciaországban. Berlin, ianuár 29. A franciaországi za­vargásokról a francia lapok a szigorú cen­zúra miatt nem adhatnak hírt s igv csak köz­vetett utón és elkésve érkeznek hiteles adatok a szinte forradalmi jelleget öltő tüntetésekről. A legnagyobb zavargások Dél-Franciaország­ban. Lyonban. St. Etiennében. Marseilleben és Bordeauxban voltak, ahol az ostromálla­potot is ki kellett hirdetni. A kormánv szines gyarmati katonasággal akaria a rendet fen­tartani. ami a lakosságból még nagyobb el­keseredést vált ki. Bordeauxban az amerikai hadiszer raktárakat elpusztították. A mozgalom egyre jobban téried. Főoka a népnek az a meggyőződése, hogv Clemen­ceau kormánya a békét erőszakkal megaka­dályozza egv nagyiparosokból és nagytőké­sekből álló klikk érdekében. A Caillaux-zset miatt is nagv az izgalom. ttervé lapiában nagyon sötét színekkel festi a jövőt és attól fél. hogv a kormánv politi­kája, csak a baloldali szociálistáknak használ, akik különösen a fiatalabb municiómunkások és nőmunkások közt egvre nagvobb ered­ménnyel folytatják propagandáinkat, amely­nek bizonyára uiabb sztrájkok és lázongások lesznek a következményei. Hervé azt irja, hogy igv előbb-utóbb Brizon és Neverheíj» kerülnek kormányra és a francia hadsereg épen ugv összeomlik, mint orosz szövetsége, se. Talán Paris is az ellenség kezére kerül. A I.Jbre Parole szerint a kamarában bot­rányos jelenetek'játszódtak le a radikális szo­cialisták támadásai folytán. Á Journal du Peupíe éléé hangon támad, ja a kormánynak azt a szándékát, hogv min­den békemozgalmat sulvos bönönnel. sőt esetleg halállal büntet. A lap azt iria. hogy Poincaré csak azért nevezte ki Clómenceaut miniszterelnökké, mert félt tőle s most ez az öriüt aggastyán érzéketlen minden emberál­dozattal szemben. Clémenceatmak ma már több mint 400 főnvi ellenzéke van a parla­mentben, akik azonban még nem mertek nyíl­tan és egységesen fellépni ellene. Clemenceau diktatúrája irost van a tető. pontján: az izgalom a kitörésig feszült és ez a kitörés minden órában bekövetksz'hetik. Anglia történelmi pillanatok előtt áll. Stockholm, január 29. Hearnshaw egye­temi tanárnak a Daily News-ben írott cikke oly an jóslatot foglal magában, amelv minden angolt rémülettel tölthet el. Azt mondta a cikk. hogv Angíh olvan események előtt áll. aminőre történelmében mée nem volt oéléa. Ausztria-Magvarország és Németország most készülnek, a legerősebb támadásokra Anglia ellen, amivel egyidejűleg kitör az éhség és a bolsevikizmus fog dühöngeni az arszágbdn. Döntő harcra készülnek a franciák. Genf, január 29. A küszöbön levő tavaszi harcokat Franciaországban is döntőknek te­kintik. Tömeges behívások törtélitek. Az ipar köréből még azokból a gyárakból is, amelyek a hadsereg részére dolgoznak, több mint 400.000 embert hivtak b eés sok {elmentést hatályon kívül helyeztek. Zavarok Franciaországban. Bérn, január 29. Párisi lapok jelentése szerint Thomés volt municiós miniszter Bor­deauxban mondott beszédében kijelentette, hogy a szocialistákat Clémenceautól nagy ür választja el, mert Clémenceau a nép erőivel és minden népszerű áramlattal szemben bi­zalmatlansággal viseltetik. Thomas elitélte Clémenceau magatartását, melyet Oroszor­szággal1 és Ausztria-Magyarország nemzeti­ségeivel szemben tanúsított és követelte, a szövetségesek diplomáciai téren merészebben járjanak el. Berlin, január 29. Cachin szocialista kép­viselőnek megtiltották, hogy választói előtt nyilvános gyűlésen beszédet mondhasson. Á szocialista képviselő kijelenti a líumanitéban, hogy a reakciósok attól rettegnek, hogy ezen a gyűlésen széttépték volna a hazugságnak azt a fátyolát, melyet a szerencsétlen Fran­ciaország szemére borítottak. Clémencőáu — irja Cachin — ebben az ügyben is a reakció­sokkal együtt van. (M. T. I.) Amerika nem lesz uj békeajánlafot. GENF, január 29. A Newyork Herald washingtoni levelezője jelenti: Ha Ausztria­Magyarország kormányának őszinte kíván­sága, hogy az Egyesült Államokkal megbe­széléseket kezdjen, akkor nyitva áll számá­ra a lehetőség a spanyol és a svéd követ közvetítésével. — Még azonban nincsen, ok, hogy Hertling indítványának megfelelően uj békeajánlatot tegyenek. Lioyd George válaszol a központlaknak. Iíága, január 29. Lioyd George kijelen­tette. hogv válaszolni tov azokra a fejtegeté­sekre. amelvek az ő és Wiison nyilatkozatai­ra vonatkozólag Németországban s Ausztria" Magyarországban elhangzottak. Llovd Geor­ge ui megbeszélésre magához kérette a szak­szervezetek vezetőit.

Next

/
Thumbnails
Contents